A Crux gemina kettős keresztet jelent. A Cruxx alapítói részben magyar, részben szlovák felmenőkkel rendelkeznek. A név utal a két nemzet címerében lévő kettős keresztre, az összetartozásra, valamint Nagykeresztúrra, a településre is, ahol az üzem felépült.

A cégcsoport részeként működő feldolgozó üzemet Tusják György víztechnológiai mérnök (a székhelyük mellett lévő víztározó is az ő keze munkáját dicséri) - aki 15 évig tervezőmérnökként, majd egy közszolgáltató cég igazgatójaként dolgozott – mindössze öt éve alapította.

A gyümölcsfeldolgozóba érkezve a hatalmas mezőgazdasági gépek, traktorok mind azt erősítik bennem, hogy itt egy igazán komoly mezőgazdasági tevékenység is folyik. Elsősorban gabonát termesztenek, de 35 hektáron, 200.000 tő fekete és piros ribizlit is telepítettek. Sok évvel ezelőtt a ribizli termesztés jó üzleti döntésnek számított, mert a gyümölcsfeldolgozó nagyvállalatok igen jó áron vásárolták fel a gyümölcsöt a termesztőktől. Mintegy 6 évvel ezelőtt a ribizli felvásárlási ára a tizedére esett vissza. Ebben a pillanatban arra az elhatározásra jutottak, hogy saját maguk kezdik el a gyümölcsök feldolgozását.

A kezdeti elképzelések szerint gyümölcsborral, likőrökkel és pálinkákkal indultak, mert, ahogy Tusják úr hangsúlyozza, ha csupán gyümölcstermesztésből próbálták volna a vállalkozást sikerre vinni, akkor a gyümölcs leszüretelésétől kezdve nagyságrendileg 1 hét állt volna rendelkezésre a gyümölcs értékesítésére. Így, hogy a feldolgozó megépült, időt nyernek az eladásban és jelentős hozzáadott érték jelenhet meg a termékben.

Az üzem megvalósításával párhuzamosan felépült a Gyümölcsház is, mely adminisztrációs, marketing és laborfeladatokat egyaránt ellát. Salgótarján felől érkezve egy csodálatos nádfedeles ház jelképezi a Cruxx gemina filozófiáját: természetközeliség, hagyományok és modernitás egyben. Schmidt Eszter pálinkamester, biomérnök fogadott, aki a termékfejlesztésben segít a Cruxxnak. A vagyonvédelemért a riasztóberendezések mellett, Ropi, a biztonsági kutyaszolgálat felel.

Az első főzde a praxisomban, ahol meglepetésemre nincsenek évtizedekre visszanyúló hagyományok. Az üzem gyakorlatilag zöldmezős beruházásként épült, tudatosan vállalva, hogy kifejezetten kereskedelmi célú – bérfőzés nincs – italkészítési tevékenység történik. Az elsődleges szempont az üzem tervezésénél egyértelműen az volt, hogy olyan színvonalú technológia épüljön ki, ami biztosíthatja prémium szintű termékek előállítását. Tiszteletben tartva a hagyományok, a tradíció értékeit, úgy gondolják, hogy az innováció, az állandó megújulás és a mindenre kiterjedő precizitás legalább olyan fontos tényezők ma már. Nem a „házi pálinkában” és nem a „Józsi bácsi meggyborában” hisznek, hanem olyan termékekben, amelyekben a hazai, páratlan ízvilágú gyümölcsök karaktere a leginkább megmutatkozik.

A Cruxx sortimentje világos. Gyümölcsborok, gyümölcs- és gyógynövény likőrök, valamint a pálinka.

Tusják György szerint, néhány tízezer palack lehet az az éves mennyiség, amelyet a főzde elő tud állítani, ha a folyamatos magas minőséget tartani akarja, hiszen a beérkezett gyümölcsöket a lehető leggyorsabb ütemben fel kell dolgozni, a kierjedt cefrét minél hamarabb le kell párolni.

A főzdében a legmodernebb, számítógépes erjesztés-vezérléssel dolgoznak, irányított erjesztéssel működik a technológia, amivel a folyamatos magas minőséget tartani tudják. Itt úgy készülnek az illatos cefrék, mint a reduktív borok. A pálinka előállításához a legfontosabb a kitűnő gyümölcs alapanyag és a lassú, szabályozott hűtéssel kiegészített erjesztés. A lepárlással már nem lehet plusz ízt, zamatot hozzáadni a termékekhez. Ott a cél az, hogy az aromaanyagokat a legnagyobb mértékben vigyük át a párlatba. A lepárlás egyik legfontosabb alapszabálya, hogy a frakciók elválasztásánál folyamatosan kóstolni kell – mondja Tusják György.

Mintegy 20-25 féle italt forgalmaznak, de folyamatosan új termékek fejlesztésén dolgoznak. Egyfajta szakmai izgágaság, alkotási vágy jellemzi a társaságot. Rengeteg dolgot megalkottak, kikísérleteztek, amelyek egyelőre nincsenek még a piacon. (ilyen például a birs-gyümölcsboruk, alig várom, hogy megkóstolhassam!) Apró vállalkozásként az új termékeket lassan, szerves építkezéssel képesek csak bevezetni a piacra, figyelve a fogyasztók visszajelzéseit. Tesztelik a terméket, tesztelik a fogyasztókat, meg kell találni a megfelelő pillanatot az új termék bevezetésére.

A télvégi alma tegnap erjedt ki, ma már a 450 literes, egylépcsős Hagyó üstben fortyog. A Cruxx almapálinkájának a tél végi alma a legalkalmasabb, mert ők az utóérlelt almában hisznek. Megítélésük szerint az almának jobban áll a kompótosabb, teltebb íz. A lepárló üst mára már sokkal hatékonyabb a beüzemelés idejéhez képest, mert mind hardver, mind szoftveres tekintetben folyamatosan fejlesztik.  Két főzőmester felügyeli a lepárlást, és kóstolja a frakciókat. Az elemző munka és a főzés is közös Nagykeresztúron.

A gyümölcsfeldolgozó üzemet bejárva érződik a levegőben a mérnöki precizitás. Ha egy gyümölcs a nagy nyári melegben 40 Celsius fokosan érkezik a telepre, akkor feldolgozás előtt lehűtik. Ha a cefre túlzottan erjed, akkor visszahűtik, ha nem kellő sebességgel erjed, akkor pedig engedik felmelegedni.

A kreativitásukra egy nagyszerű példa a hamarosan megjelenő Grand Cruxx sorozatuk. A Cruxx eddig, ha pálinkaversenyen mérettette meg magát, minden esetben éremmel, érmekkel tért haza. A Grand Cruxx sorozatukban limitált, 80-150 palackos tételben azokat a pálinkákat hozzák piacra, amelyeket a Cruxx csapata külön belső zsűrizéssel is egészen kiemelkedőnek ítél meg. Az első ilyen tétel a madárberkenye pálinka lesz.

Megítélésük szerint sajnos sem a hatósági szabályozások, sem a piaci környezet és szemlélet nem kedvez annak, hogy egyik nemzeti büszkeségünk, hungaricumunk, a pálinka nemzetközi szinten elismert legyen. A sikerhez jó néhány dolgot újra kellene gondolni.

A Michelin-csillagos éttermek mellett, Salgótarján és környékén, a vendéglátóhelyeken kérhetünk egy Cruxx-ot, a környékbeli Nemzeti Dohányboltokban főleg a gyümölcsboraikkal találkozhatunk, de Debrecenben, Székesfehérváron, Egerben, Szolnokon, valamint Győrben, vendéglátóhelyeken, szaküzletekben elérhetőek a likőrök, borok és a pálinkák. Ezen kívül Budapesten Radován Radosevics borkereskedésének a polcaira, a Radovinbe is felkerültek a Nagykeresztúri tételek. Termékeik legnagyobb részét önállóan vagy a Raiker-rel együttműködve a budapesti vendéglátóhelyeken értékesítik.

A Cruxx termékeit a top gasztronómiában elismerik – húzza alá Tusják úr. A hét fős kis csapat folyamatosan a minőségi szint emelésén dolgozik. Az ügyvezető elárulta azt az apró titkot, hogy egy szén-dioxiddal dúsított borral is szeretnének megjelenni a piacon, amely hasonlít az oly népszerű ciderhez, de a cider 5%-os alkoholtartalmához képest a Cruxx „cider” 10 alkoholfokos lesz a terveik szerint.

A Palóc Pálinka ünnepén találkozhattunk a Cruxx pálinkákkal, a Mátraalja Fesztiválon, Pásztón nagy sikerrel szerepeltek, legutóbb a Budapesti Pálinkafesztiválon elvarázsolt a bogyóvarázs pálinkájuk. Minden évben megválasztják az év pálinkáját, ami a tavalyi évben az alma, idén pedig a birs pálinka lett. A 8-10 féle kereskedelmi pálinkákból álló blendek elkészítéséhez a szakértő zsűri mindkét évben kiválasztotta a Cruxx pálinkáit is. A Pálinka Országkóstolón évek óta gyűjtik a csillagokat, valamint a külföldi nagykövetségekre a Carton Hungaricum keretein belül választottak pálinkakülönlegességeket, ahol a 10 tételből 2 Cruxx lett.

A kóstolóházuk 70-80 fő befogadására alkalmas, volt itt már céges rendezvény, testvérvárosok találkozóján résztvevőknek kóstoló, aranylakodalom, osztálytalálkozó is.

Köszönöm a lehetőséget Eszter és György! A vadalma, körte és irsai pálinkák, amiket ottlétemkor kóstolhattam, igazi földi csodák!

Habként a tortán Salgótarjánban egy málna-gyümölcsborral koccintottunk búcsúzásképpen Eszterrel.