Kovács Miklós és neje, Erzsike, Veszprémből Hidegkútra költöztek és a sors úgy hozta,hogy éppen a néhai pálinkabíró házát vásárolták meg. A kilencvenes évek elején a helyi termelő szövetkezet átadta a főzdét az önkormányzatnak, melyet 92-ben kibéreltek, felújítottak és az üzemeltetés során szerezték az első tapasztalataikat. Egy 300 literes közvetlen fatüzelésű üsttel és egy 180 literes finomítóval, tehát egy hagyományos kisüsti rendszerrel kezdték a bérfőzést. A főzdét a termelő szövetkezet helyi szilva és cseresznye ültetvényei látták el nem kis részben munkával. Mivel jogi személy soha nem volt jogosult adókedvezményre, a bérfőzés a TSZ tagok neve alatt folyt.
Amikor átvették, a főzde falai annyira feketék voltak, ha felkapcsolták a villanyt, akkor sem lett sokkal világosabb – emlékezik vissza Kovács Miklós, felelős főzde vezető. Az időzítés enyhén szólva sem volt szerencsés, hiszen a TSZ világ a kilencvenes évek elején bomlott fel, a TSZ szilvaültetvényeit vírusfertőzés miatt ki kellett vágni, illetve akkoriban indult a lengyel piac is, hektoliter számra árasztottak el bennünket a délvidéki szeszek, és a Napóleon konyak. Hatalmasat emelkedett a benzin és a cukor ára. A bérfőzés ebben az időszakban a negyedére esett vissza, a főzde csak döcögött. Az állapot tarthatatlanná vált, Kovácsék kiszálltak a pálinkavilágból.
Évekkel később, a kétezres évek elején, Agárdon elindult a minőségi pálinkafőzés, meredeken emelkedett a pálinka piaca. Egyre többen koccintottak pálinkával whisky, vodka és egyéb szeszesitalok helyett. Ebben nagy szerepe volt az államnak és a pálinkás társadalomnak is – emeli ki Miklós. Ekkor azt látták, újra érdemes a pálinkával foglalkozni, de csak kereskedelmi vonalon.
A Petendi Pálinkaházat Miklós három barátjával indította, mára ketten, Erzsikével viszik. 2008-ban egy mezőgazdasági pályázattal alapozták meg a terveiket, ekkor készült el a pálinkafőzde üzleti terve is. 2009-ben elindult az építkezés, 2011-ben már elindult a pálinkafőzés is Vigántpetenden, 2012-ben már az első tételeiket értékesítették.
Hazánkban nagyon kedvez a klíma a gyümölcsöknek, a magyar gyümölcsök kiváló minőséget képviselnek a gyümölcsök világpiacán. A pálinkakészítéskor az a feladatunk, hogy a gyümölcsből a lehető legtöbbet visszaadjuk a pálinkába – fejti ki Miklós.
Soha még ilyen pálinkafőző rendszerrel nem találkoztam! A Petendi rendszer nekem olyan volt elsőre, mint Dexter laboratóriuma! Egy pillanatra olyan érzésem volt, mintha minden a feje tetejére állt volna! A cefrét közvetlen gőz bebuborékoltatással, alacsony hő terheléssel melegítik, ami villámgyors lepárlást tesz lehetővé. Innen kerül az alszesz a 600 literes finomító üstbe. Itt mindennek réz, fa és üveg az alapja! A cefrekádak üveggel vannak kicsempézve, a pálinka pedig fa gyűjtőedénybe folyik. A lepárlásban nagy szerepet játszik az a finomító oszlopban szabálytalanul elhelyezkedő, ötvenezer darab üveggyűrű, amely 18 négyzetméter felületet biztosít a minél tökéletesebb finomításhoz. A pálinkában végetlen a lehetőség. Olyan mennyiségű anyag, és annyi lehetőség a keresztreakciókra, hogy ember legyen a talpán, aki ezt átlátja – hangsúlyozza a vegyészmérnök.
Amikor a pálinka a rendszerből kijön, Miklós szerint az csak egy félkész termék. A Petendi Pálinkaház minden terméke kivétel nélkül hordóban érlelt tétel. A hordóban érleléstől lesz teljes, mert a hordó hozzátesz, lekerekít, a lepárlásban esetleges kellemetlen aromákat is kellemessé képes alakítani, sőt még a rezet is kivonja a párlatból. A pálinkáikat a palackozás előtt hígítják a megfelelő alkoholszintre.
Igazi különlegességeket kóstolhattam Miklóséknál! A barackjuk olyan barack, amiből az első korty után az a benyomásom, hogy itt tényleg a lehető legtöbbet kihoztak a gyümölcsből! A szilvájuk szinte kiugrik a pohárból! Minden tétel igazi kincs!
Budapesten a Golden-Drinks-ben is elérhetőek a pálinkáik, valamint Miklós egy héten többször is a Káptalantóti Liliomkert piacra jár a termékkel. nagyon hangulatos piac! – mondja Erzsike.
Összesen hatféle gyümölcsből készül pálinka a Petendi Pálinkaházban, ennek az az oka, hogy ennél több gyümölcsöt lehetetlen megtanulni, nem lehet menedzselni – mondja Miklós.
A méltán híres Művészetek Völgye fesztivál miatt a szállások nagyon sokszínűek és jól kiépítettek. Egy olyan helyet álmodtak meg, ahová jó kijönni, jól tudja érezni magát az ember!
És hogy honnan a név? Miklósék az összes Rejtő könyvet szó szerint rongyosra olvasták. Magával ragadó Fülig Jimmy életérzése, az élj a mának érzés. A legfontosabb, hogy érezd jól magad, a többi az jön magától!
