„2009-ben a feleségemmel amolyan hirtelen felindulásból indultunk neki a pálinkaház megépítésének. Annak idején itt csupán egy lucernaföld volt”. – kezdjük a beszélgetést Rácz Ferenccel, a Rácz és Rácz Pálinkaház tulajdonos ügyvezetőjével. Azt mondja, hogy gyerekkora óta szeretett kísérletezni, először csak kicsiben a maga örömére. Tizennyolc évesen már megfőzte az első pálinkáját, azt mondja, hogy a nagyapja szerint ekkor és ezzel vált emberré. A nagyszülői ház gyümölcsfákkal annak idején, Balassagyarmaton, a város szélén volt és úgy, ahogy oly sokan akkoriban, abból a gyümölcsből főztek pálinkát, ami már gyakorlatilag elrohadt. „Összegereblyéztük a fa alól és hordóban erjesztettük a napon, majd a mama megfőzte a lavoricában.” – mondja mosolyogva.
Rácz Ferencet mindig is érdekelte, hogy vajon milyen főzetet lehet készíteni egy egészséges csupa zamatos gyümölcsből. Azt meséli, minden létező cikket, írást elolvasott a pálinkáról és a pálinkafőzésről, ami akkor magyarul vagy németül megjelent.
1984-ben Ausztriába ment dolgozni a borosokhoz, rajtuk keresztül egyre több osztrák pálinkakészítővel ismerkedett meg. Azt meséli, az osztrákoknál találkozott először az igen magas minőségű üzemi pálinkakészítés folyamatával. Innentől kezdve kijárt hozzájuk tanulni, segíteni. Mindig akkor ment, amikor szezon volt, és pénzt sohasem fogadott el érte, mondván, ő oda tanulni ment.
Folyamatosan ott motoszkált a fejében a saját pálinkafőzde megvalósítása, de a kilencvenes években valahogy mindig találtak rá indokot, hogy miért ne kezdjenek neki. 2008-ban döntöttek, 2009. december 2-án az egykori lucernaföld területén megépült főzde üstéjből lefolyt az első főzet.
„Az vagy, amit megeszel. A saját magad ellensége vagy, ha nem jó minőségű ételt vagy italt fogyasztassz.” Abban az időben meg is voltak lepődve a gyümölcstermelők, amikor Ferenc a pálinkakészítéshez egészséges gyümölcsöt szedetett a gyümölcsösökből, hiszen úgy tudták, hogy pálinkát, azt a félig rothadt gyümölcsből kell főzni.
Ahogy a lehetőségeik engedték, úgy fejlesztették az üzemet. Megépült a konyha, a kóstolóház az ötezer négyzetméteres csinos porta igazán csalogató. A megérkezéskor egy kis kápolna fogadja a pálinkakedvelőket a bejáratnál. Ehhez kapcsolódik a név is, Szigetköz Lelke Pálinka. „Jó játék a szavakkal” – világosít fel Rácz Ferenc. A spirit magyarul lélek, a pálinka angolul spirit. Eddig ebbe bele sem gondoltam, de nagyon ötletesnek gondolom a névadást ezen elvek mentén.
A kóstolóház korábban sokkal jobban szárnyalt, mint mostanában. Néhány évvel ezelőtt volt olyan eset, amikor annyi jelentkező volt pálinkakóstolásra, hogy sokaknak nemet kellett mondaniuk. Mára ez alább hagyott, bár nem is olyan régen, október 14-én négy turnust, összesen 114 pálinkabarátot láttak vendégül a kóstolóházban. Jönnek ide multinacionális cégek képviselői az üzleti tárgyalások levezetésére, az izzasztó auditok után, de volt olyan eset is, amikor 12 ország fiai ültek náluk, egy asztalnál.
A Szigetköz Lelke az egyetlen olyan pálinka, amely a saját régiójában küzd, és egyelőre nem tör országos babérokra. Ferenc hisz abban, hogy egyszer megéljük a „fogyaszd a helyit” mozgalmat. Éppen ezért üzletkötőik sincsenek. Webshopot üzemeltetnek, néhány nagykereskedő polcain megtalálhatóak a Szigetköz Lelke pálinkák, illetve Budapesten, Balatonfüreden és Gödöllőn egy-egy üzlet vagy étterem is van, amely forgalmazza. Közülük vannak olyan partnereik, akiknek szó szerint postán küldik a megrendelt palackokat.
„Korábban 17 féle vadgyümölcsből is főztünk pálinkát, de ezek mára már annyira kimentek a divatból, hogy ez azt eredményezte, hogy a következő évtizedekre vadgyümölcsből lesz elegendő készletünk” – mondja.
A pálinkáikkal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy ők nem akarják a lekvár ízét érezni a pohárban. Elgondolkodtató, hogy egyáltalán ki ismeri a gyümölcsök friss ízét, zamatát. Nálunk egy cefre nagyjából egy hét alatt kész, utána minden nappal csak romlik a minősége. A fogyasztóinkat egyetlen dolog érdekli, hogy a termékeinknek kifogástalan legyen a minősége. Azt mondja Rácz Ferenc, hogy minden főzőmesternek megvan a saját stílusa. Ő az évek alatt nem lett másmilyen főzőmester, de rengeteg tapasztalattal lett gazdagabb. Tapasztalatra akkor teszünk szert, amikor oda is figyelünk arra, amit csinálunk – hangsúlyozza. Amikor már tudjuk, hogy mit csinálunk, akkor tudunk rajta javítani.
Jöjjenek az ízek, amiket kóstolhatunk a szortimentből: Feketecseresznye, fürtös meggy, cigánymeggy, magyar kajszi, lepotica szilva, irsai szőlő, muscat ottonel, birs alma és birskörte (ebben az esetben a birs almát és a birskörtét külön párolják le), feketeberkenye, madárberkenye, málna, fekete áfonya, vilmos körte. Hordóban érlelve a szilva és körtepálinka, és a különleges ananász párlat. Az ananász igazi különlegesség a számomra. Azt mondja, hogy neki és a feleségének is a kedvence volt az ananász, éppen emiatt döntöttek az ananász párlat életre hívása mellett. Amikor először készítettek ananászpárlatot, akkor többet vittek el belőle, mint a barackból. A felesége emlékére Ferenc most egy új, különleges áfonya-málna cuvée megalkotásán – Andrea álma sorozaton dolgozik.
Még egy érdekesség a szortimentből, a csatos kiszerelésben készült Gyula bácsi. Gyula bácsi Ferenc apósa, aki embertelen sokat segített a családnak. Mindene megvolt, és azon gondolkodtak, vajon mit adhatnának Gyula bácsinak a hetvenedik születésnapjára. Nos, így születetett a Gyula bácsi vegyes pálinka, amely érlelt változatban is készül. A környékbeli fogadókban, ahol kapható a Gyula bácsi sorozat, csak úgy kérik a kocsmárostól, hogy „Kérek egy Gyulát!” Illetve „Kérek egy színes Gyulát!” – amennyiben az érlelt változatot kívánják.
A Szigetköz Lelke Pálinkaház rám különleges benyomást tett. Mindenkinek azt ajánlom, ha lehetősége engedi, kóstolja meg személyesen, hogy mi lakozik a palackjaikban!
