A Tarpai Pálinkafőzde történelme 1924-re tekint vissza, a helyi gazdák összefogásának eredményeként alakult. Fekete Zsolt üzemvezető azt meséli, hogy egészen 1924-ig találtak bizonyítékot a főzde létezéséről. Később a helyi termelő szövetkezet tulajdonába került. 1996-ban, a termelő szövetkezet felbomlása idején Várady György, Korenka Viktor barátjával éppen erre túráztak a Tiszán, és itt kóstoltak először, bérfőzetésből származó szilvapálinkát és szilvalekvárt is. Annyira magával ragadta őket az élmény, hogy úgy döntöttek, megvásárolják a pálinkafőzdét és folytatják a pálinka és a lekvár főzést mesterfokon.

Kezdetben, kicsiben, ma már nagyban termel a Tarpai Manufaktúra. „Szenzációs, hogy a gyümölcsből mennyi minden finomságot el lehet készíteni” – mondja Zsolt, akit szintén a szilva illata hozott a főzdébe 1998-ban. Eleinte főzőmester, majd főzdevezető helyettes, ma már ő a főzde üzemvezetője.

A főzdében még a TSZ idejében, a hetvenes években üzembe állított 424-es mozdony tűztere hivatott a gőz fejlesztésére, amivel az üstöket melegítik, mind a pálinka, mind pedig a lekvárok alatt. A kezdeti időkben spontán erjesztéssel, de ma már ők is korszerű, irányított erjesztéses technológiával dolgoznak. A Szabolcsi alma és a Szatmári szilva a két eredetvédett gyümölcs a legfőbb gyümölcse a Tarpai Manufaktúrának, de párolnak itt barackot, meggyet (fürtös meggyet a helyi termelőktől), birset, körtét, szőlő, illetve törkölypálinkákat is. Málnát, epret, sőt ribizli pálinkát is, de ez nem minden évre jellemző – hangsúlyozza az üzemvezető.

A megvásárlást követően, 1996 óta Várady úrék kereskedelmi és bérfőzéssel is foglalkoznak. A kisüsti technológiát a kétezres évek elején az egyszeres (oszlopos) technológiával bővítették, így a kisüsti testességét az oszlopos technológia illatosságával egészítették ki – mondja Zsolt. A környékbeliek, helyiek járnak ide a cefréikkel, de van olyan partnerük is, aki egészen Záhonyból hozza a cefréjét főzetni Tarpára. Ennek az okát abban látják, hogy náluk sokkal jobban szabályozható a lepárlás folyamata a 424-es által termelt gőzzel, a fatüzelésű berendezésekkel ellentétben.

Egy évben nagyságrendileg 10 ezer hektoliterfok pálinkát állítanak elő, amely korántsem éri el a főzde kapacitásának a maximumát. Minden évben annyit főznek, amennyit a piac, a vásárlók igényelnek, de mindig van tartalék, hogy a növekvő piaci igényekre reagálni tudjanak.

„A műszerpadon csak a főzőmester tartózkodhat” – árulkodik a tábla még a TSZ időkből. Ez a tábla a legtöbb idelátogatónak – beleértve egem is- elnyeri a tetszését. A főzde aránylag kis létszámmal üzemel, de szezonban akár megháromszorozódhatnak, júliustól Zsolton kívül még három főzőmester dolgozik folyamatos üzemben. A meggyel indul náluk a szezon. Amit tudnak, - a palackozást, címkézést - igyekeznek a szezon lecsengése után, a téli hónapokban megoldani.

A Tarpai Manufaktúra már a kezdetek óta a lekvárokra is alapoz. A szilvától kezdve, birs, barack, meggy, csipke áfonya, narancs, eper, áfonya alma lekvárokat, sőt még kápia paprikából paprikakrém is készül itt, a hagymalekvár és a padlizsánkrém mellett. Ezen felül citromfűvel ízesített barackot, levendulával készült almalekvárt, fűszeres, illetve csokoládés szilvalekvárt is készítenek. Naponta 4-5 ezer üveg lekvár kerül a Tarpai üvegcsékbe.

Zsolt kiemeli, hogy a lekvár főzésnél ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint ahogy otthon főzzük a lekvárt a legtöbben, annyi különbséggel, hogy a lekvárfőző üstöket gőzzel fűtik, és gyümölcsmasszát géppel keverik. A szilvát például előfőzik, mert a Nemtudom szilva például nem magvaváló. - Ez a művelet a ciberézés. Az előfőzés után történik a magozás, innen kerül a massza az üstökbe. Az előfőzés után a szilvát nagyon lassan, kíméletesen 12 órán keresztül rotyogtatják, de a kápia paprikából készült paprikakrémnek elég 2-3 óra. A paprikát grillezik, pucolják, majd darálják, mielőtt az üstökbe kerülne. Az lekvárral teli 220 ml-es üvegcséket 85 fokon pasztőrözik, itt nincs tartósítószer, adalékanyag.

A hűtőház a nagy nyári melegekben nagyon nagy segítség a főzdének – emeli ki a szakember. Egyrészt amikor jön a sok gyümölcs, a lepárlásig tudják hol tárolni, illetve a nyári forróságban érkező, akár 30 fokos hőmérsékletű gyümölcsöket itt hűtik arra a 8-10 fokra, amely már kedvez a cefrézésnek, az irányított erjesztésnek.

A pálinkáik a lepárlás után akár 6-8 hónapig is pihennek, mielőtt palackozásra kerülnének. Korábban érlelt pálinkáik is voltak, de mára a tiszta, illetve az ágyas pálinkákat készítenek, friss gyümölcsből készült ágyon.

A Spar-ban, Lidl-ben, Medilne-ban, a Magyar Pálinka Házában, illetve bioboltokban is találkozhatunk a Tarpai Manufaktúra termékeivel. A Fény utcai piac második emeletén a például pálinkákhoz és a lekvárokhoz is egy helyen hozzájuthatunk, de a Tarpa.hu oldalon az internetes vásárlásra is van már lehetőségünk.

Köszönöm Várady úr, köszönöm Zsolt, a Tarpai Manufaktúra egy újabb gyöngyszeme a pálinkáinknak!