e-Pálinka Toplista 2017

2017. december 28. - Szabados János

Kedves e-pálinka barátok, hasonlóan a tavalyi év végéhez, az idén is megosztom az abszolút toplistát az e-Pálinka blogon megjelent cikkeim nézettsége alapján.

epalinkamap_1.jpg

Az e-Pálinka Facebook oldal és epalinka.blog.hu oldalakat 2015 októberében indítottam azzal a céllal, hogy a pálinka kedvelőkkel megismertessük hazánk pálinkáit. Ha egy pálinka szakboltban, vagy egy pálinkákkal teli polc előtt találjuk magunkat, az e-pálinkán olvasottak kapaszkodót, támpontot adjanak az adott palack pálinka megvásárlásához.

A blog indulása óta csaknem negyvenezerszer töltötték le az egyes cikkeket, illetve az e-Pálinka Facebook oldala immáron átlépte a hatszáz kedvelőt. Ezúton szeretnék ezért köszönetet mondani abban a reményben, hogy hasznos és kellemes olvasnivalót találtatok itt. Titokban, abban is reménykedem, hogy sokatoknak tényleg segített a választásban egy-egy pálinkaház-látogatásról olvasott cikkem.

Továbbra is azt tervezem, hogy folytatom a magyarországi pálinkaházak bemutatását, természetesen a pálinkaházak támogatásával, ugyanis a cikkek megjelenéséhez a pálinkaházak adtak igazán nagy segítséget. Köszönöm a közreműködést mindenkinek!

Nos, szívesen veszem az észrevételeiteket az eddig tapasztaltakkal kapcsolatban, illetve a javaslataitokat a jövőre nézve!

Köszönöm, és Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek, egészségetekre!

… és akkor jöjjön az összesített e-Pálinka TOP 10!

A 10. helyezett Panyola, a Panyolai Szilvórium. Nagy élmény volt azon a szép nyári reggelen a három folyó által határolt barátságos környezetben a pálinkáról beszélgetni.

A 9. a Zsindelyes Tanya. Ami azért is különleges a főzdék között számomra, mert első találkozásom – egy egész más okból kifolyólag – a prémium pálinkákkal a Zsindelyes volt, így tavaly júliusban már régi ismerősként látogattam meg őket.

A 8. a Bánki Pálinkaház, ahol szintén személyes a kötődésem, hiszen a pálinkafőzde egyik főzőmestere főiskolai csoporttársam volt. Nagyon jókat kóstoltunk, és Dániel édesanyja igen finom vendégváró falatokkal készült. Éppen a napokban, a televízióban az egyik gasztro-műsorban láttam őket viszont, jó volt látni újra a főzdét és azt a nagy elhivatottságot, ahogy ők a pálinkára tekintenek.

A hetedik Pavlicsek Csaba és a Pavlinkárium, akivel szintén együtt koptattuk a Corvinus padjait, sorra nyeri az elismeréseket a pálinkacsodáival, magától volt értetődő a számomra, hogy ővele is szükségszerű megismerkedni az e-Pálinka olvasóinak.

A hatodik a Petendi Pálinkaház, a Fülig Jimmy pálinkák szülőhazája, Vigántpetenden. Miklós és a párja egy olyan főzdét építettek, amilyenről addig nem is hallottam. Vegyész házaspár révén megalkották a lepárló berendezést, amely az országban egyedülálló és egyetlen másik főzde berendezésével sem hasonlítható össze. Hosszú órákon keresztül beszélgettünk akkor Vigántpetenden a pálinkáról, a lepárlásról és a pálinka jövőjéről. Ha a barátok születésnapját ünnepeljük, akkor ajándékként az első ötletek között mindig ott egy palack Fülig Jimmy.

Az ötödik egy aprócska bérfőzde Alsópetényben, ahol Kosztolink János főzőmester egy igazi pálinkafőzdébe való vendégváróval lepett meg a Szent Miklós Pálinkaházban.

A negyedik az Anemona Pálinkaház Dunaalmáson. Szilárddal, a főzőmesterrel szuper délelőttöt töltöttünk együtt és beszélgettünk, kóstolgattunk. A kedvencem az a bérfőzetőjük, aki rendszerint úgy jön bér főzetni, hogy meg is várja a cefréje lefőzését. Amíg az üst dolgozik, a szomszédos étteremben jóízűen egy birkapörköltet is elfogyaszt. Arra is volt már példa, hogy az erős ebéd után el is szenderedett a várakozás közben.

A harmadik az a Cruxx Gemina, akiknek a pálinkái négy Michelin csillagos étteremben is szerepelnek az itallapon. Igazi különlegességek a pálinkáik és felhívom a figyelmet a gyümölcsboraikra, amelyekkel szintén könnyen sikert arathatunk a baráti társaságban.

Érdekes módon a második helyen a Csendes Zsolttal folytatott beszélgetésem áll. A második legolvasottabb blogbejegyzés a pálinkák fahordós érleléséről szól, amelyet még a blog indulásakor, az előző év márciusában írtam.

És az első, torony magasan, a legolvasottabb e-Pálinka cikk, a Harmatrázó Pálinkaház Berkes Gézával. Mindenkinek kívánom, aki még nem ismeri Gézát személyesen, hogy keresse meg az alkalmat, hogy találkozzon vele! A kedvencem tőle, amikor a gyümölcsökről beszélt, így hangzik:  „A gyümölcsöket megismerni nagyon nagy flash!” 

Köszönöm mindenkinek, aki eddig velem tartott, és így az év búcsúztatásaképpen, mintegy újévi fogadalom, megígérem, hogy továbbra folytatom, amit elkezdtem.

Koccintok veletek egy Szigetköz Lelke Géza bácsi sorozattal, egy Gusto birskörtével és az én személyes kedvencemmel, a Bársonybirssel Árpádéktól!

BOÚJÉVKÍ!

[BO]ldog [ÚJ] [ÉV]et [KÍ]vánok!

 „Ott szemben, ott kezdődött minden.” – állunk a Savanya Pálinkaház új épülete előtt Savanya Klárával, a pálinkaház főzőmesterével.

Sióagárdon vagyunk, az akkori Szeszfőzde buszmegállóval szemben. A szeszfőzde 1910-ben épült, akkoriban borászat volt, majd 1958-tól lett az ÁFÉSZ szeszfőzdéje. Klára azt meséli, hogy sokszor hívták az édesapját szakértőként a vitás kérdések eldöntésére abban az időben a szeszfőzdébe.

Az öreg szeszfőzde 1986-tól a Savanya család tulajdona lett és egészen 2005-ig csak bérfőzéssel foglalkoztak az üzemben. Különleges egyedi szeszfőzde a Sióagárdi, hiszen saját vasúttal rendelkezett. Ez volt az egyetlen szeszfőzde, ahol a pálinkafőzés melléktermékét vasúti sínen, csillével szállították ki az üzem területéről.

Savanya Géza – aki 2016-ban Szicsek Jánossal és Pándi Ferenccel együtt életműdíjat kapott a pálinkáért tett munkásságáért - 14 évesen Ásotthalomról indult és egészen Budafokig utazott, ahol elvégezte a borászati szakközépiskolát, majd ezt követően Szegeden az élelmiszeripari gépész szakot. Géza bácsi azt meséli mosolyogva, hogy azért a gépész és nem a technológus szakirányt választotta a főiskolán, mert a gépész végzettséghez tanulni kellett, a technológushoz pedig nem. Óriási dolog, hogy az akkori szakközépiskolai osztálytársak az óta is minden évben találkoznak, és az idén tavasszal éppen itt, Sióagárdon rendezték meg az összejövetelt.

Géza bácsi első találkozása a pálinkafőzéssel Szőregen esett meg, amikor is a Szőregi Pálinkafőzdében kezdett dolgozni. Azt meséli, hogy amikor legelőször a Szőregi mester megkínálta a pálinkájával, akkor azonnal kirohant a főzdéből, és finoman fogalmazva megvált a szervezete a párlattól az főzde bejáratánál.

Tehát 1986-tól egészen 2005-ig Savanya Géza, egyéni vállalkozó bérfőzdeként üzemeltette a bor-és gyümölcs szeszfőzdét Sióagárdon, majd 2005-től kereskedelmi főzésbe kezdtek. Savanya Klára, Géza bácsi lánya hangsúlyozza, hogy akkoriban azzal a technológiai adottsággal nagy kihívás volt kereskedelmi főzdét indítani. Amikor a Savanya pálinka elindult, ők voltak a 42. kereskedelmi pálinkafőzde az országban (mára ez a szám meghaladja a 160-at). Ezzel párhuzamosan még egy főzdét vásároltak 1997-ben Decs Szőlőhegyen, amely a mai napig szintén üzemel.  

Savanya Géza a kereskedelmi főzés indításával technológiai fejlesztésekbe kezdett. Az akkori 600 literes kisüsti rendszert aromatoronnyal (erősítő feltéttel) egészítette ki.

2008-ban a pálinkaház pályázati lehetőséghez jutott. Ekkor a család úgy döntött, hogy nem hagyják elveszni a lehetőséget, és a pályázati forrás felhasználásával nekikezdtek a jelenlegi Savanya Pálinkaház megépítésének, az akkori öreg szeszfőzdével pontosan szemben. Klára azt mondja, hogy igaz, hogy a pályázat 50%-os intenzitással indult, de az összes beruházás alig egy harmadát fedezte, a többi a családi önerő volt. „Az új üzem létrejötte és annak kialakítása teljes mértékben az egyik bátyámnak, Csabának köszönhető, mert az első lépéstől, az üzem átadásáig ő gondozta és felügyelte a munkálatokat. Az élet azonban más területre szólította, de a cég addigi kereskedelmi fejlődése és annak felépítése is őt dicséri.” - mondja

Az új főzde zöldmezős beruházásként indult és úgy alakították ki az épületet, hogy a pálinkafőzés összes „stációját” végig lehessen követni a gyümölcsfeldolgozástól egészen a palackozásig. A kereskedelmi főzde az indulás óta folyamatosan bővül, és az utóbbi négy évben stabilan nő – mondja Klára.

„Amit apu megteremtett az egy nagyon sztenderd és kiszámítható dolog volt. Olyan alapot hozott létre, amire nekem az ő morális alapelvei mentén haladva – kiegészítve az én elképzeléseimmel – kell építkeznem. Mindig arra tanított, hogy soha nem szabad rövidtávon gondolkodni. Elsősorban magadnak akarj megfelelni és soha ne légy megalkuvó.” – mondja Klára.

A „Sióagárdi” az alap sorozatuk az alma, barack, cseresznye, körte, meggy, szilva, szőlő, törköly. Savanya Géza az elsők között volt, aki cserszegi fűszeres szőlőből készített pálinkát az országban. A sok csillogó érem közül kettőt emelek ki, a meggypálinkájuk Győr város pálinkája lett, az ágyas cigánymeggyüket pedig ötcsillagos pálinka kiválóságnak választották.

Állandó gyümölcsbeszállítókkal dolgoznak, de a birsből például most új forrásra találtak Pakson. Először kóstoltam Cydora Robusta birsből készült pálinkát életemben Sióagárdon. Klára azt mondja, hogy ez a birs sokkal jobban besárgul a fán, közepes alma méretű és nagyon jól helytáll a kórokozókkal szemben. Kitűnő, rezisztens fajta. A gyümölcsök mellett zöldségpárlatokat is készítenek, céklát, sütőtököt és sárgarépát. A sárgarépa párlatot volt szerencsém megkóstolni is. Összetéveszthetetlen sárgarépa ízek és illatok kompozíciója lett!

A Savanya Pálinkaházban foglalkoznak érleléssel és ágyazással is. Kétfajta hordóban tölgyfa és eperfa hordóban almapálinkát érlelnek, és négyféle ágyas pálinkát készítenek, cigánymeggy, lepotica szilva, kajszi, és cseresznyepálinkákkal, aszalt gyümölcságyon. Habár 36 féle pálinkájuk van, mégis a legtöbbet a fél literes 50 fokos barackpálinkából főznek és értékesítenek.

Egyre több szekszárdi és villányi borásszal dolgoznak együtt és főzik ki a szőlőből és törkölyből készült pálinkáikat. Mindig nagy öröm és megtiszteltetés, ha egy borász bizalmat szavaz nekik.

Pálinka alapú likőr sorozatuk életre hívását külföldi megrendelés indokolta. A zöld dió és a narancsos keserű mellett helyet kapott a sárgadinnye, a vörös áfonya, a málna és a szamóca is. A sok fejlesztés és újdonság mellett viszont a szelektálásra is hangsúlyt kell fektetniük, vannak olyan tételeik, amelyeket lassacskán ki kell venniük a szortimentből.

Az a tapasztalatuk, hogy a külföldről (főleg Ausztriából, Finnországból, Dániából és Németországból) érkező vendégeik, az alacsonyabb alkoholfokú pálinkáikat és a likőrjeiket kóstolják előszeretettel. Ezzel szemben a Győri könyvvizsgálók, vagy a negyvenfős fináncokból álló csapat egészen más preferenciákkal rendelkezett. – emlékszik vissza Klári néni, aki a jövedéki ügyintéző a vállalkozásban, a könyvelés előkészítője és minden további olyan feladat felelőse, ami csak felmerül a főzde mindennapjaiban.

A kóstolóprogram 4-8 tételt foglal magában és másfél két órát vesz igénybe. Ekkor a pálinkakészítés folyamatának megismerése mellett akár hideg akár meleg ételekkel kedveskednek az érdeklődőknek, igényeik szerint. Nem mellesleg a szomszédságukban lakik Faddi Varga Veronika, a királyi főszakácsné, aki nagyszerűen főz, sőt a pálinkakóstoló társaság kedvéért olykor korabeli ruhában szolgálja fel az ételeket. Mi több, az étkezés előtt Veronika által készített ibolyás vízben moshatnak kezet a vendégek.

Minden évben van egy nagy rendezvényük is Szekszárdon a Garay élménypincében, ahol általában az új termékeiket mutatják be a nagyközönségnek. Ilyenkor ételekkel variálják a kóstolót, a hideget a meleggel, az édeset a sóssal, vagy a savanyút a keserűvel, de része a pohár és illat teszt is a nagyérdemű kedvéért.

Hamar kiderült számomra, hogy Klárától nem áll messze a rendezvényszervezés sem. Most azt tervezi, hogy az új főzde területén elindítják a Pálinka pikniket, kis színpaddal, finom ételekkel és pálinkával. Az az álmuk, hogy ez legyen az első fesztivál az évben, ezzel induljon a szekszárdi fesztiválszezon. Látva az egyre növekvő igényt a helyi, magas minőségű ételek és italok iránt, hiszik azt, hogy ez a kezdeményezés új erőket mozgathat meg, és az emberekkel úgy ismertetheti meg ezt a hivatást, hogy új értelmet nyerjen a pálinkafőzés és –fogyasztás kultúrája is. 

Szigetköz Lelke Pálinkaház, Rácz és Rácz Pálinka Manufaktúra Kft

látogatás Dunakiliti - Tejfaluszigeten

„2009-ben a feleségemmel amolyan hirtelen felindulásból indultunk neki a pálinkaház megépítésének. Annak idején itt csupán egy lucernaföld volt”. – kezdjük a beszélgetést Rácz Ferenccel, a Rácz és Rácz Pálinkaház tulajdonos ügyvezetőjével. Azt mondja, hogy gyerekkora óta szeretett kísérletezni, először csak kicsiben a maga örömére. Tizennyolc évesen már megfőzte az első pálinkáját, azt mondja, hogy a nagyapja szerint ekkor és ezzel vált emberré. A nagyszülői ház gyümölcsfákkal annak idején, Balassagyarmaton, a város szélén volt és úgy, ahogy oly sokan akkoriban, abból a gyümölcsből főztek pálinkát, ami már gyakorlatilag elrohadt. „Összegereblyéztük a fa alól és hordóban erjesztettük a napon, majd a mama megfőzte a lavoricában.” – mondja mosolyogva.

Rácz Ferencet mindig is érdekelte, hogy vajon milyen főzetet lehet készíteni egy egészséges csupa zamatos gyümölcsből. Azt meséli, minden létező cikket, írást elolvasott a pálinkáról és a pálinkafőzésről, ami akkor magyarul vagy németül megjelent.

1984-ben Ausztriába ment dolgozni a borosokhoz, rajtuk keresztül egyre több osztrák pálinkakészítővel ismerkedett meg. Azt meséli, az osztrákoknál találkozott először az igen magas minőségű üzemi pálinkakészítés folyamatával. Innentől kezdve kijárt hozzájuk tanulni, segíteni. Mindig akkor ment, amikor szezon volt, és pénzt sohasem fogadott el érte, mondván, ő oda tanulni ment.

Folyamatosan ott motoszkált a fejében a saját pálinkafőzde megvalósítása, de a kilencvenes években valahogy mindig találtak rá indokot, hogy miért ne kezdjenek neki. 2008-ban döntöttek, 2009. december 2-án az egykori lucernaföld területén megépült főzde üstéjből lefolyt az első főzet.

„Az vagy, amit megeszel. A saját magad ellensége vagy, ha nem jó minőségű ételt vagy italt fogyasztassz.” Abban az időben meg is voltak lepődve a gyümölcstermelők, amikor Ferenc a pálinkakészítéshez egészséges gyümölcsöt szedetett a gyümölcsösökből, hiszen úgy tudták, hogy pálinkát, azt a félig rothadt gyümölcsből kell főzni.

Ahogy a lehetőségeik engedték, úgy fejlesztették az üzemet. Megépült a konyha, a kóstolóház az ötezer négyzetméteres csinos porta igazán csalogató. A megérkezéskor egy kis kápolna fogadja a pálinkakedvelőket a bejáratnál. Ehhez kapcsolódik a név is, Szigetköz Lelke Pálinka. „Jó játék a szavakkal” – világosít fel Rácz Ferenc. A spirit magyarul lélek, a pálinka angolul spirit. Eddig ebbe bele sem gondoltam, de nagyon ötletesnek gondolom a névadást ezen elvek mentén.

A kóstolóház korábban sokkal jobban szárnyalt, mint mostanában. Néhány évvel ezelőtt volt olyan eset, amikor annyi jelentkező volt pálinkakóstolásra, hogy sokaknak nemet kellett mondaniuk. Mára ez alább hagyott, bár nem is olyan régen, október 14-én négy turnust, összesen 114 pálinkabarátot láttak vendégül a kóstolóházban. Jönnek ide multinacionális cégek képviselői az üzleti tárgyalások levezetésére, az izzasztó auditok után, de volt olyan eset is, amikor 12 ország fiai ültek náluk, egy asztalnál.

A Szigetköz Lelke az egyetlen olyan pálinka, amely a saját régiójában küzd, és egyelőre nem tör országos babérokra. Ferenc hisz abban, hogy egyszer megéljük a „fogyaszd a helyit” mozgalmat. Éppen ezért üzletkötőik sincsenek. Webshopot üzemeltetnek, néhány nagykereskedő polcain megtalálhatóak a Szigetköz Lelke pálinkák, illetve Budapesten, Balatonfüreden és Gödöllőn egy-egy üzlet vagy étterem is van, amely forgalmazza. Közülük vannak olyan partnereik, akiknek szó szerint postán küldik a megrendelt palackokat.

„Korábban 17 féle vadgyümölcsből is főztünk pálinkát, de ezek mára már annyira kimentek a divatból, hogy ez azt eredményezte, hogy a következő évtizedekre vadgyümölcsből lesz elegendő készletünk” – mondja.

A pálinkáikkal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy ők nem akarják a lekvár ízét érezni a pohárban. Elgondolkodtató, hogy egyáltalán ki ismeri a gyümölcsök friss ízét, zamatát. Nálunk egy cefre nagyjából egy hét alatt kész, utána minden nappal csak romlik a minősége. A fogyasztóinkat egyetlen dolog érdekli, hogy a termékeinknek kifogástalan legyen a minősége. Azt mondja Rácz Ferenc, hogy minden főzőmesternek megvan a saját stílusa. Ő az évek alatt nem lett másmilyen főzőmester, de rengeteg tapasztalattal lett gazdagabb. Tapasztalatra akkor teszünk szert, amikor oda is figyelünk arra, amit csinálunk – hangsúlyozza. Amikor már tudjuk, hogy mit csinálunk, akkor tudunk rajta javítani.

Jöjjenek az ízek, amiket kóstolhatunk a szortimentből: Feketecseresznye, fürtös meggy, cigánymeggy, magyar kajszi, lepotica szilva, irsai szőlő, muscat ottonel, birs alma és birskörte (ebben az esetben a birs almát és a birskörtét külön párolják le), feketeberkenye, madárberkenye, málna, fekete áfonya, vilmos körte. Hordóban érlelve a szilva és körtepálinka, és a különleges ananász párlat. Az ananász igazi különlegesség a számomra. Azt mondja, hogy neki és a feleségének is a kedvence volt az ananász, éppen emiatt döntöttek az ananász párlat életre hívása mellett. Amikor először készítettek ananászpárlatot, akkor többet vittek el belőle, mint a barackból. A felesége emlékére Ferenc most egy új, különleges áfonya-málna cuvée megalkotásán – Andrea álma sorozaton dolgozik.

Még egy érdekesség a szortimentből, a csatos kiszerelésben készült Gyula bácsi. Gyula bácsi Ferenc apósa, aki embertelen sokat segített a családnak. Mindene megvolt, és azon gondolkodtak, vajon mit adhatnának Gyula bácsinak a hetvenedik születésnapjára. Nos, így születetett a Gyula bácsi vegyes pálinka, amely érlelt változatban is készül. A környékbeli fogadókban, ahol kapható a Gyula bácsi sorozat, csak úgy kérik a kocsmárostól, hogy „Kérek egy Gyulát!” Illetve „Kérek egy színes Gyulát!” – amennyiben az érlelt változatot kívánják.

A Szigetköz Lelke Pálinkaház rám különleges benyomást tett. Mindenkinek azt ajánlom, ha lehetősége engedi, kóstolja meg személyesen, hogy mi lakozik a palackjaikban!

Tárnokrétiben az egykori Szalay-birtok magtár épületében 2009. november 11 óta, egykörös Müller berendezésen pálinka készül

Látogatás a Réti Pálinkaházban

Viktóriával az ügyvezetővel találkozom legelőször a Lébényi vasútállomáson. Elmondja, hogy az övék egy igazi családi vállalkozás. A családjuk az építőiparból, az akkori válságból menekült és nyergelt át a pálinkára és a vendéglátóiparra. „Lépéskényszerben voltunk” – mondja Viktória. „Akkoriban éppen Siófokon nyaraltunk Szilárddal és egy szórólapon láttuk meg a Zimek Pálinkafőzdét Zamárdiban. Nagyon szíves fogadtatásban volt részünk, Ronald Zimek és a felesége is nagyon kedvesek voltak velünk. Életünkben először jártunk egy pálinkafőzdében, ahol tisztaság volt és olyan pálinkákat kóstolhattunk, amelyek igazán elragadóak voltak.”

A nyaralásból hazaérkezve érlelődött a gondolat, „kéne csinálni egy pálinkafőzdét”. A családi tanács először nagyon kételkedve fogadta a pálinkafőzde-ötletet, hiszen errefelé gyümölcs se igen volt, sőt pálinkát sem igazán főztek, és a család egyetlen tagja sem tudta, hogy mi kell egy pálinkafőzde életre hívásához, üzemeltetéséhez. Éppen akkor volt egy húsvéti nyíltnap a Zimeknél, elmentek családilag pálinkát kóstolni Zamárdiba.

Szilárd Budapesten elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot, és teljesen önerőből, egy 225 literes Müller géppel az egykori magtárban 2009. november 11-én elkezdték a pálinkafőzést. A Müller gép szinte nem is volt kérdés. Illetve nem tervezték a kisüsti technológiával való lepárlást, hiszen már a kezdetektől az volt a céljuk, hogy 80-100 liter cefréket is le tudjanak főzni. Szilárd szerint a kisüsti technológia sokkal nagyobb mennyiségeket kíván. A Müller gép beüzemeléséhez járt egy hetes tanfolyam is a Zimeknél. Viki büszkén meséli, hogy már azon a héten is nagyon jó kis Irsait és körtepálinkát főztek.

„Egyszer csak eljött a Müller, mindent lemért és egy nap leforgása alatt beüzemelte az üstöt, ami éppen, hogy csak befért az ajtón. Kisvártatva elindult a munka, az összes szálat felizzították, szóltak a barátaiknak, szórólapokat készítettek, a helyi újságban hirdettek, hogy minél többekhez jusson el, hogy van itt egy oszlopos lepárló rendszerrel működő, vadonatúj bérfőzde. A családi vállalkozásban mindenki egyöntetűen azt mondja, hogy a legjobb hírüket azok a bérfőzetőik viszik, akik elégedettek az itt készült pálinkáikkal. Erzsi azt mondja, hogy úgy lehet elképzelni a főzdét, mint annak idején. Ahol a bérfőzetők leültek, megvárták, amíg kifőtt a cefre, addig pedig megreggeliztek, beszélgettek a családról, a napi aktualitásokról. Erzsi azt mondja, hogy sok bérfőzető már úgy jön ide, hogy tudja, mire számíthat. Az igazán rutinosak, amikor a cefrével érkeznek, már a jövő évre is lefoglalják az időpontot a következő évi gyümölcseikhez. Olyannyira személyes a kapcsolat, hogy van olyan bérfőzető barátjuk, akivel rendszeresen együtt járnak ETO kézilabda meccsekre.

Amikor náluk voltam, Imre bácsi várta a kanapén, hogy elkészüljön a pálinkája. Szilárd meg is kérdezte: „Imre, te honnan hallottál először rólunk? Az újságban olvastam.” – mondja.

2014-től a Réti Pálinkaház kereskedelmi főzde is lett, a főzde kapacitása egy 185 literes újabb Müller berendezéssel bővült. A nagyobbik gép a szezon kezdetétől egészen szeptember elejéig csinálja a kereskedelmi tételeket, és innentől átállnak mind a két berendezéssel a bérfőzetőik kiszolgálására. Csupán év vége felé a birssel állnak vissza újra kereskedelmi főzésre. Azt mondják, az indulás óta már több mint kétezer bérfőzetett tételt rögzítettek a számítógépes rendszerükbe. Az üstöket fával fűtik (illetve speciális brikettel), abból a megfontolásból, hogy a környéken sokszor van áram és gázszünet és nem akarták magukat kitenni az „elemeknek”.

Sokat tanultak a bérfőzetőiktől, Szilárd azt mondja, hogy nem lehet, hogy a kordé megelőzze a szamarat. A bérfőzésből rengeteg tapasztalatot szereztek, amire bele mertek vágni a kereskedelmi főzésbe is.

12 fajta kereskedelmi tételük van elsősorban olyan gyümölcsökből, amelyekből lekvárt is lehet főzni. „Ami lekvárnak jó, az pálinkának is!” – mondja Viki. Törkölyből egészen keveset főznek és valamiért az erdei gyümölcsök is egyelőre elkerülték őket. A bérfőzetőik ebben az időszakban sokan hoznak például sütőtököt.

Közben Erzsikét éppen telefonon keresik és csak annyit hallok, hogy megkérdezi a bérfőzetőt:

  • Mondja, mi az anyag?
  • Füge.
  • Akkor még a héten hozza el, ha tudja!

Egyre többen elfogadják a cefrézéssel kapcsolatos tanácsaikat, sőt immáron két éve, május utolsó szombatján háziversenyt is hirdet a Réti Pálinkaház. A háziversenyre azok a bérfőzetők nevezhetnek, akik náluk főzették a pálinkáikat. „Ez a bérfőzetőinknek is egy ünnep.” – mondja büszkén Szilárd. Ilyenkor összeül a zsűri, érmekkel, oklevelekkel jutalmazzák a legjobb pálinkákat, majd a versenyből megmaradt tételeket szabadon megkóstolhatja mindenki. Sütés-főzés, sátor, finom ételek a kemencében. Előadásokkal készülnek, amelyek egyelőre és elsősorban a cefrézést boncolgatták. Adott itt elő tavaly például Kovács Tamás a Kokoferm-től is. Azt mondják, hogy ez a háziverseny azért is jó, mert ilyenkor a bérfőzetőik egymással is tudnak beszélgetni. (Hol veszed a hordót? Hogy cefrézed a birset? Milyen élesztőt használsz?)

A Réti Pálinka 2015 óta minden évben elnyerte a Győr város pálinkája címet, amely nemcsak nekik, hanem a bérfőzetőiknek is fontos elismerés. Tavalyelőtt az Irsai, 2016-ban a cigánymeggy, az idén pedig a birs pálinkájuk lett a Győr-győztes.

A Pálinkaház szomszédságában 2014 óta - amióta kereskedelmi főzde a Réti Pálinka - egy csodálatos vendégház is várja a vendégeit. Ha vendégek érkeznek a vendégházba, üdvözlőitalként Réti pálinkával kínálják őket.

A pálinkafőzde egy 25 ezer négyzetméteres területen, az egykori Szalay-birtok területén helyezkedik el, hátul vannak a tyúkok, kacsák, birkák, a mangalicák, amelyek kukoricán, tökön és cefremoslékon élnek.

Bent vannak a győri Borhálóban, a Gusto Delikát üzleteiben, valamint a Romer házban is meg lehet találni a pálinkáikat. Természetesen szívesen látnak mindenkit a főzdében is. Ugyanis volt itt már nyugdíjas kirándulástól elkezdve, katonatársak találkozóján keresztül osztálykirándulás, névnap, születésnap is.

Az idén két új pálinka került be a repertoárba, a cseresznye és a fekete ribizli.  Az utóbbi azért is különleges, mert az alapanyag a faluból származik.

Azzal „fenyeget” a végén Szilárd, hogy a tavalyi cigánymeggy és a sárgabarack – mert abból sosem tudnak eleget főzni - már elfogyott, az almapálinkájuk is az utolsókat rúgja, ezért minden kedves olvasómnak azt ajánlom, hogy siessen, nehogy a végén a birs, vagy a Lepotica szilva is erre a sorsra jusson! J

Köszönöm a lehetőséget és a kellemes hangulatot Réti Pálinkaház!

Aki a Balatonnál jár és érdekli a pálinka...

Beliczay Zsolttal, a Zimek Pálinka Manufaktúra ügyvezetőjével találkoztam Zamárdiban

„Nagyon sok minden történt a Zimek háza táján a cég 2005-ös alapítása, és még több a 2016-os tulajdonosváltás óta, de menjünk sorjában.” – kezdi Zsolt.

Kevesen tudják csak, hogy Zamárdiban található a Balatoni régió egyik legjobb és egyben legsikeresebb pálinkafőzdéje, amely már 12 éves múltra tekint vissza. Az alapító, Zimek Roland – aki kifejezetten a Balaton környéki gyümölcsök feldolgozására hozta létre a céget – a ma sokak által kedvelt prémium pálinkák úttörője volt, ugyanis ő honosította meg hazánkban a prémium pálinkamárkák által ma már jól ismert és kedvelt, egykörös, aromatornyos főzőberendezéseket.

Zimek úr irányításával a cég 2010-ig három alkalommal (2006, 2007, 2010) volt az év pálinkafőzdéje, két alkalommal (2007, 2010) pedig nemzet győztesként szerepelt a Destillatán. A név a szakmán belül egyet jelent a minőséggel, ám a brand ennek ellenére méltatlanul ismeretlen maradt a köztudatban.

Az alapító 2010 után távozott Magyarországról, és ezt követte a folyamatosan változó tulajdonosi háttér és ügyvezetők időszaka, amely során – bár a minőség továbbra is állandó volt – elmaradtak a kiemelkedő eredmények. A brand nem épült, a piaci részesedés csökkent, miközben a pálinkaforradalom időszakában egyre több új szereplő lépett be a piacra, akik Uniós forrásokból komoly fejlesztéseket hajtottak végre. Ebben az időszakban a Zimek versenyelőnye teljesen eltűnt, nem valósultak meg fejlesztések, nem volt értékesítési- és marketingstratégia, a brand pedig lejtmenetbe került.

„Nagyon nehéz feladat egy céget a nulláról felépíteni, valóban az. De amikor egy céget a gödörből kell kihúzni és talpra állítani, az az igazi kihívás. Mivel mindennek az alapja a rendrakás, így mi is ezzel kezdtük.” – folytatja Zsolt.

Az új tulajdonos – egy magyar befektető – és ügyvezetés 2016 tavaszán vette át az irányítást és azóta folyamatosan a brand építésén dolgozik. „Amikor átvettük a céget, már kész stratégiánk volt – fejlesztések, brandépítés, értékesítés, stb. –, ám a helyzet rosszabb volt, mint hittük. Szerencsére a sors az utunkba sodorta azt a marketingügynökséget, akikkel már lassan egy éve együtt dolgozunk.” – mondja Zsolt. A továbbiakban azt is elmondja, hogy egyelőre saját forrásból építkeznek, ám a jövőben terveznek Uniós forrás bevonásával egy komplex telephelyfejlesztést végrehajtani, hogy felújított környezetben tudják fogadni a látogatókat.

A modernizálást addig is elkezdték: 2017-től már gázzal és nem fával főznek, véghezvittek egy teljes arculatváltást, számos terméket „átszereltek” 0,5 literes palackokba, az árpolitikát és a termékpalettát is újragondolták, megújult a weboldal és a saját webshop (országos kiszállítással). Továbbá nagy energiákat fektetnek a social mediákban való megjelenésre (Facebook, Instagram, Tripadvisor) – hiszen ma, ami nincs fent a Facebookon az kb. nem is létezik J – és országszerte rengeteg fesztiválra települnek ki, hogy megismertessék a termékcsaládot a pálinkarajongókkal.

A manufaktúrába belépő vendégek egy családias légkörű kis üzemben találják magukat. A két Müller típusú lepárló berendezés a vendégek számára testközelből is megtekinthető, akár működés közben is. Amikor ott jártam, épp az idei vadőszibarackot főzte Puska Dávid, a Zimek Pálinka Manufaktúra főzőmestere, aki a 2017-es II. Somogyi Pálinkaversenyen a legjobb bérfőzető díját nyerte el (ugyanezen a versenyen a Zimek lett a legjobb kereskedelmi főzde). Dávid immár 10 éve van a cégnél és azon kevés szerencsés főzőmesterek közé tartozik, aki annak idején még Zimek Rolandtól, utána pedig Pach Gábortól is tanulhatott.

„Amióta gázzal üzemeltetjük a gépeket, sokkal kényelmesebb a munka. Az állandó hőmérsékletnek köszönhetően precízebben tudunk főzni, a saját és bérfőzetőink nagy megelégedésére. Nálunk a bérfőzetők az első pillanattól az utolsóig végig tudják követni az átalakulás minden fázisát, így biztosak lehetnek abban, hogy a saját pálinkájukat viszik haza.” – magyarázza Dávid.

Manufaktúráról lévén szó, itt szinte minden kézzel történik és a betérő vendégek minden folyamatot megtekinthetnek, hogy jobban megértsék, hogyan is készül nemzeti italunk. „Erre büszkék vagyunk és fontosnak tartjuk, hogy a főzés is megmaradjon a manuális formában. Bár én közgazdász vagyok, nem főzőmester, de egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy egy automatizált gép nem tud úgy pálinkát főzni, mint egy profi főzőmester” – veszi át a szót Zsolt.

Zsolttól azt is megtudom, hogy most az elsődleges céljuk, hogy a fővárosi és Balaton környéki szállodák, valamint éttermek itallapjaira felkerüljenek, hogy minél többen ismerjék és kóstolják meg a pálinkáikat. „Az értékesítés, a marketing és a fesztiválokra való kitelepülés Czomba Bianka reszortja, aki egyben a menyasszonyom is. Mindig is szeretett az emberekkel foglalkozni, kapcsolatokat építeni, ezért is jár ki személyesen az összes fesztiválra. Szerencsére jó emberismerő, jól kijön az emberekkel, ezért rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, a vendégektől, ügyfelektől, illetve a fesztiválon velünk megismerkedők is díjazzák ezt a családias hozzáállást. Bár a cég átvételekor már 5 éve egy párt alkottunk, sokan féltettek bennünket a közös munkától, de olyannyira jól sikerül együttműködnünk, hogy az idén meg is kértem a kezét, és kitűztünk a házasságkötésünk napját is.” – meséli lelkesen Zsolt.

A munkával lépésről lépésre haladnak. 2016 volt a rendrakás éve, 2017 a fejlesztés éve, és ha minden jól megy, 2018-ra már a komoly növekedés útjára lépnek. Szakmailag is folyamatosan fejlődnek, a főbb pálinkaversenyeken (Ongai, Gyulai, Somogyi, Ország kóstoló, Kárpát-medencei) több mint 10 tétellel indulnak, és az eredmények összecsengenek a fogyasztók által elmondottakkal. 2017-ben már 4 különböző tételük kapott Champion-díjat, amelyre ebben az évtizedben még nem volt példa a cégnél. „A 2017-es Ország kóstolón 1 Champion díjat, 5 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérmet, valamint 1 Top-pálinkakiválóság és 4 Pálinka kiválóság díjat nyertünk, amellyel az abszolút élmezőnyben végeztünk.” – összegzi Zsolt.

Az exportlehetőségeket is vizsgálják. 2016 végén például Kanadából kaptak megkeresést, és augusztus végére már meg is érkezett az első szállítmányuk Ontarióba. „Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy termékeink külföldön is sikeresek, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy bővítsük a szortimentet Kanadában” – mondja Zsolt.

Bár fontos, hogy mennyi palackot értékesítenek egy évben, az új vezetés számára nem csak ez van a célkeresztben. „Amellett, hogy szeretnénk minél több embert közvetlenül elérni termékeinkkel, az is a célunk, hogy a Zimek egy olyan hely legyen, ahová érdemes bejönni.” – folytatja Zsolt. Elmondja, hogy jönnek ide gyalog, biciklivel, autóval is, de Budapestről az autópályán egy kényelmes óra alatt abszolút elérhető távolságban vannak. Aki a Balatonra jön és érdekli a pálinka, az útban idefelé, vagy útban visszafelé is be tud térni, meg tudja nézni, hogyan készül a pálinka és kóstolhat. „A rugalmasság az egyik nagy erényünk, olyan hely vagyunk, ahol a vendégeink és a partnereink a legfontosabbak.” – mondja Zsolt.

A polgármester úrral és a városvezetéssel is igen jó a viszonyuk, a Zimek sikere az egész város sikere, amelyre nagyon büszkék. Amikor csak mód van rá, minden helyi kezdeményezés mögé odaállnak. Például idén már harmadik alkalommal került megrendezésre Zamárdiban a Svert Kupa, kifejezetten kishajók részére. A rendezvényt az indulása óta kóstolókkal és nyeremény csomagokkal támogatják a résztvevők nagy megelégedésére. A Zamárdiban megrendezett fesztiválokon, kirakodó vásárokon a város vezetése kifejezetten számít a Zimekre, a cég pedig örömmel tesz eleget minden felkérésnek.

„Szeretnénk, ha a Zimek visszakerülne a méltó helyére, de ehhez rengeteg munka, odaadás és alázat kell. Azt gondoljuk, hogy bár még az út elején járunk, de jó irányban haladunk. Ezt az elmúlt másfél évben nem csak a számok bizonyítják, hanem a rengeteg pozitív visszajelzés is.” – zárja mondandóját Zsolt.

Nos, hölgyeim és uraim, aki a Balatonnál jár és érdekli a pálinka, annak van egy igazi jó tippem!

„Ez egy olyan szakma, ahová nem iskola kell, hanem rengeteg gyakorlat” – Pörbölyön Szőke Lajosnál jártam

„Számtalan kísérletet csináltam. Több mint 60 főzést, hogy megtudjam, melyik gabonacefre, hogy működik!” – kezdi Szőke Lajos, a Gemenc Distillery alapítója. „Háromféle égetésű hordót próbáltam ki”.

Szőke Lajos, aki már két gerinctörésen is túl van, azt meséli, hogy amikor hosszú heteken keresztül az ágyat nyomta, azon gondolkodott, mivel kösse majd le magát a nyugdíjas éveire. A barátai a pálinkát javasolták neki, illetve egyik holland ismerőse azt ajánlotta, készítsen holland gint.

A Gemenc Distillery udvarán éppen új hordók mérethitelesítse zajlott. „8-10 évet szánok az életemből arra, hogy létrehozzak egy terméket. A 0046-os valószínűleg az egyik ilyen alaptermékünk lesz.” Elmondja, hogy ő számozást használ a termékek megnevezésére, mert így a legegyszerűbb. A számok azt jelentik, hogy milyen gabonákból készülnek az alapszeszek.

A jelölés a következő:

  1. Maláta
  2. Rozs
  3. Árpa
  4. Kukorica
  5. Tritikale
  6. Zab
  7. Cirok
  8. Búza
  9. Köles

+ rizs

Tehát a 0046-os alaptermék malátából nullát, rozsból szintén nullát, árpából 40, míg kukoricából 60%-ot tartalmaz alapszeszben.

Úgy tervezi, hogy 5 hordónként, 525 literenként fogja majd palackozni a tételeket, a későbbiekben viszont félévente fog 1-1 új tételt desztillálni. Az osztrák whiskey főzdék a példaképei, mert ezek a kis főzdék manufaktúrákként működnek és egy-egy régiót ellátnak a termékeikkel. Itt, Pörbölyön is ez a cél. Lajos grain whiskey-t főz, ugyanakkor malátát is használ. „Én is szoktam fűszerezni a cefréimet, mint ahogy a húslevest, csak nem sóval és borssal, hanem úgy képzeld el, hogy egy darálásba teszek egy fánglival az adott gabonából.” Az üzemet 2019-től tervezik elindítani, és úgy számol, hogy 2020-ra jönnek majd ki az első kereskedelmi tételei. Ilyen háttér és infrastruktúra mellett nagyjából 12-15 ezer liter whsikey előállítása lesz szükséges ahhoz, hogy rentábilissá tudják tenni a vállalkozásukat.

Legelőször négy alapterméket kísérletezett ki a whiskey mester abban a reményben, hogy hátha az egyik beválik, de nagy meglepetésére mind a négy tetszett azoknak, akik kóstolták. Azt kell elérni, mint általában a whiskey házaknál, hogy legyen egy alaptermék, és ehhez kapcsolódjanak kiegészítő tételek. Jelenleg az érlelőben 14 fajta szesz érlelődik különböző hordókban. Háromféle égetésű hordót használ, kétfajta fát, tölgyet és akácot kombinál. Két óriás hordóban, amiben korábban szekszárdi kadarka érlelődött egy valóságos csodát szippantott ki és mutatta kóstolásra. Mindezek mellett gluténmentes termékei is lesznek, kukoricával, sárga kölessel, sőt már vörös whiskeyre is csinált kísérletet.

„A pálinkásoknak egyszerűbb a dolguk, mert van honnan tanulni. Én magántanuló vagyok, könyvekből és az internetről szerzem az ismereteimet.” Ezeket a termékeket minimum 3 évig érlelni kell, nagy türelem kell hozzá, mondja a szakember. 18-24 hónapos érlelés után már van valami értékelhető. Itt a gabona párlatnál mindent a hordó ad, a hordóval lehet kialakítani a készterméket. Lajos azt mondja, az a csodálatos a hordóban, hogy az a nyers gabonaszesz szépen lekerekedik, finomodik a hosszú hónapok alatt. Külföldön ez a mesterség általában apáról fiúra száll, vannak olyan whiskey lepárlók, ahol már a nyolcadik generáció viszi az üzemet. Ez egy olyan szakma, ahová nem iskola kell, hanem rengeteg gyakorlat. Egyelőre egyedül van a családban a whiskey-vel. Az évek alatt sokan jöttek, nagy lendülettel, mert tanulni akartak Lajostól, de ehhez a mesterséghez tényleg türelem kell, olyan embernek való, aki nyugodt természetű és belátja, hogy a munka gyümölcsére minimum három évet kell várni.

Lajos azt mondja, ha egy pohár whiskey-t a kezdeben tartasz, megnézed a színét és még jó illatúnak is ítéled meg, akkor nagy valószínűséggel meg is fogod kóstolni. Nem tartja kizártnak, hogy a későbbiekben a gin készítésével is megpróbálkozik, de egyelőre oda akar eljutni, hogy ha egy fogyasztó kezében tart egy palackkal a Gemenc whiskey-ből, akkor az legyen egy magas minőségű termék, és minden esetben tudják a fogyasztók, hogy mire számítsanak. Más üveg, más címke, más doboz kell ide, össze sem lehet hasonlítani a pálinkával – hangsúlyozza.

A több mint 6 éve folyamatosan tapasztal. Úgy fogalmaz, hogy a terveivel és a lehetőségeivel együtt halad. A Gemenc Distillery az interneten is megtalálható, a Gemenc whiskey egy nemzetközi cég lett. Nem ritka, hogy messzi kontinensek érdeklődő látogatói hívják fel Szőke Lajost, mert kíváncsiak, hogy mi folyik itt, Pörbölyön. Azt mondja, hogy voltak már Németországból, Norvégiából, Floridából, Kanadából, most éppen egy fiatalembert vár Svédországból. Mindenkinek szeretettel bemutatja a technológiát, meg lehet kóstolni a termékeket. Azt mondja, ha jönnek az érdeklődő vendégek, akkor felveszi a kötényét fotózkodik és kóstoltat.

Sokan, akik kóstolják a Gemenc whiskey-t, azt kérdezik, hogy miért nem hirdeti meg minél szélesebb körben a vállalkozását. Erre egyelőre az a válasza, hogy azért nem, mert még nem értek be a whiskey-ek a hordóban, egyelőre nincs mit palackozni. Sok helyen volt már kóstoltatni, és úgy látja, hogy a piac igényli a whiskey-ét. Már egy neves borászat is megkereste, mert azt vették észre, hogy a vendégeik sokkal inkább whiskey, mint pálinkakedvelők, ezért a boraik mellé ők inkább Gemenc whiskey-t kínálnának a vendégeiknek. Az az egyértelmű cél, hogy minél több olyan helyre kerüljön be a termék, ahol felbontják a palackot és kóstoltatják a whiskey-ket. „Versenyképes, amit csinálok, de egyelőre nincs ismertségem”.

Ellentétben a pálinkásokkal, a gabona egész évben rendelkezésre áll, a cefre nyomás alatt 3-4 nap alatt kiforr. Itt fütyülnek az erjesztő edények, mert az erjesztés során annyi gáz termelődik. Onnan tudja, hogy kiforrt az adott cefre, hogy már nem fütyül az erjesztő tartály.

Jövőben 500 hordóra szeretné bővíteni az érlelő kapacitását. Mutatja a híres hordóit, amelyeket már oly sokszor láttam az interneten. Az unokáinak érlel benne whiskey-t a születésük évétől. Azt mondja egy 50 literes hordó, tele whiskey-vel bármelyik nappalinak ékes dísze lehet. Sokan vásárolnak kerek születésnapra saját whiskey-t, amely a jeles napig Lajos érlelőjében alakul, kerekedik. Rendkívül különleges és izgalmas ajándéknak tartok egy hordó saját whiskey-t!

Egy whiskey lepárlóüzemnél nem a berendezések, hanem az érlelő a nagy érték, az az igazi kincs. Van olyan ír whiskey ház, amely már 30 éve nem főz alapszeszt, de a mai napig igen jól élnek az érlelőből, a whiskey-ből. Zárjuk a beszélgetést Lajossal, aki éppen egy olyan kockát fog a kezében, amit a whiskey hűtésére fejlesztettek ki. Nem jégkocka, nem hígítja, csak hűti az italt a pohárban.

Sok sikert kívánok Gemenc Distillery, erősen gondolkodom rajta, hogy az ötvenedik születésnapomra meglepem magam egy saját hordó egyedi Gemenc whiskey-vel!

Nekem az az álmom, hogy Magyarország legenergiatakarékosabb és egyik legmodernebb főzdéjét építsük meg

Borsos Botonddal Kecskeméten találkoztunk

1998 óta foglalkozunk terület- és vállalkozásfejlesztéssel, a társaimmal komoly közbeszerzési projekteken dolgoztunk – kezdi Borsos Botond a Spiritus Primus Kft. tulajdonos-ügyvezetője, főzőmestere. Abban az időben nagyon jól ment a tanácsadás cégcsoportot építettünk, a társaimmal azon törtük a fejünket, mi az a terület, amely mindnyájunknak izgalmas és idős korunkra rendszeres bevételt ígér. Botond gazdasági agrármérnök, tulajdonostársa, Zoltán, Corvinus közgáz után erdészeti technikumot is végzett, Marianna hölgytársuk pedig a Corvinuson MBA végzett. Mindhármukhoz közel áll a mezőgazdaság, ezért tették hosszas keresés után voksukat közösen a pálinkára.

2008-ban vásárolták meg a Tiszaföldvári főzdét, amelyről Botond azt meséli, hogy az akkori technológiával nem volt lehetőség magas minőségű pálinkát előállítani, így az első pályázati lehetőségeikből a technológiát tették rendbe.

A 2010-es években léptek ki a kereskedelmi piacra, lett saját pálinkájuk. Botond elvégezte az OKJ-s tanfolyamot és az óta pálinka bírálóként is jelen van a szakmában. Nagyon büszke arra, hogy a legutóbbi országos pálinkaversenyeken az ott lévő bírálók közül ő végzett a legjobb eredménnyel.

„Lékhorgászat, disznóvágás, 50 fok alatt nincs pálinka. Innen kellett fejlődnünk akkor. Kell még legalább 50 év, hogy megtanuljuk a pálinka kóstolás kultúráját.” – mondja. Ma a Spiritus Primus szortimentjében nem találni olyan tételt, amely nem ért volna el valamely pálinkaversenyen valamilyen színű érmet.

„Általában 45 fokosak a prémium pálinkáink, de sokszor érzem úgy, amikor kóstolok egy adott gyümölcsből készült tételt, hogy jobban áll az alacsonyabb, akár 40 fokos alkohol, mint a magasabb. Ugyanakkor, a piaci igényre válaszolva, alma, szilva, cserszegi törkölypálinkákat 55 fokon is forgalmazzuk. Minden évben új tételekkel megyünk a versenyekre, de ma már csak az országos és a keceli versenyre járunk a Spiritussal. Természetesen, ha meghívnak bírálónak egy versenyre, szívesen megyek, érdemes megismerni, hogy más pálinkafőzők mit hoznak ki a gyümölcsökből, hova fejlődik a pálinka.”

„Szeretjük a pálinkát, hosszú évekig jártunk a győri, budapesti és más nagyobb pálinkafesztiválokra, és mi magunk álltunk a kóstolóház pultjai mögött. Rengeteg visszajelzést kaptunk a fogyasztóinktól, az érdeklődőktől, amiből a legtöbbet lehet és lehetett tanulni. „

Hamarosan új korszak kezdődik a társaság életében. Botond azt mondja, hogy kifejezett célja, hogy nekik legyen az országban a legenergiatakarékosabb és egyik legmodernebb pálinkafőzdéjük, másképp nem is tudja most elképzelni. Valamint, mivel ma egyedül a Gusto forgalmaz eredetvédett kecskeméti barackpálinkát, hiszen a földrajzi kötöttségek miatt kevés az a főzde, aki teljesíti a feltételeket. A Spiritus Primus olyan helyet keresett az új főzde megépítéséhez, ami megfelel a földrajzi követelményeknek a kecskeméti barackpálinka lepárlásához. Ezt a helyet Lakitelken, egy a közelmúltban feltárt árpád-kori templom közvetlen szomszédságában találták meg.

Lovassy György, okleveles élelmiszermérnökkel, a szakma által elismert pálinkaszakértővel aprólékosan kidolgozták a gőzzel fűtött, 500 és 200 literes főzőüsttel valamint egy elektromos fűtésű 200 literes főzőüsttel működő számítógép vezérelt főzdét, amely úgy lesz kialakítva, hogy az üzemóráinak minimum 50%-ában kecskeméti barackpálinka előállítására legyen képes. Minden energiát újrahasznosítanak, a tervek szerint a jelenlegi energiafogyasztásuk tizedére csökkentik a pálinkafőzés költségeit. Napelemek kerülnek a tetőre, innentől kezdve a főzdének nem lesz villamos energia költsége. A főzde hulladék hőjével pedig az egész épület fűtése meg lesz oldva.

„Társaimmal sokat töprengtünk azon, hogy Lakiteleken vagy Kecskeméten építsük meg az új főzdét. Azért választottuk Lakitelket, mert itt kedvezőbbek voltak a feltételek. A Tőserdei pálinkaház, amiről most beszélünk, mindig települési kulturális és gazdasági központ volt. A terület tulajdonosainak kifejezett célja volt a turizmus újraélesztése. Itt a Holt-Tisza, éttermek, kikapcsolódási lehetőség, szinte adja magát a turizmus fejlesztése.

Az épületeket már felújították, egy működő étterem, „Harmincházas Pálinkamúzeum”néven egy teljesen eredeti kiállítás és egy 1400 négyzetméteres archeológiai központ várja a vendégeit. Több mint 1 milliárd forintos fejlesztés valósult itt meg az előző években. Itt kap majd helyet a Spiritus Primus pálinka modern főzdéje is a tervek szerint. „Átmegyünk egy közös technológiára, Kothe rendszert fogunk installálni” – fejti ki a főzőmester/tulajdonos, aki még azt is elárulja, hogy a beruházás 50%-át a Vidékfejlesztési Program támogatja, miután sikeres pályázatot nyújtottak be az élelmiszeripari beruházások támogatására kiírt felhívásra.

„A legutóbbi országos versenyre 6 új tétellel neveztünk, ebből 5 pálinkánk érmes lett. Az 5 éves érlelésű almapálinkánk aranyérmes, ezen kívül 2 ezüst és 2 bronz medált hoztunk el. A kecskeméti Spaletta étterem pálinkáját is mi készítjük, ami szintén ezüstérmes lett, és külön öröm a számunkra, hogy tavaly az 55.5 fokos cigánymeggyünk a keceli zsűri különdíját nyerte el.”

„Vannak hordóban érlelt pálinkáink is. Az almapálinka érlelésére olyan hordókat vásárolunk a Dereszla borászattól, amelyben aszú vagy szamorodni volt, így az érlelt almapálinkáink konyakos, calvadosos jellegűek ezektől a különleges hordóktól. Egyéb pálinkák érlelésénél az eperfát helyezzük előtérbe.”

A Spiritus Primus pálinkák a legegyszerűbben a Borháló egységeiben érhetőek el. A Spaletta étterem mellett Katlan Tóni konyhájában, az ország számtalan éttermében és szállodájában is Botondék pálinkáját, a Spiritus Primust kérhetjük.

Ahogy összefoglalom, amiről Kecskeméten Borsos Botonddal beszéltünk, eszembe jut az Aura néven forgalomba hozott, különleges, kökénymag ágyon érlelt alma, amit minden pálinkakedvelőnek nagyon ajánlok megkóstolásra!

Köszi Spiritus Primus és sok sikert kívánok a vadiúj céljaitokhoz!

A számítógépnek nincsenek ízlelőbimbói, attól lesz lelke a pálinkának, ha a pálinkafőző mester beleavatkozik a folyamatba …

Anemona Pálinkaház, Dunaalmás

A számítógépnek nincsenek ízlelőbimbói, attól lesz lelke a pálinkának, ha a pálinkafőző mester beleavatkozik a folyamatba …

2011-ben Dr.Vidovszky Ferenc korát meghazudtoló lendülettel és energiával fogott bele az Anemona Pálinkaház megépítésébe Dunaalmáson, Komárom-Esztergom Megyében. Az Anemona Pálinkaház a nevét a tulajdonos kedvenc virágáról, az erdei szellőrózsáról kapta (latinul: Anemone sylvestris). A könnyebb kiejtés miatt lett Anemona az Anemone helyett. Tar Szilárd a pálinkaház főzőmestere, azt mondja, ha középiskolában érinti meg őt a cefrézés és a lepárlás, akkor ma valószínűleg egy kémikussal vagy egy fizikussal beszélgetnék.

Az Anemona Pálinkaház pályázati segítséggel, a Darányi Ignác terv igénybevételével indult. Szilárd és Dr.Vidovszky Ferenc még a kezdetek kezdetén, amikor a főzde csak tervben volt, elvégezték az OKJ-s tanfolyamot a pálinkafőzéshez. „A Széchenyi István Egyetemnek volt egy eldugott épülete Budapesten, oda jártunk három hónapig” – mondja.

A Pálinkaház 2013-ban bérfőzdeként kezdte meg a működését. Az eredeti cél az volt, hogy a családi birtok 2000 szilvafájának terméséből, valamint vásárolt gyümölcsből pálinka legyen. „A kereskedelmi engedélyt 2014. nyarának a végére kaptuk meg, 30 nap helyett 67 nap alatt” – meséli Szilárd mosolyogva.

„Először őszibarackot vettünk, ami az egyik legérzékenyebb gyümölcs a pálinkafőzés szempontjából, nagy fejtörést okozott, hogy a kiforrt cefrét hogyan tartósítsuk a kereskedelmi engedély megérkezéséig. Hermetikusan lezártuk az erjesztő tartályokat és lehűtöttük +5C’-ra, a kompresszorok éjjel-nappal dolgoztak.” Mára 3 lezárt szezonunk van, és nagyjából 5000 hektoliterfok pálinkánk pihen a pincében acél tartályban vagy palackban az értékesítésre várva. A fahordóink sem szárazak, tehát van mit eladnunk.

Szilárd már régóta kapcsolatban van a Vidovszky családdal, ugyanis amikor a kilencvenes évek végén Vidovszky Ferenc visszaköltözött a szülőföldjére, Dunaalmásra, a helyi malmot vásárolta meg családi otthonuknak. A nagy, közel egy hektáros terület sok törődést igényel. A malom, a fák, a 6 hektár szilvás – Szilárd úgy fogalmaz, ő volt a család mindenese. Igaz nem ezt tanulta, mégis a természet, a mezőgazdaság, a fák, a gyümölcs vonzották. Az alapvetően mérnök/villamosmérnöki végzettségű pálinkafőző mester sohasem tudta volna elképzelni, hogy egy gyárban, fehér köpenyben egy irodában élje aktív munkás életét. A közeli ipari parkban dolgozott, megjárta Kínát, Svédországot, Dániát, Finnországot. 7 évvel ezelőtt azonban úgy alakult, hogy a Vidovszky család félig-meddig mindeneséből az Anemona Pálinkaház pálinkamestere lett.

„Már 15 éve, hogy ismerem Vidovszky Ferencet. Nagyon jó a kapcsolatunk, sokat tanultam tőle.” Kétfajta ember van, az egyik ülteti, a másik kivágja a fákat. Nos, Vidovszky Ferenc, az a fajta ember, aki ültet, aki teremteni szeret. A főnök valahányszor új építkezésbe kezd, legelőször fákat és bokrokat ültet, hogy amire áll az épület, addigra szép legyen a kert is. Nagy a család, 5 lány, 12 unoka, ha karácsonykor összejön a család, húsznál is többen ülik körbe az ünnepi asztalt. Szeretek vele dolgozni, mert mindig belefog valami újba, valami izgalmasba. Sohasem lehet mellette unatkozni. Annak idején mérnökként kinyílt nekem a világ, mégis jó értelemben „beleszűkültem” ebbe a közegbe.

A szilvás telepítésekor az első 10 fán megmutatták, hogyan kell metszeni, ritkítani. A maradék 1990-et már az első évben én, saját magam metszettem. Évente 2000 fa formálódik a kezem alatt, ennyit egy átlagember egész életében sem gondoz. Szeretek kísérletezni, mindig arra törekszem, hogy a lehető legjobb munkát végezzem. Először mindig a végleteket próbálom ki, aztán marad az arany középút. Nagy szerencsémre a lepárlóban működnek a védelmi rendszerek, amelyek megakadályozzák, hogy tönkre tudjam tenni a gépet. Ez a gép annyira összetett, hogy néha csak reaktornak hívom. Én abban hiszek, hogy attól lesz lelke a pálinkának, hogy a pálinkafőző mester beleavatkozik. A számítógépnek nincsenek ízlelőbimbói. Hiába ugyanazt főzőm, mindig másképp csinálom – foglalja össze. Egy agyonkalapált 150 éves kisüsti rendszerrel is lehet ugyanolyan jó pálinkát készíteni, mint egy több tízmilliós berendezéssel, csupán hozzáállás kérdése. Tökéleteset alkotni azonban csak akkor lehet, ha a megfelelő hozzáállás találkozik a hozzá való technológiával. „Nálunk az a cél, hogy jó pálinkát adjunk a bérfőzetőinknek, a kihozatal nem érdekel!

Élelmiszeripari mérnököt alkalmaztak a főzde beindításához, hiszen akkoriban sem Szilárd, sem a tulajdonos nem értettek ehhez. Folyamatosan szippantottam magamba a tudást, szakkönyveket néztem, én itt mindent úgy csinálok, mintha a sajátom volna. Mindenben megtalálom a szépséget – mondja. Amikor beindul a bérfőzési szezon, nincs olyan, hogy én négykor hazamegyek.

Carl típusú, egylépcsős a lepárló rendszerünk. Vízköpenyes, számítógép vezérelt, 650 literes. Annak idején azt mondták, hogy ez a pálinkafőző rendszerek Rolls-Royce-a. A Carl-ban a pálinka 91-92 fokoson indul meg, és tartósan ezen a szinten marad a csordogáló szesz alkohol tartalma. Nem igazán fordul elő, hogy hígitás előtt 85 fok alatti szesz van a gyűjtőedényben. Van egy elméletem: a vízgőz az ízeket, az alkohol az illatokat viszi magával a lepárlás során. A nálunk készült pálinkák éppen ezért rendkívüli illataik mellett íz világukat tekintve kissé neutrálisabbak a kisüsti technológiával készült pálinkákhoz képest.  Ezt a pálinkát kóstolgatni kell és nem legurítani a torkunkon. Időt kell rá szánni, hogy a benne rejlő értéket  ki tudjuk élvezni és ezt 50%-os szesztartalom alatt tudjuk igazán.

Én nyílt lapokkal játszom. Bár nem mi vagyunk a környék legolcsóbb pálinkafőzdéje, mégis rengeteg visszatérő bérfőzetőnk van. Ez véleményem szerint azért van, mert segítünk, őszinték vagyunk, bíznak bennünk, és ez a legfontosabb. Nem kell titkolózni, a lehető legtöbb információ át kell adni a főzetőknek, hogy jó cefrét csináljanak. Csak jó cefréből lehet finom pálinkát készíteni. Bármilyen aranyéremnél nekem sokkal többet jelentenek a főzetőink elismerő szavai. Ha évről-évre visszajárnak, az azt jelenti, hogy jó irányba tartunk és jót csinálunk.

Az Anemona gyümölcspálinkákat gyümölcsízenként általában kétfajta gyümölcsből készítjük, és minimum 1 évig acélhordóban pihentetjük.  (Kóstolok éppen egy aranyérmes szilvát, amely Lepotica és Besztercei szilvák házasításából készült) Van őszibarackunk, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, körte, szőlő, alma, valamint fahordós érlelt alma, fahordós érlelt szilva és fahordós érlelt szőlő is. Nagyon fontos számunkra az alma pálinka, hiszen a település nevében is szerepel ez a gyümölcs. Nem is tudom, hogy cél-e számunkra az országos lefedettség, viszont fontos, hogy a pálinkáink ne csak Dunaalmáson és a környéken legyenek elérhetőek.

 

Az Országos Pálinka és Törkölypálinka versenyen 9 tétellel indultunk és nagy  büszkeségünkre az összes tételünk érmes pálinka lett. 2 arany, 5 ezüst és 2 bronz, valamint hármat pálinka kiválóságnak, és egy tételünket Top pálinka kiválóságnak választott a zsűri. „Jó érzéssel töltött el, amikor a parlamentben az átadó ünnepség alkalmával ki kellett mennem átvenni a díjakat! Láttam a fürkésző szempárokat és az elismerő tekinteteket.”

Budapesten a Lakatos Tamás által üzemeltetett Selection.hu Borszaküzlet forgalmazza a termékeinket, ahol a csokoládék, szivarok, pezsgők és egyéb prémium termékek mellett a mi pálinkáink is ott vannak. Dunaalmáson az egyik dohányboltban vásárolhatóak meg az italaink, Tatabányán a Vértes Erdő Zrt. Delicates üzletében, az erdei termékeik, mézek valamint fűszerek mellett.

Végezetül egy kedves történet egy bérfőzetőnkről, aki minden évben hoz 600 liter cefrét kifőzetni. Leül és megvárja, amíg elkészül. A főzés ideje alatt a szomszédos étteremben mindig megeszik egy jó birkapörköltet. Volt olyan eset, amikor az ebéd után egy jót szunyókált is, amíg várakozott az üzemben. Az idén mondta, hogy akar venni egy házat a Balaton közelében és le szándékozik költözni oda. Kicsit elszomorodtam, aztán azt mondta, hogy nyugodjak meg, mert a cefréjét akkor is velünk fogja kifőzetni.

Számunkra a személyes kapcsolatok, a csillogó szemek a legfontosabbak! – zárjuk a beszélgetést Szilárddal az Anemona Pálinkaház főzőmesterével.

„Klasszikus, robosztus, testes párlatokat készítünk „

Látogatás a Márkházi Pálinkafőző Társaságnál

„Van jelentősége, hogy milyen hosszú a páracső!” - kezdi Komlósi Péter közgazdász, a Márkházi főzde egyik tulajdonosa, ügyvezetője a Márkházi pálinkafőzde üstjei mellett. Elmondja, hogy az alapjaiban hagyományos kisüsti technológia a Ruszkai kézműves műhely érdeme. A kezdet kezdetén közösen gondolták át, hogy milyen berendezés kell ide, Márkházára és ezt követően Ruszkaiék ide „kalapálták ki” az üstöket.

Klasszikus, robosztus, testes párlatokat készítünk. – húzza alá az ügyvezető. A hagyományos kisüsti technológiát spirálos aromaerősítő oszloppal egészítettük ki, amit a finomítási fázisban használunk, ez a megoldás a hagyományos kisüsti technológiánál több illatot eredményez a pálinkáinkban, de nem célunk, hogy parfümöt készítsünk.

Az erjesztő térbe lépve Péter elmondja, hogy az erjesztő tartályaikat ugyan hűtőpalásttal látták el, de emellett az egész erjesztő termet is hűtik. A főzde igazi zöldmezős beruházásként indult. Ezelőtt itt nem volt semmi. A főzde megalapításának ötlete igazán letisztult. Péter a barátaival eleinte a közeli Nagybárkányba vitte a cefréiket kifőzetni. „Elindultunk Nagybárkányba sörökkel és bográccsal. Gyakorlatilag megszálltuk a főzdét.” Végezetül a baráti társaságból hárman, Péter, Szelei Sándor és Horváth Sándor, akik már gimnáziumból ismerték egymást, sőt a Közgázra is együtt jártak, úgy döntöttek, hogy megvalósítják a Márkházi Pálinkafőzde Társaságot. A céget 2007-ben alapították, önerőből és pályázatból hozták létre, majd az első főzetek 2010 tavaszán kerültek lepárlásra.

Kereskedelmi és bérfőzéssel is foglalkoznak. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kereskedelmi főzéssel egy időben a bérfőzetés is beindul. Ilyenkor a főzde dolgozóinak a létszáma is számottevően emelkedik. A szezon itt is a szokásos módon, a cseresznyével és a meggyel kezdődik, mindazonáltal - mivel itt nem készül törköly -, így kökénnyel és borzaggal fejeződik be. Jellemzően a környékről, a megyéből 50 kilométeres körzetből érkeznek a bérfőzetők a cefréikkel. Eddig a termelés nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a kereskedelmi és a bérfőzött tételek között, de most, hogy a kereskedelmi főzde beindult, az arány lényegesen elmozdult a kereskedelmi főzés, a Márkházi Pálinka javára. A kereskedelmi tételeket jól bevált, kipróbált, állandó gyümölcsbeszállító kapcsolataik szállítják, ugyanakkor a természeti környezet nagyon bőkezű velük, rengeteg a vadgyümölcs is errefelé.

A tradicionális gyümölcsök mellett saját kompozíciók életre hívásával is foglalkoznak, ennek ékes példája a csipkeágyon érlelt jonatán almapálinkájuk, ami saját bevallásuk szerint is egy igen közkedvelt tétel. Van a Boszi, a borókaágyon érlelt szilvapálinka, amely a pesti éjszakák trendi és kelendő itala. A Boszi kapcsán azt tudtam meg, hogy az ágyazás mellett az alkoholfokkal is sokat kísérleteztek, de végül 61 alkoholfokon kerülnek palackba. „Megnéztük milyen így, de nagyon jó lett. Könnyen lecsúszik, azon felül könnyen a fejekbe is száll.” – mondja Péter. Ott van a Szider, amely szilvapálinka szeder ágyon, a csermeggy, amely 70/30, 30/70 és 50/50 cseresznye és meggy arányban is elkészült már, illetve a Birsmustra pálinkájuk, ahol a cefrézéskor a vizet a szőlő levével helyettesítik. „Közel van a Mátra, mindig hozunk szőlőt, olaszrizlinget, a szemeket megroppantjuk, és ez kerül a cefrébe.” – tudom meg a titkos receptet. A meggy maradt meg a hagyományos ágyasok közül, talán van még egy kis ágyas szilva, de ezek a tételek lassan kifutnak. Szőlőből a kötelező Irsai mellett Sárgamuskotály pálinkánk van még és a kökény valamint a borzag zárja a szortiment-sort.

A Márkházi pálinkásüveg egy igazi mestermű. Az üveget Pattantyús Gergely alkotta, aki a régi magyar üveg és kulacskultúra néprajzát kutatja. Régi magyar design elemekből álmodta meg a Márkházi - nyakán három gyűrűs palackokat -, ezek amellett, hogy igen esztétikusak, praktikusak is, amikor az ember egyszerre több palack Márkházit szorít a kezében.

Gyakran összejönnek a főzdében a baráti társaságok, ügyfeleik egy-egy csoportos lazulásra, illetve, ahogy Péter fogalmaz, csapatzüllesztésre. Azt mondja, ha igény van rá, eddig mindig meg tudták oldani. A szomszédos Karakó pusztán kényelmes faházakban pihenhetnek a vendégeik, van egy csodálatos tó is a faluban. Megfordult itt már a Rotary Club, sőt az őszi BMW csillagtúrának az egyik megállója a főzde lesz.

A Márkházi Pálinka túlnyomó részben Budapesten és vonzáskörzetében kerül értékesítésre. „Az elején úgy indult, hogy bementem az éttermekbe, kocsmákba, mint fogyasztó, majd értékesítőre váltottam a szerepkört. Később a korábbi kocsmajárásainkból is lettek kapcsolataink, ahová könnyebb volt bejutni. Majd ezt követően ezekről a helyekről is tovább ajánlottak bennünket. Amikor a pálinkáinkat megkóstolják az étterem vagy kocsmatulajdonosok illetve a törzsvendégek, a minőség permanensen meggyőzi őket.”

Budapest egyes részein különösen ismertek a Márkházi Kisüsti Pálinkák. A Márkházi pálinkák on-line, továbbá a következő vendéglátó ipari egységekben is elérhetők (a teljesség igénye nélkül):

Castro Bistro, Kisüzem, Anker Klub, Anker’t, Kertem, Pántlika Bisztró, Kazimír Bistro, Fausto, St. Andrea Wine & Gourmet Bar, Léhűtő Kézműves Söröző, Cirkusz a Dob utcában, Cafe Incognito, Cactus Juice Gastro Pub, Cech In, Kandalló kézműves Pub, Snaps Belga Söröző, az Őrház Tahitótfalun, a Rot Burger Pilisvörösváron, Tó Bisztró Gödön, Rustico Étterem a Váci utcában, Nappali kávéház, az egyszerű, de erős sörkínálatú Pivo-ban, a Sörsajt a nyolcadik kerületben,  vagy a Ganz Söröző a Király fürdőnél.

A jonatán almapálinkával csipkeágyon nagy sikert arattam a barátaim körében, amikor megkóstolták. Köszönöm Márkházi Pálinkafőző Társaság, hogy a vendégetek lehettem!

Akik kitaposták a pálinka eredetvédettség útját

látogatás a Várda-Drink csoportnál, Vásárosnaményban

Csobolya Attilával és Szanyó Gyulával találkoztam. A Vásárosnaményi főzde 1952-ben nyitotta meg a kapuit. Az első földrajzi oltalom alá eső pálinkáink – a Szatmári szilvapálinka és a Szabolcsi almapálinka - eredetvédettsége a Várda-Drink-nek köszönhető. Miközben sétálunk a Naményi főzdében, Csobolya Attila üzemvezető, főzőmester elmondja, hogy akkoriban, az Európai Uniós csatlakozás idején Brüsszelből egyedül a Naményi főzdét nézte meg a z uniós küldöttség.

A majd hetven éves főzde gigászi kapacitásra képes! A magozó gépük – magánfőzdékhez képest- elképesztő, 5 tonna gyümölcsöt képes kimagozni óránként, ami azt jelenti, hogy naponta 2 kamion gyümölcsöt képesek feldolgozni. Attila elmondja, hogy a tegnap érkezett barack már az erjesztő tartályokban van. Csobolya Attila, aki tanárként végzett, 1990 óta, majd 30 éve irányítja az üzemet, fokozatosan szerezte meg a likőrmesteri, bírálói, kóstolói okleveleit, több neves pálinkaverseny zsűriének oszlopos tagja.

„Nem ritka, hogy 400.000 liter pálinkát főztünk egy évben, de amikor keveset főzünk, az is több mint 100.000 liter. Volt olyan évünk, amikor csak tavasszal 100 kamion almát dolgoztunk fel és az összes a hazai piacon került értékesítésre.” – hangsúlyozza.

A Vásárosnaményi főzde megújulás alatt van. A régi beton erjesztő tartályok megszűnnek, csupán mutatóba, emlékként egy marad meg belőlük. A helyükön csarnok áll majd, amely a gyümölcsfeldolgozást segíti, illetve az erjesztő tér kibővítését szolgálja. A hagyományos kisüsti főzőtér 950 literes üstökkel felszerelt, itt készülnek az eredetvédett Szabolcsi alma, és Szatmári szilvapálinkák, mert ezekhez az eredetvédett pálinkákhoz a kisüsti technológia is kötelező. „Most dolgozunk azon, hogy az eredetvédett tételeket a kisüsti mellett erősítő feltétes berendezéseken is elkészíthessük. Ha akarjuk, akkor hagyományos, ha akarjuk, akkor erősítő feltétes.” – összegzi Szanyó Gyula, aki sok egyéb feladat mellett legfőképpen az italok hordós érlelését vezeti a Várda-Drink csoportnál. Bevallom, hogy én még ennyi hordót egy főzdében nem láttam! Itt valami nagyon izgalmas dolog készül! Közel 500 hordóban folyik az érlelés, abban bízok, hogy erről hamarosan részletesen is beszámolhatok.

Az eredeti kisüsti berendezéseket az óta motoros keverőkkel, erősítőfeltéttel látták el, de mindig újítanak, javítják, fejlesztik, ami az erejükből telik. A kisüsti főzőtér a mai napig oltári kapacitásra képes, akár három óránként képes újabb és újabb felöntéseket lefőzni. Attila azt mondja, hogy alacsonyabb hőmérsékleten való lepárlással lényegesen jobb eredményeket tudnak produkálni.

Az évi lefőzendő mennyiséget minden esetben az eladási számokhoz igazítják. Folyamatosan főznek, minden évben, december közepéig, az ünnepekig mennek az üstök. Az összes munkafolyamatot a főzőmesterek végzik el, de minden esetben Attila dönt, hogy mikor, mit és hogyan főzzenek. „Ha nem tudok itt lenni, akkor is mindig vetetek ki a főzetekből a főzés során, és amikor beérek a főzdébe, az az első, hogy ellenőrzöm a mintákat.”

„Na, itt az időugrás” – vezet be az egylépcsős technológia főzőterébe Attila. 2005 óta Christian Carl egylépcsős berendezéssel is dolgozunk a kisüsti technológia mellett. 2005 januárjában mindössze két nap leforgása alatt beüzemelték az üstöt. Ez volt az első, érintőképernyős Christian Carl gép az országban, így kompletten. Ez a gép sokkal jobban automatizálható. Habár ezt sem hagyjuk magára, de a főzőmester sokkal nyugodtabban tesz-vesz az üzemben, amikor ezt a gépet felügyeli, amikor ezen főz.  „Az elő és utópárlati komponenseket mindig nézzük, szinte mindig van olyan, hogy a számítógép vezérlés ellenére is bele kell avatkozni a lepárlásba.”

A félkész termék rozsdamentes tartályokba kerül és utazik Kisvárdára, a Várda-Drink telephelyére, ahol hűtik, szűrik, palackozzák. A Várda Distillery exclusive sorozata, a Szatmári szilva kivételével minden esetben a Christian Carl berendezésen készül. (a Szatmári szilva eredetvédettsége miatt csak kisüsti technológiával készíthető egyelőre)

„Nos, a modern üzem megvalósulása a cél, ezt tervezzük, ezt egyeztetjük a tulajdonosokkal.” – mondja Csobolya Attila. „Az 1952 óta toldozgatott-foldozgatott főzde most megújul. A főzde épülete, a kóstolóház átépítésre kerül. Nagy múltú főzdeként megéltünk már hullámvölgyeket és hullámhegyeket, most éppen a hullámvölgyből megyünk felfelé. Igazán büszkék vagyunk arra, nagy hagyományokkal, sok éves tapasztalattal és lefőzött pálinkával rendelkező főzdénk a mai napig sikereket ér el. Az egyik Champion érmünket (aranyérmes pálinkák aranyérmese) egy olyan almapálinkával értük el, amit előtte egy kétezer literes tartályból - ami 8000 fél literes palack pálinkát jelent - fejtettünk le.”

A Várda-Drink a pálinkáit három kategóriában értékesíti: a Prémium pálinkáink a hagyományos ízlésű vásárlók nagy kedvencei, Hollóházi porcelán kulacsba töltött pálinkáinkat a legkiválóbb magyar ajándékok között tartják számon, Exclusive pálinkáink pedig több kategóriában, hordóban érlelve, ágyazva, különleges, illetve fajtaazonos gyümölcsökből készülnek.

„A pálinka is Hungaricum, a Hollóházi Porcelán is hamarosan Hungaricum lesz, külföldi vendégeink, Magyarországra látogatók tulajdonképpen kétszeres Hungaricummal térhetnek majd haza.” – foglalja össze Szanyó Gyula.

Az Exclusive Edition pálinkákhoz elegáns és exkluzív külső párosul. Minden üvegen tetszetős címke található gyümölcsfa motívummal, amelyen az arany szín dominál. A fahordóban érlelt pálinkák címkéinek a színe megegyezik a fahordó típusával. A címkézés manufakturális folyamat, így minden címkén megtalálható a pálinkafőző mester aláírása, a palack száma és az évjárat is. A pálinka ízét és illatát parafa dugó védi, amelynek a különlegessége a rézgyűrű EXCLUSIVE EDITION gravírozott felirattal.

„A szép külsőhöz tartalmas belső is párosul, ami idén valóságos aranyesőt eredményezett. A Destillatan az ország második legsikeresebb főzdéje voltunk, az Országos Pálinkaversenyen is nagyszerű eredményeket értünk el.”

Az Exclusive Edition elérhető on-line, a sorozattal találkozhatunk többek között a Gundelben, a Sofitel Hotel, a Chain Bridge éttermében, a La Perle Noire, a Múzeum Kávéház a Silvanus Hotel, és a Tatai Platán étterem itallapjain is.

Nagyszerű élmény volt Gyula és Attila! Köszönöm a nyitottságotokat és a kellemes estét, a beszélgetést a pálinkacsodák társaságában! A cseresznyefa hordóban érlelt cseresznyepálinka, amely az idei Pálinka Országkóstolón a legmagasabb elismerést, a TOP Pálinkakiválóság minősítést kapta, egy abszolút különleges élményt adott a baráti beszélgetés mellett!