Miszkuj Sándorral és Fehér Csabával a Zsindelyes termelésirányítójával találkoztam Újfehértón. Csaba élelmiszertechnológus, pálinkamester szakmérnök, sok esetben kérik fel pálinkaversenyeken a pálinkák bírálatára is. Ott jártamkor éppen hűtőházi szilvapálinka készült a főzdében.

A 1984-ben alapított Zsindelyes pálinkafőzde a mai napig a Papp és a Kecskés család  tulajdonában van. Büszkék arra, hogy mára már az alapító családok összes munkaképes leszármazottja a főzdében tevékenykedik. A kezdet kezdetén a környékbeli lakosság gyümölcscefréinek a lefőzésével, bérfőzéssel foglalkoztak, majd a kilencvenes évektől elkezdődött a kereskedelmi főzés. A Zsindelyes márkanév megszületése a 2000-es évek elejééhez köthető.

A kereskedelmi főzés elindítását alkalom szülte – mondja Csaba – ugyanis történt egyszer, hogy nagy mennyiségű gyümölcs érkezett a főzdébe és ebben az időszakban egyre nagyobb igény jelentkezett a palackozott pálinkára is. 1984-ben egy fatüzelésű berendezéssel kezdődött a munka, amelyet Kecskés Gyula tulajdonos, gépésztechnikus a saját kezével épített. A berendezés kisebb átalakításokkal ugyan, de a mai napig üzemel. Ma már gőzzel fűtik az üstöket, és erősítőoszloppal is kiegészítették.  Később, 2006-ban és 2009-ben további 2 Kothe berendezéssel bővítették saját erőből a kapacitásukat.

A lepárlás itt nincs automatizálva. A Zsindelyes hisz a főzőmestereiben, itt a főzőmesterek képviselik a minőséget. Egyedül a tartályok hűtése és fűtése szabályozott. Csaba azt mondja, így meg tudják a pálinkában őrizni az emberi kéz nyomát, amitől igazán pálinka a pálinka. Ekkora mennyiségekből jó minőségű pálinkát ugyanolyan kihívás előállítani, mint lepárolni az ország legjobb pálinkáját – hangsúlyozza. A Zsindelyesnél nem labor, hanem üzemi körülmények között kell dolgozniuk, volument gyártanak, magas minőségben. A főzőmesterek, a keverőmesterek, a laboránsok egytől egyig képzett pálinkabírálók is. Minden tételt átnéznek, mielőtt a palackba kerülne.

Hatalmasak a méretek a Zsindelyesnél! A legkisebb erjesztő tartályuk 5000 literes, de emellett van 10 darab 30 köbméteres tartályuk is. Összesen 35000 liter cefre tárolására képesek. Az üzemméretből adódóan arra törekszenek, hogy állandó, homogén minőséget tudjanak előállítani. Évente 2 millió kilogramm gyümölcsöt vásárolnak fel, nagyrészt Szabolcsból, helyi, környékbeli gazdáktól. A barackot Göncről és Kecskemétről, a bogyósokat Nógrádból szerzik be. A gyümölcstermelő gazdák közül sokan rokoni kapcsolatban állnak az alapítókkal, vannak olyan gyümölcstermelők, akik kifejezetten a Zsindelyes számára termelik a gyümölcseiket évtizedek óta.

A Zsindelyes márka építése 2005-től erőteljes fókuszt kapott a főzde életében. Akkoriban sokféle gyümölccsel kísérleteztek. Ma a hat alap íz a meghatározó, a szilva, a körte, alma, cseresznye, meggy és a barack.

Sokak számára ismert a Zsindelyes és a fürtös meggy szoros kapcsolata. Az Újfehértói fürtös meggyet 1950-ben az újfehértói kutatóintézetben nemesítették ki. A Zsindelyes számára ez a gyümölcs a legfontosabb gyümölcs. A Zsindelyesnek köszönhetően 2007 óta az újfehértói fürtös meggy eredetvédett, ugyanis az erre vonatkozó kérelmet annak idején a Zsindelyes nyújtotta be, amelynek bizonyítékául a főzdében található oklevél is tanúskodik. A gyümölcs mára megkapta a brüsszeli védettséget. Ezen felül a helyi és a megyei értéktárba is bekerült olyan kiváló versenyzők mellé, mint a szabolcsi töltött káposzta. Az újfehértói fürtös ágyas meggy a Zsindelyes Unicuma – fogalmaz Csaba. Nincs még egy olyan termék az országban, mint a Zsindelyes fürtös ágyas meggy pálinkája!

A szezon nem meglepő módon a meggyel indul és egész évben, a hétvégék kivételével folyamatos itt a munka. A cefrék általában 2 hét alatt kierjednek, amelyek szivattyúkkal kerülnek az üstökbe. A főzőberendezéseknél 2 koracel tartály szolgál a cefrék előmelegítésére, amelyet a környezetvédelem szellemében a főzde hulladék hőjével melegítenek elő. A legtöbb fejlesztés a dolgozók javaslataiból jönnek, a lehetőségekből mindig a legjobbra, a maximumra törekszenek. Folyamatosan fejlesztenek, közösen azon törik a fejüket, hogyan lehet jobban, hatékonyabban működni, hogyan tudják egyszerűbbé tenni a mindennapi életüket.

A skótok és a whisky kultuszát alapul véve, az ott látottakat, az ottani szemléletet igyekeznek a Zsindelyes pálinkákra is átültetni. A skótoknak whiskyjük van, nekünk, magyaroknak és a Zsindelyesnek pálinkája. Az a cél, hogy az ide látogatók egy igazi pálinka élménnyel gazdagodjanak, helyi ételekkel, a megyére a tájegységre jellemző sajátosságokkal fűszerezve.

A tiszta pálinkák mellett érlelt és ágyas pálinkákat is készítenek. Az ágyas pálinkáikat 3-6 hónap között pihentetik, minden gyümölcspálinka a saját gyümölcsén pihen, de van vegyes ágyas termékük is. Szabolcsban készülnek az aszalványon pihentetett termékekhez az aszalt gyümölcsök is. Az, hogy mennyi gyümölcsöt, milyen érettségben és mennyi ideig adnak az ágyas termékekhez, hosszú kísérletezés eredménye.

Az érlelt pálinkáik barrique és szerednyei – eper, tölgy és akácfa hordókban pihennek. A barrique hordók 220 literes, light (enyhe), medium (közepes), és medium plus pörkölésűek, a szerednyei hordó 210 literes, natúr hordó. Ha egy Zsindelyes érlelt pálinkát kóstolunk, fontos tudni, hogy 2015-től kizárólag 50-50%-ban barrique és szerednyei hordókban érlelődtek. A barrique hordó dongáiból kioldódó markáns jegyeket a szerednyei hordó dongái lágyítják, simítják komplex, tökéletes termékké.

A pálinkák mellett likőrök gyártásával is foglalkoznak. A Zsindelyes likőrök szabolcsi almapálinka alapúak, 33 féle gyógynövényből készült kivonattal.  6-7 éve saját kivonatolást alkalmaznak, helyben dolgozzák fel és kivonatolják a gyógynövényeket. A gyógynövényekből, mint az izsópfű, kamilla, szegfűszeg, ánizsgyökér, üröm, fahéj, bodzavirág, 1 hónap kivonatolás alatt kioldódik a gyógyhatás, majd az így elkészült keserű vagy édes likőrök további 3 hónap alatt, 2000 literes tölgyfahordókban szépen összeérnek.

A pálinkák és likőrök palackozása teljesen automatizált, 4000 db kis palack, illetve 2500 db nagy palack töltésére és címkézésére képesek a jelenlegi technológiával 1 óra leforgása alatt.

Átsétáltunk a főzdéből a kóstolóházba, ahol Juhászné Erzsike fogadott bennünket. „A kóstolóház 2008-as átadása óta nagyjából húszezer vendég fordult itt meg.” – üdvözöl barátságosan. A pálinkatúrák során mind a három lepárló berendezést, az érlelőt és a gyümölcsfeldolgozót is megmutatják az érdeklődőknek és a tájegységre jellemző saját készítésű ételekkel kedveskednek helyben, a kóstolóház területén a kemencéből.

A Zsindelyes tanya az egykori állomásfőnök lakhelyén áll, Érpatakhoz és Újfehértóhoz is köthető. Az akkori elgondolás szerint a városokhoz közeli telepítés volt a cél, nem is álmodtak arról, hogy egyszer a Zsindelyes országos hírű pálinkafőzde lesz.

Még korábbra visszatekintve, a tanya - a korabeli feljegyzések, a birtok alaprajza és térképek szerint - Dessewffy Gyula gróf birtoka volt. A gróf szeszüzemet és sörfőzőt is üzemeltetett. A birtokán dolgozó cselédek számára cselédházakat építtetett, amelyeknek a tetejét zsindely borította. Innen kapta a környék, majd később a pálinka is a Zsindelyes elnevezést. A Zsindelyes tanya belső falán található korabeli térképet a gróf egyik leszármazottjától a kóstolóház megnyitójára kapták. Fontos tudni, hogy a kóstolóház a fellelhető írásos anyagok alapján épült – meséli Erzsike. Egyszer járt itt egy építész is, aki, amikor ezt meglátta, 200 fős főépítész találkozót szervezett Érpatakra, mert ez volt számára az első és egyetlen olyan épület, amely pusztán korabeli írásos anyagok alapján „reinkarnálódott”. A kóstolóház puritán kialakítású, az akkori birtok ereklyéi, illetve a korabeli pálinkafőzés emlékeit őrző kincsek díszítik a falait.

A Zsindelyes pálinka korai marketingje laposüvegekkel kezdődött, így kóstoltatták a főzde dolgozói a pálinkáikat az érdeklődőkkel. A fogadtatás igen pozitív volt, mert annak idején hiánycikk volt a gyümölcsből készült pálinka. Erzsike elmondta, hogy a nyolcvanas években a klasszikus féldecis üvegeket az akkori kormány betilttatta, ezzel próbálták azt megakadályozni, hogy a dolgozók ittasan menjenek a munkába. A Zsindelyesnek köszönhető, hogy a féldecis üvegek újra forgalomba kerültek.

2003-ban készült el az első fürtös meggypálinka a Zsindelyesben, amellyel 2004-ben szabályosan berobbantak a piacra. Ebben az évben összesen 5 díjat is bezsebeltek a meggypálinkájukkal. Erzsike a VPOP különdíját emeli ki ebből az időből, ugyanis ezt a díjat akkor, egyszer és utoljára hirdették meg és adták át.

A pálinka ágazaton belül a Zsindelyes kapta meg először a Magyar Agrárminőségi Díjat, továbbá többszörös Superbrands díjas és kiváló élelmiszer.

2008-ban indították el a főzde területén a Zsindelyes hagyományőrző fesztivált, amely minden évben szeptember első hétvégéjén kerül megrendezésre. Járt már náluk Novák Péter, a Magyar Államkincstár elnöke, az Atom nagykövetek 36 ország képviseletében, sőt a Visegrádi Négyek is „üléseztek” már Érpatakon a kóstolóházban 4 asztalon 4 csoportra különülve, mindenki a saját asztalán a saját országa zászlajával és nagyon jól érezték magukat!

Az olyan vendégeket szeretik, akiket érdekel, hogy hogyan készül a pálinka. A kóstolóházban a program általában pálinkával indul, pálinkával folytatódik és fürtös meggypálinkával zárul.  Aki egyszer itt járt, az Zsindelyes fogyasztóvá válik – mesélik.

Zsindelyes pálinkákkal az egész országban találkozhatunk, hiszen az értékesítésük országos lefedettségű.

Csaba, a termelésirányító végezetül megjegyzi: „Megmaradtunk manufaktúrának, bármilyen furcsa is a hatalmas méretek és nagy számok mellett. A Zsindelyesnél mindenki mindenkit ismer!”