„Igazi családi vállalkozás a miénk” – kezdi Mónika. Ez a Buti Pálinka csomagolásán, a pálinkásüvegeken is visszaköszön. A hascímkén látható logó, mely a gyümölcs és a nap egybeforrt kompozíciója, szimbolizálja a négy éltető elemet, a földet, a tüzet, a vizet, s a levegőt. Ezen elemek egyike nélkül sem jöhetne létre a nedű.

„A föld anya (bak), a tűz apa (kos), testvérem Zsanett – aki csillagjegyeink alapján megálmodta ezt a szimbólumot - a víz (halak), én pedig a levegő (ikrek) jegyet képviselem” – összegzi Buti Mónika, aki kezdetben gyermekvédelemmel szeretett volna foglalkozni, ezért a közigazgatási pályát választotta, de a lelke mélyén mindig is tudta, hogy neki előbb utóbb vissza kell térnie, itt a helye a családi vállalkozásban.

A Buti Pálinkafőzde története a kétezres évek elejére vezethető vissza. Buti Károly - mint a Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház ügyvezetője - mezőgazdasággal, takarmánynövény termesztéssel foglalkozott és foglalkozik jelenleg is a pálinkafőzés mellett. Annak idején a TSZ időkben gépszerelőként, valamint sofőrként is dolgozott, majd a TSZ felszámolása után kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb területen kezdett gazdálkodni. A Buti-birtok mára eléri a 300 hektáros területet.

Ha a tyúk a főzde, a gyümölcs pedig a tojás, akkor e gondolatmenetet követve itt Vönöckön előbb volt a tojás és csak utána jött a tyúk. Ugyanis annak idején a családi gyümölcsös adta az ötletet az öreg, már nem működtetett TSZ pálinkafőzdéjének megvásárolásához. A gyümölcsöt egyre nehezebb volt értékesíteni, a „Szedd magad” akciók ellenére is, így Buti Károly és felesége Cili néni arra az elhatározásra jutottak, hogy újraélesztik a régóta szunnyadó és omladozó TSZ főzdét.

„Apa és anya együtt kezdtek a nagy munkába. Amit apa nem tudott, abban anya segített és fordítva. Apa a pálinkát főzte, anya a papírmunkát intézte éjt nappallá téve.” - emlékszik vissza Mónika.

Rengeteg munka, beruházás, felújítás, aminek az eredménye ez a csodaszép üzem. Eleinte egyetlen fatüzelésű főzőüsttel kezdtek, ma öt üsttel dolgoznak. A régi fatüzelésű üstök megmaradtak a törkölypálinka készítésére.

„Anya nálunk a marketinges!”

Cili nénit arról kérdezem, hogy akkoriban, amikor 2002 őszén elindultak, honnan érkeztek az első főzetők. „Sokat foglalkoztunk a hirdetéssel, melyben azt üzentük, hogy a régi TSZ főzde újraindult.”

A Buti család hirdetett a helyi újságban, a helyi TV-ben, minden eszközzel azon dolgoztak, hogy beinduljon a vállalkozás. Bérfőzetőiket arra kérték, ha elégedettek, ajánlják a bérfőzdét másoknak is. Szájról szájra terjedt a pálinkafőzde jó híre.

Cili néni elkészítette a minőségi cefrekészítés „tízparancsolatát” és a családi marketinges kérésre minden főzetőnek  adtak egy-egy példányt. Nagy öröm volt a család számára, amikor azt tapasztalták, hogy a kuncsaftok megfogadták tanácsaikat, mind jobban figyeltek a cefrére, ennek következtében egyre minőségibb párlatok készültek, öröm tükröződött a bérfőzetők arcán.

„Főzetőink válogatják, mossák a gyümölcsöt. Jó ideje olyan párlat alapanyagokat hoznak az üzembe, hogy öröm ránézni” – mondja.

A Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház 2013-ban kezdte meg működését - Vas megyében harmadik kereskedelmi pálinkakészítőként, mely soha nem jött volna létre, ha nincs Mónika, aki kitanulta e szakmának minden csínját-bínját. A hagyományokhoz híven a klasszikus, magyar, kisüsti technológia „megszállottjai”.

A Buti Pálinkafőzde kereskedelmi pálinkáinak választéka széles skálán mozog, majdnem harmincféle termék kóstolható, s érhető el már több mint félszáz helyen az országban. Amennyiben a kedves olvasó Vas, Zala, Veszprém vagy Győr-Sopron megyében jár, szinte biztos, hogy lesz szerencséje a Buti Pálinkához egy-egy vendéglátó egységben, étteremben, szállodában.

A klasszikus sorozat, a szilva, alma, körte, vilmoskörte, sárgabarack, meggy, cseresznye. Ezek áttetsző palackban, 48 alkohol %-on, míg a különlegesek (vadontermők, szőlők, párlatok) sötét üvegben, 45, illetve 42 alkohol %-on kerülnek palackokba és várnak az igazi pálinkaélmény kedvelőire.

A Buti Pálinka arculatához szervesen kapcsolódik a palackok gazdag színvilága, amely az adott gyümölcs színét hivatott megjeleníteni úgy a címkében, mint a kapszulában egyaránt.

Kínálatuk számos vadgyümölcsből készült „esszenciát” tartalmaz, (ahogy itt hívják, „a vadak”). Ez annak köszönhető, hogy a szomszéd faluban, Kenyeriben él Tóth János és felesége, akik mindenféle finomságot összegyűjtenek, ami a „vadonban” található, s alkalmas pálinka készítésére. A Tóth család a vadgyümölcsök magját vadalany csemeteültetésre szánja. A Buti Károly által felvásárolt gyümölcsök húsából pedig Buti Pálinka készül. Micsoda szimbiózis! Imádni való!

Végezetül egy nagyon fontos dologra hívom fel a figyelmet, kedves olvasóm! Ha éppen egy Buti Pálinkás üveget tart a kezében, a hascímke tetején egy címert talál. A címerben a „B” és a „P” egyszerre jelenik meg. Mindez Cili néni egyedi elképzelésén alapul. A megvalósítás pedig Sellyei Tamás Ottó szombathelyi tervező grafikus keze munkáját dicséri.

Cili néni ragaszkodott hozzá, hogy a Buti Pálinkának igenis legyen címere. Ennek ötlete a számára oly fontos rokoni kapcsolatokból eredeztethető, mivel a Körmendy család – amely apai felmenői ágon kötődik Cili nénihez – szintén rendelkezett címerrel.

Olyan igazi jó, hangulatos nap volt az a napsütéses szeptemberi hétfő! Amikor ezt a cikket írom, jó szívvel gondolok vissza arra a napra, amikor Károllyal, Cili nénivel és Mónikával találkoztam!

Köszönöm a lehetőséget Buti család és további sikereket kívánok!