“Baján vettünk egy családi házat, van rajta egy csomó gyümölcsfa” – kezdjük a beszélgetést Göldner Emil magánfőzővel, aki számos kiemelkedő eredménye mellett 2017-ben az érlelt pálinka kategória győztese lett a Presenta szilvapálinkájával.

A lekvár és a befőtt főzésen már túljutottunk feleségemmel Ágotával, ezért összegyűjtöttem az összes gyümölcsöt és elvittem az egyik barátom édesapjához, akiről tudtam, hogy pálinkát főz.

Egyszer csak szólt Gyuri bácsi, hogy Emil, gyere el hozzám, mutatok neked valamit. Úgy emlékszem, hogy addig talán nem is fogyasztottam egyáltalán pálinkát. Nagyon tetszett, amit ott kóstoltam, ezért egyre tudatosabb lettem. A saját gyümölcsök mellé még vásároltam is gyümölcsöt és folyamatosan hordtam a pálinkafőzdébe.

Gyuri bátyám, ki jó barátom is azóta egy idő után azt tanácsolta, hogy vegyek saját főzőüstöt és kezdjek bele én a saját cefréim lepárlásába, majd ő mindenben segít, mindent elmagyaráz, megtanít az alapokra.

A végzettségem élelmiszeripari technikus, de legelőször nem igazán bíztam abban, hogy ez jól fog elsülni, ezért óvatos voltam. Egy Demendi Miklós-féle 50 literes kisüsti berendezéssel kezdtem a pálinka pályafutásom, amit még műanyag hordós hűtéssel szereltek. Azért ilyen géppel, hogy valami módon egyáltalán el tudjak indulni.

“2014 óta magam főzöm a pálinkáimat, a feleségem segítségével. Az első évben a Bajai hurka és kolbászfesztiválon szervezett pálinkaversenyen elnyertem a különdíjat!” – mondja büszkén a magánfőző mester.

A pálinkafőzésen keresztül egyre több pálinkás szakemberrel hozott össze az élet, megismerkedtem Lakatos Mártonnal is, aki itt, a mi környékünkön él és dolgozik, ő a Madarasi Pálinkaház ügyvezetője.

Lakatos Márton javasolta, hogy lépjünk egy nagyot előre és mérettessük meg magunkat országos szinten is, építsük tovább a pálinka-kapcsolatainkat.

Az első komoly versenyünk a Gyulai Pálinkaverseny volt, ahol igen jól szerepeltünk, érmekkel érkeztünk haza. Innentől kezdődik a versenyre főzési időszakom, ami azóta is tart – foglalja össze. Egyre többet dolgoztunk azon Ágotával, hogy kijavítsuk a kisebb hibákat és nüánszokat, arra törekedtünk, hogy egyre tökéletesebb pálinkákat alkossunk. Volt olyan évünk is, amikor egy szezonban nyolc-tíz pálinkaversenyre is eljutottunk. A versenyeken keresztül rengeteg szakmabelivel ismerkedtünk meg, sokakkal jókat beszélgettünk, sokat tanultunk a pálinkáról, a pálinkafőzésről, a szakmáról.

2017-ben először beneveztük a pálinkáinkat a Quintessence Pálinka- és párlatversenyre. Emlékszem, sokan óvva intettek a versenyzéstől Ongán. Azt mondták, Emil, az nem neked való, mert oda csak az igazán nagy nevek járnak.

A pályafutásom egyik legnagyobb sikerét, akkor 2017-ben, az első Quintessence versenyemen értem el a tölgyfahordós Presenta szilvapálinkámmal elnyertem az érlelt kategória Champion díját, amely az aranyérmesek legjobbikát jelenti a kategóriában. Később azt is megtudtam, hogy Pavlicsek Csabát előztem meg, ez még nagyobb lendületet adott.

Az első Perkátai versenyre is beneveztem, az év pálinkafőzőjévé választottak a beküldött pálinkaminták értékelését követően. Pavlicsek Csabával a Perkátai Pálinkaversenyen ismerkedtem meg és abból a szakmai kapcsolatból azóta barátság lett. A második verseny szervezésében már én is segítettem Csabának, sőt az idei évtől a Perkátai verseny társszervezője vagyok.

Azt kérdezem Emiltől, hogy mi az, ami motiválja, amiért időt és energiát nem sajnálva ennyi feladatot vállal a pálinkaversenyeken. “Nem igazán tudom megmagyarázni, hogy miért csinálom. Szeretek segíteni, és nem különben én a kapcsolataimat szintén a pálinkaversenyekről építettem és építem folyamatosan.”

“Szeretem a pálinkát, ám a mértéket is ismerem!” Alapvetően pálinkafőzőnek, magánfőzőnek tartom magam, baráti beszélgetésekkel és tanfolyamokkal fejlesztem a tudásom. Elég sokat publikálok, sokszor beleállok azokba a pálinkás témákba, amelyekben nem értek egyet a felszólalókkal. Vannak olyanok, akik teljesen “vakon” indulnak el a pálinka világában, őket mindig igyekszem visszatéríteni a helyes útra – mondja.

Az 50 literes üst egy idő után kicsinek bizonyult, manapság már egy DES 100-as kisüsti, 100 literes üsttel főzök, ma már kizárólag versenyekre és saját fogyasztásra készülnek a pálinkáink.  Sokat vártam, amire az új gép megérkezett, de a várakozás sem telt el hasztalanul. Megépítettem a saját bio gyümölcsaszalómat, így már az aszalványokat is saját magam állítom elő az egyes tételekhez.

Rengeteg gyümölcsöt kipróbáltam már, főztem paradicsomból, sőt banánból is pálinkát, azaz párlatot. Itt, Baja környéken nem áldott meg a Jóisten bennünket vadgyümölcsökkel, de határozottan bakancslistás nálam, hogy a vadakból is készítsek végre pálinkát.

Amikor azt kérdezem, van-e kedvenc gyümölcse, Emil egyből rávágja: “Szívügyem az alma!” – A Perkátai Pálinkaversenyen tavaly az év gyümölcse a direkt termő szőlő volt, most azonban az én javaslatomra az alma lesz!

“Biztosan emlékszel te is, amikor a gyerekkorunkban a banánt karácsonykor is csak pult alól lehetett megkapni, de az alma egész évben elérhető volt.” Ma az almapálinkák teszik ki a repertoárom csaknem felét.

Az idén összesen két versenyre fogok csak eljutni, és ebből az egyik a Perkátai verseny, amelyet mindenkinek szívből ajánlok. Mint társszervező, nem indulok el a versenyen, de néhány tételemet benevezem, csak azért, mert kíváncsi vagyok a zsűri véleményére.

A barátaim azt kérdezik, mikor leszek már “hivatásos”. Erre nekem az a válaszom, hogy nem tervezem, hogy hivatásos pálinkafőző legyek, hiszen, ha azzá válnék, akkor új hobbi után kellene néznem. Nekem a pálinkafőzés a hobbim, így is sokszor sakkoznom kell a család a munka és a hobbi egyenletben, hogy mindenre jusson elég időm.

Most a szívemhez legközelebb álló Piros Vilmos Pálinkaházat mutatom be. Miért Piros Vilmos? Mert Arató Vilmos a főzde tulajdonosa és főzőmestere, akit vörös hajjal áldott meg a jóisten, ilyen frappáns nevet talált ki a főzdének. Mosolygok, amikor elképzelem a pálinkáit a palackokban. Piros Vilmos szilva, Piros Vilmos barack, vagy Piros Vilmos vilmoskörte!

 A pálinkaház története 2016-ban kezdődött, amikor rábeszéltem Vilit, hogy végezze el a gyümölcspálinka gyártó tanfolyamot. Ezt követően 2 évig nem történt semmi a jeles OKJ-s bizonyítványt belepte a por és 2 év alatt egyébként is sokat felejt az ember – foglalja össze Vilmos.

Azt mondja, hogy az OKJ-s tanfolyam nagyon hasznos volt, erős elméleti és gyakorlati tudást is adott a pálinkafőzés elindításához. Egyetlen hiányérzete van utólag visszatekintve, hogy a cefrézésről nem igazán esett szó.

“A tanfolyam segít megérteni azt a rossz beidegződést, ha az ember nem rak tonnaszámra cukrot a cefrébe, abból nem is lesz semmi.”

Tavaly kezdte a szakmát, ugyanis 2019 májusában érkezett meg a berendezés. Boldogsággal emlékszik vissza, hogy annak idején Beleden vette át a főzőüstöt, ami egy kombi autóba be is fért. Otthon derült ki, a beszereléskor, hogy túl magas, nem fér be a garázsba, így nem volt más választás, faragni kellett a garázson.

“Stvorecz Viktor és Göldner Emil voltak a tanítómestereim, akikkel még a gép érkezése előtt illetve jelenleg is sokat beszélek, sokat kérdezek. Igazán hálás vagyok nekik, mert nélkülük tuti, hogy nem tartanék itt, ahol most tartok.” – mondja. A Pálinka főzők és fogyasztók Facebook csoportot is ajánlja, hiszen sok hasznos tanács, információ cserél ott is gazdát.

Elektromos árammal működő berendezés mellett döntött, azt mondja jó döntés volt, hiszen ezt a gépet nagyon precízen lehet szabályozni, sokkal jobban mint egy gázüzeműt, vagy fatüzelésest.

A gyümölcsszezon a cseresznyével kezdődik pálinkás körökben, az első cefre, és az első főzet is cseresznye volt. “Akkor még nem volt magozóm, sem darálóm, emlékszem a cseresznye cefrémet a főzés előtt magoztam csak ki.”

Már az első főzés kis szerencsével jól sikerült, azonnal bele is szeretett a pálinkafőzésbe. “Ezzel a géppel élmény főzni!”

Következett a barack és jöttek az első nehézségek is. Jött a nyár, egyre melegebb lett, a cefréket a pincében pet palackokkal hűtötte, volt hogy megszaladt a sav és nem forrt ki a sok verejtékkel összeállított barackcefre. Amit már az első évben nagyon megtanultunk, hogy a gyümölcsszezon nagyon gyorsan elmúlik. Ha nincs terved, hogy honnan fogsz barackot szerezni, mire érik a barack, és észbe kapsz, már le is érett és nincs esélyed, majd csak jövőre.

Lassacskán a magozót és a darálót is beszereztük és elindult a “kisüzemi nagyüzem” munka mellett. Futószalagon készültek a bodzacefrék, az irsaik, a törkölyök a birsek a szilvák.

Minden cefre másképp viselkedik. Hiába a birsalma is alma, hiszen benne van a nevében, a cefrében egy fikarcnyi hasonlóság sincs közöttük. Vilmos azt mondja, hogy pálinkát főzni talán meg lehet tanulni, de cefrézni soha. Tudod mindig jobban csinálni, de minden cefre annyira más, hogy egy élet is kevés ahhoz, hogy kijelenthesd, te mindent tudsz a cefrézésről.

“Ezt nem lehet könyvből megtanulni, a cefrézés tipikusan az a műfaj, ahol a gyakorlat teszi a mestert.”

A Quintessence Pálinkaversenyen a Cabernet Franc szőlőpálinkája aranyérmes lett. Nagy dolog és büszkeség a még első évfordulóját sem ünneplő főzdének.

Azt mondja, hogy egy borász barátjától kapta a szőlőt, aki már évek óta főzet pálinkát a szőlőiből. Már a lepárlás után érződött, hogy nagyon jól sikerült a pálinka, mert a borász is úgy nyilatkozott, hogy igaz, hogy évek óta főzet másnál, de ilyen jól azelőtt még nem sikerült!

Arról kérdezem végezetül, hogy mik a tervei a jövőre nézve?

Azt mondja, hogy szeretne minél több gyümölcsöt kipróbálni, minél többféle pálinkát készíteni. De a kísérletezés mellett szeretne olyan pálinkákat is, amelyeket több évre el tud tenni és visszakóstolni 5-10 év múlva, mert azok a pálinkák, amelyeket még az ősszel készített, egész más arcukat mutatják néhány hónap elteltével.

Azt tanácsolja azoknak, akik most indulnak el a szakmában, hogy alaposan nézzenek utána, tapasztaljanak minél többet, mert a valóság mindig teljesen más, mint ami a könyvben le van írva.

Sok sikert kívánok magunknak Vilmossal a pálinka világában, egészségetekre!

Kellemes ünnepeket kívánok kedves olvasóim, kedves pálinka barátok! A szokásokhoz hűen most egy bejgli és egy pálinka társaságában visszatekintek az elmúló esztendőre.

Emlékszem annak idején, a kétezres évek elején egy televíziós műsorban arról volt szó, hogy a magyar pálinka elindul hódító útjára és a borainkhoz hasonlóan minden magyar büszkeségévé válik majd. Abban az időben én is a hazai guggolós réteget erősítettem, amikor pálinkáról volt szó. Inkább leguggoltam a szomszédok, barátok ablaka előtt, amikor arra jártam, mintsem hogy pálinkával kínáljanak meg.

Csupán néhány éve találkoztam először olyan magas minőségű magyar pálinkákkal, amelyek a pálinkához való hozzáállásomat abszolút értékben megváltoztatták. A magyar pálinka ma, 2018-ban már ott jár, hogy elfogadott, szép és értékes ajándék, nagyszerű élmény, kiváló termék, a magyarok büszkesége. Ez a munka jó 15 éve kezdődött és szerencsére még nincs vége!

A magyar borokhoz hasonlóan változik a hozzáállásunk a pálinkákkal kapcsolatban. Egyre többen vagyunk, akik hajlandóak vagyunk többet is áldozni a munkáért a kiváló minőségért, amit a pálinkaházak a pálinka készítésére fordítanak. Azért, hogy az a palack barack, vagy bármilyen magyar gyümölcspálinka olyan élményt adjon a kóstoláskor, ami sokáig emlékezetes marad.

Bátran bíztatok mindenkit arra, hogy a külföldi ismerősöknek, barátoknak ajándékozzon pálinkát, hiszen a pálinka egy darab Magyarország és a pálinka mellé egy történetet is ajándékozhatunk, mert Magyarországon a pálinkát mindenki ismeri. És ha már ajándékozunk, akkor ajándékozzunk a legjobbaktól, mint a Márton és Lányai, Árpád és vadász, Agárdi, vagy olyan főzdéktől, amelyek számunkra kedvesek, jól beváltak.

A pálinka minőségellenőrzése még amatőr orrnak és ízlelőbimbónak is egyszerű. Ha a tulipános pohárba töltött pálinka az annyira emlékezetes Technokol rapid ragasztó, vagy a körömlakk lemosó illatát idézi, ha csak éppen tetten érjük, akkor az a pálinka nem alkalmas arra, hogy a barátainknak ajándékozzuk. Ha a pálinka savanyú, vagy csíp, azok szintén azok az intő jegyek, amelyek lefülelésekor óva intek minden kedves olvasót az ajándékozás gondolatától.

A régmúltban a pálinka az értékmentés itala volt, de ez a gondolkodás mára már teljesen megváltozott. Ahogy Kókány Tamás a TRiSPiRiT -től mondta nekem egyszer, arra kell törekednünk, hogy a pálinka a mi különleges italunk legyen, és azt kell megértetnünk a kóstoló barátainkkal, hogy ebből a magas minőségű nedűből csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre.  Ezen a gondolkodásfonalon maradva a pálinka hírnevét tovább tudjuk mi hazai pálinkarajongók öregbíteni.

És akkor jöjjön az idei TOP 5, az öt legnépszerűbb cikk az e-Pálinkáról:

Úgy tűnik, hogy sokakat érdekelt, amikor Naggyörgy Lacival beszélgettünk a kisüsti és az oszlopos pálinkafőzés különbségeiről. Laci a Wesslingben több ezer pálinka laboratóriumi mérését végezte el és ezekről a tapasztalatokról kérdeztem még az év elején.

Az ötödik legnépszerűbb cikk az e-Pálinkán tehát a kisüsti és az oszlopos pálinka szakmai összehasonlítása.

A negyedik a Lippai testvérek. Mihállyal és Dénessel éppen az első nyilvános pálinka bemutatójukon találkoztam és ott beszélgettünk, kóstoltunk. Továbbra sem változott a véleményem, szerintem Dénes az a pálinkafőző mester, akit már ránézésre is pálinkafőző mesternek teremtett a Jóisten.

A harmadik a Sarkadi Kisüsti Pálinka. Tóth Bálint főzőmestert személyesen is ismertem, mielőtt az e-Pálinkán a cikk megjelent róluk. Bálint minden esetben olyan szeretettel beszél a pálinkáikról és a családi vállalkozásról, hogy ember legyen a talpán, aki megállja, hogy kóstolót kérjen a kisüsti pálinkájukból.

A Medicina Hungariqum a második legnépszerűbb cikk volt 2018-ban. Emlékszem, hogy amikor Gadányi Alberttel a tulajdonossal és főzőmesterrel Táskán, a főzdében találkoztunk, Halász Jóska, aki 40 éve méhész is tiszteletét tette. Igazi, emlékezetes napsütéses pillanatok voltak!

Az idén a legnépszerűbb, az aki mindent vitt, az e-Pálinka történetében a legtöbb Facebook elérést a magáénak tudó történet a Buti Pálinka története volt. Minden eddigi népszerűségi rekordot megdöntött. Nagyon szerettem ott, Vönöckön a Buti Pálinkaházban lenni!

… és engedjenek meg nekem egy személyes kedvencet a 2018-as évből. Gábor és Pálinkaház aranyalma pálinkája számomra olyan benyomást tett, hogy minden kedves olvasómat arra bíztatok, ha teheti, kóstolja meg, mert az az aranyalma pálinka aszalt és friss almán ágyazva elmondja a saját történetét!

Köszönöm kedves pálinkaházak, hogy áldoztatok rám időt, hogy megismerhessünk titeket!

Csak így tovább, kellemes ünnepeket és kiváló pálinkákban és élményekben gazdag újévet kívánok!

A kép címe: Szabados János egy CRUXX Cabernet Franc pálinka társaságában.

Akit érdekel a pálinka és a közösségi médiában is jelen van, szinte biztos, hogy találkozott már Kókány Tamás bejelentkezéseivel, különböző neves vagy magas szintű szakmai fórumokról Európa szerte a pálinka, szeszesitalok, fine dining, food&beverage piacok világából. Számomra Tamás és a TRiSPiRiT másképp, egyedülálló módon áll a nemzeti kincsünkhöz, a pálinkához.

„Folyamatosan járok olyan rendezvényekre, amelyek inspiratívak, és ahol megtanulom, hogyan lehet eladni, még szerethetőbbé tenni a pálinkát. Idén már majd egy tucat különböző konferencián jártam, Magyar vagyok, imádom az országomat és a pálinkánk alapkultúráját is.” – mondja.

„Tízből hét külföldi ismeri, példának említve sikertörténetünk egyik elemét a Tokaji borokat, de ha a pálinkáról kérdezed őket, azt sem tudják, hogy mi az.” Kókány Tamás – az első pálinka sommelier az országban - úgy gondolja, hogy az egyik első lépés a pálinka nemzetközi megismertetéséhez az lehet, ha tudunk például egy nemzetközi rokonterméket hozzá társítani, mint a Grappa, Rakia, vagy az Eau-de-vie. Tapasztalatok alapján, egy nemzetközi fogyasztónak a pálinka alapjainak ismertetése személyeként, legalább 2-4 percet vesz igénybe, hogy eljussunk az alapfogalom megértéséhez.

„Marian Beke a The Gibson bár (A világ Top Best 50 Bárjának listájából a 6. helyezett) londoni tulajdonosa, és a világ egyik legelismertebb bártendere szerint a Magyar pálinka nagyon komplex, nem mindenkinek való White Spirit, és ezzel szemben viszont a Gin sokkal könnyebben eladható.” – mondja.

Itthon, szinte minden évben más a csapadék mennyisége, a napsütéses órák fizikai száma, az érési fázisok és sok más olyan talajtani és mezőgazdasági tényező, melyek miatt a különböző évjáratainkban, más - más stílust és szortimentet készítünk. Alapesetben a véleményem az, hogy a magas minőségű pálinkákból nem lehetne pl. 2 millió palackot csinálni, és talán nem is erre kell törekedni, nem ez az irány. Mondjuk ki tisztán, hogy a pálinka egy luxustermék és álljunk is úgy hozzá. - hangsúlyozza.

Megélt tapasztalatok és piaci információk alapján, van egy igen negatív tendencia a pálinkával szemben a nemzetközi piacon. Amikor egy külföldi ország idelátogató turistái, vagy akár szakmai képviselői megkóstolnak egy pálinkát, egy étteremben vagy bárban, sajnos nagy százalékban kapnak silány minőséget, és ez az élmény rögződik nekik a pálinkáról. Csak akkor tudod meggyőzni a vendéget, vagy a szakmai képviseletet, hogy akár több ezer forintot is hajlandó legyen fizetni egy pohár pálinkáért, ha a termék minősége megközelítőleg tökéletes.

„A Marketing tevékenységek összes permutációjában a Grappa, a robbanásszerű módon növekvő és figyelmet felkeltő Gin-ek, és a Vodkák borzasztó mértékben a pálinka előtt járnak. Fontos tehát, hogy mutassuk magunkat, a pálinkáinkat, az értékes tartalmakat, hogy a pálinka, mint brand minél kézzelfoghatóbb, minél test közelibb legyen. A világban a szeszes italokkal kapcsolatos trendek is folyamatosan változnak és ezeket a változásokat nekünk is követnünk kell.”

Mi a TRiSPiRiT-ben a termékeinkkel kifejezetten a felső kategóriát céloztuk meg, és nem is szeretnénk engedni ebből a célkitűzésből. A teljesség igénye nélkül, hogy említsek pár Ügyfelünket a portfólióból, mint a Brody Studios, BlueFox Bar, Black Swan Bar, Caviar & Bull, Costes Downtown, High Note SkyBar, és még sokan mások Budapesten. Sorszámozott, limitált mennyiségű palackokkal vagyunk jelen, erre összpontosítunk, és így tudunk előre tervezni. Ma már több mint 25 felső kategóriás gasztró & bar-nak tudunk szállítani, és büszke vagyok arra, hogy a TRiSPiRiT pálinkák ott vannak az itallapon a neves és elismert pálinkafőzdék tételei mellett.

Honnan a szenvedély? – kérdezem Tamást, aki alapvégzettségét tekintve villamosmérnök, közgazdász.

„2013 nyarán Pach Gábornál jártam, és neki volt egy tematikus pálinkakóstolója. Bevallom férfiasan, hogy én akkor, Zamárdiban találkoztam először az első és egyben magas minőségű pálinkával. Abban az időben is nagyon kerestem magamnak azt a tevékenységet, melyet egy műszaki beállítottságú, szolgáltatás alapú világból érkezett ember, önmegvalósításának részeként tudja kezelni. Akkor jött a villámcsapás, hogy mennyire szeretnék én a pálinkával foglalkozni. A pálinkakészítés egy fajta művészet, és egy óriási kihívást jelent számomra. Szerintem, rengeteg lehetőség és kihívás van benne, a maga nehézségeivel.”

Az alapokat, a cefrézést, az alapanyagok ismeretét, a pálinkafőzés tudományát Pach Gábortól tanultam. Ezt követően vásároltuk meg az első kis hordóinkat, majd gyümölcsöket kerestem az őstermelők és közepes méretű gyümölcstermelőknél. Emlékszem, hogy az első cefréimet még a klasszikus, életlen festékkeverő fúrószárral, és egy pár azóta tönkretett fúrógéppel dolgoztam fel. – mondja mosolyogva

A mai napig majdnem mindent én csinálok, nemzetközi nyelven „one man show”. Az erjesztést, gyümölcsválogatást, gyümölcsfeldolgozást külső segítséggel, és folyamatosan kísérletezek, és néha hibázok is, ami azt gondolom, kell. A főzdében ahol bérgyártásban készülnek a pálinkáink, átadják a berendezés „irányítását” (egy Müller márkájú, speciális oszlopos berendezésen főzünk), és én választom el az elő és utópárlati komponenseket is. Fontos, hogy ennek részese kell legyek, mert így személyes.

A legelső gyümölcsök, amelyekből a saját pálinkáink készültek, a japán ringló, a piros Vilmos körte a fürtös meggy és a gönci kajszi voltak. A Piros Vilmos és a Japán Ringló már elsőre nagyon jól sikerültek. Amikor lecsorogtak a berendezés kijárati nyílásán, már akkor lehetett tudni, hogy egészen remek tételekkel állunk szemben. A másik két gyümölcsből, erjesztési hibák miatt nem lett a mi elvárásainknak megfelelő szintű a pálinka.

Első körben 225 palack, 0,35 literes kiszerelésű pálinka készült legelőször (saját felhasználásra), saját üvegben, saját címkével, ami a baráti társaságunkban roppant gyorsan el is fogyott. Majd a következő évben már 360 palackra emeltük a mennyiséget. A TRiSPiRiT-t velem együtt hárman alkottuk meg (3 barát, 3 lélek), és csináljuk mai napig új felállásban. A három alappillér már a kezdetek óta nagyon fontos volt a koncepciónkban, hiszen 3 különböző lélekkel és véleménnyel is benne vagyunk a vállalkozásunkban.

Amennyire csak tehetjük, állandó beszállítókkal dolgozunk a gyümölcsök tekintetében. A gyümölcsgazdával megegyeztem, hogy pl. addig tartsa a Piros Vilmos körtét a fáján, amíg én úgy látom. A legutóbb, 1650 kilogramm málnát olyan 10-20 dekás tálcákban kaptam, ahogyan fogyasztásra is kínálják a piacon, vagy a zöldségeseknél. Folyamatosan fejlődünk, növekszünk, így szükségünk van további gyümölcsforrásokra is, de abban megállapodtunk a társaimmal, hogy sohasem mehet ez a minőség rovására. Ez egy küldetés a számunkra, és kizárólag apró lépésekkel építkezünk.

Nagyon fontos számomra az őszinte fogyasztói visszajelzés, hiszen a fogyasztóktól kapom a legértékesebb impulzusokat a termékeink fejlesztését illetően. Független fogyasztói véleményekre vágyom, és ilyen független véleményeket kapok vissza nap, mint nap.

„Te lennél a pálinka Nagykövete Magyarországnak, Tamás?” – kérdezem végezetül.

„Én csak egy kis gyártó vagyok, aki teszi a dolgát. Ahhoz, hogy a pálinka szerethető legyen, rengeteget kell még tenni, és áldozni.” – foglalja össze végezetül Kókány Tamás

Íme az ízelítők Tamástól a Youtube-ról:

https://www.youtube.com/watch?v=vFdo7zXBX1c

https://www.youtube.com/watch?v=B5VnBsBbyvs

Biztosan sokan tudják, tudjátok, hogy 2016-ban végeztem a Corvinus Egyetemen, mint Pálinkamester. Az e-Pálinka blog és Facebook oldal elindulása onnan datálódik, hiszen a diplomamunkámban írtam először az e-Pálinkáról.

Ebben a közel három évben azon dolgozom, hogy megosszam a tapasztalataimat önökkel, veletek. Az alapötletem egy tanácstalan pálinkakedvelő, aki a különböző gyártók által kínált pálinkás polc előtt áll és azon gondolkodik, vajon melyik palack pálinkát vásárolja meg a közelgő baráti összejövetelre, vagy az unokahúga születésnapjára. Azért kezdtem el feltérképezni hazánk pálinkafőzdéit, hogy a tapasztalataimmal, a pálinkafőzdék és főzőmesterek megismerésével, egy-egy sztorival hozzásegítsem a döntéshez a nagyáruház, vagy pálinkaszaküzlet polcai előtt álló, hozzám hasonló pálinkakedvelőket.

Büszkeséggel tölt el, hogy az év elejétől a Palinka.hu oldallal közösen, blog bejegyzéseimmel hozzájárulhatok a pálinkáink további népszerűsítéséhez. Tulajdonképpen a mai cikkem célja is az, hogy megosszam az eddig írásaimat a pálinka világából az e-Pálinka olvasóival, a kedves és tisztelt olvasóimmal.

A Palinka.hu blog hasábján a Palinka.hu segítségével az egyes pálinkák készítéséről írok nemcsak a szakmának, hanem leginkább azoknak a kísérletező kedvű ismerős és ismeretlen társaimnak, akik nekifutnak az első cefre elkészítésének. Azt remélem, hogy ezekkel a cikkekkel is hozzájárulhatok ahhoz, hogy kiváló pálinkák készüljenek és élmény legyen a közös pálinkázás!

És akkor jöjjön, íme, az eddigi írásaim a Palinka.hu oldalról, amelyek megírásában Pavlicsek Csaba, az év magánfőzője szakmailag nagyon sokat segített, köszönet érte Csabi!

Sok kellemes percet kívánok az olvasgatáshoz!

Cefre készítése

Málna Pálinka

Körte Pálinka

Meggy Pálinka

Birs Pálinka

Mézes likőr

Ágyas Pálinka

Szilva Pálinka

Törköly és Szőlő Pálinka

Barack Pálinka

Bodza Pálinka

Dió és máklikőr

 „Igazi családi vállalkozás a miénk” – kezdi Mónika. Ez a Buti Pálinka csomagolásán, a pálinkásüvegeken is visszaköszön. A hascímkén látható logó, mely a gyümölcs és a nap egybeforrt kompozíciója, szimbolizálja a négy éltető elemet, a földet, a tüzet, a vizet, s a levegőt. Ezen elemek egyike nélkül sem jöhetne létre a nedű.

„A föld anya (bak), a tűz apa (kos), testvérem Zsanett – aki csillagjegyeink alapján megálmodta ezt a szimbólumot - a víz (halak), én pedig a levegő (ikrek) jegyet képviselem” – összegzi Buti Mónika, aki kezdetben gyermekvédelemmel szeretett volna foglalkozni, ezért a közigazgatási pályát választotta, de a lelke mélyén mindig is tudta, hogy neki előbb utóbb vissza kell térnie, itt a helye a családi vállalkozásban.

A Buti Pálinkafőzde története a kétezres évek elejére vezethető vissza. Buti Károly - mint a Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház ügyvezetője - mezőgazdasággal, takarmánynövény termesztéssel foglalkozott és foglalkozik jelenleg is a pálinkafőzés mellett. Annak idején a TSZ időkben gépszerelőként, valamint sofőrként is dolgozott, majd a TSZ felszámolása után kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb területen kezdett gazdálkodni. A Buti-birtok mára eléri a 300 hektáros területet.

Ha a tyúk a főzde, a gyümölcs pedig a tojás, akkor e gondolatmenetet követve itt Vönöckön előbb volt a tojás és csak utána jött a tyúk. Ugyanis annak idején a családi gyümölcsös adta az ötletet az öreg, már nem működtetett TSZ pálinkafőzdéjének megvásárolásához. A gyümölcsöt egyre nehezebb volt értékesíteni, a „Szedd magad” akciók ellenére is, így Buti Károly és felesége Cili néni arra az elhatározásra jutottak, hogy újraélesztik a régóta szunnyadó és omladozó TSZ főzdét.

„Apa és anya együtt kezdtek a nagy munkába. Amit apa nem tudott, abban anya segített és fordítva. Apa a pálinkát főzte, anya a papírmunkát intézte éjt nappallá téve.” - emlékszik vissza Mónika.

Rengeteg munka, beruházás, felújítás, aminek az eredménye ez a csodaszép üzem. Eleinte egyetlen fatüzelésű főzőüsttel kezdtek, ma öt üsttel dolgoznak. A régi fatüzelésű üstök megmaradtak a törkölypálinka készítésére.

„Anya nálunk a marketinges!”

Cili nénit arról kérdezem, hogy akkoriban, amikor 2002 őszén elindultak, honnan érkeztek az első főzetők. „Sokat foglalkoztunk a hirdetéssel, melyben azt üzentük, hogy a régi TSZ főzde újraindult.”

A Buti család hirdetett a helyi újságban, a helyi TV-ben, minden eszközzel azon dolgoztak, hogy beinduljon a vállalkozás. Bérfőzetőiket arra kérték, ha elégedettek, ajánlják a bérfőzdét másoknak is. Szájról szájra terjedt a pálinkafőzde jó híre.

Cili néni elkészítette a minőségi cefrekészítés „tízparancsolatát” és a családi marketinges kérésre minden főzetőnek  adtak egy-egy példányt. Nagy öröm volt a család számára, amikor azt tapasztalták, hogy a kuncsaftok megfogadták tanácsaikat, mind jobban figyeltek a cefrére, ennek következtében egyre minőségibb párlatok készültek, öröm tükröződött a bérfőzetők arcán.

„Főzetőink válogatják, mossák a gyümölcsöt. Jó ideje olyan párlat alapanyagokat hoznak az üzembe, hogy öröm ránézni” – mondja.

A Buti Pálinkafőzde és Pálinkaház 2013-ban kezdte meg működését - Vas megyében harmadik kereskedelmi pálinkakészítőként, mely soha nem jött volna létre, ha nincs Mónika, aki kitanulta e szakmának minden csínját-bínját. A hagyományokhoz híven a klasszikus, magyar, kisüsti technológia „megszállottjai”.

A Buti Pálinkafőzde kereskedelmi pálinkáinak választéka széles skálán mozog, majdnem harmincféle termék kóstolható, s érhető el már több mint félszáz helyen az országban. Amennyiben a kedves olvasó Vas, Zala, Veszprém vagy Győr-Sopron megyében jár, szinte biztos, hogy lesz szerencséje a Buti Pálinkához egy-egy vendéglátó egységben, étteremben, szállodában.

A klasszikus sorozat, a szilva, alma, körte, vilmoskörte, sárgabarack, meggy, cseresznye. Ezek áttetsző palackban, 48 alkohol %-on, míg a különlegesek (vadontermők, szőlők, párlatok) sötét üvegben, 45, illetve 42 alkohol %-on kerülnek palackokba és várnak az igazi pálinkaélmény kedvelőire.

A Buti Pálinka arculatához szervesen kapcsolódik a palackok gazdag színvilága, amely az adott gyümölcs színét hivatott megjeleníteni úgy a címkében, mint a kapszulában egyaránt.

Kínálatuk számos vadgyümölcsből készült „esszenciát” tartalmaz, (ahogy itt hívják, „a vadak”). Ez annak köszönhető, hogy a szomszéd faluban, Kenyeriben él Tóth János és felesége, akik mindenféle finomságot összegyűjtenek, ami a „vadonban” található, s alkalmas pálinka készítésére. A Tóth család a vadgyümölcsök magját vadalany csemeteültetésre szánja. A Buti Károly által felvásárolt gyümölcsök húsából pedig Buti Pálinka készül. Micsoda szimbiózis! Imádni való!

Végezetül egy nagyon fontos dologra hívom fel a figyelmet, kedves olvasóm! Ha éppen egy Buti Pálinkás üveget tart a kezében, a hascímke tetején egy címert talál. A címerben a „B” és a „P” egyszerre jelenik meg. Mindez Cili néni egyedi elképzelésén alapul. A megvalósítás pedig Sellyei Tamás Ottó szombathelyi tervező grafikus keze munkáját dicséri.

Cili néni ragaszkodott hozzá, hogy a Buti Pálinkának igenis legyen címere. Ennek ötlete a számára oly fontos rokoni kapcsolatokból eredeztethető, mivel a Körmendy család – amely apai felmenői ágon kötődik Cili nénihez – szintén rendelkezett címerrel.

Olyan igazi jó, hangulatos nap volt az a napsütéses szeptemberi hétfő! Amikor ezt a cikket írom, jó szívvel gondolok vissza arra a napra, amikor Károllyal, Cili nénivel és Mónikával találkoztam!

Köszönöm a lehetőséget Buti család és további sikereket kívánok!

A Nemzeti Pálinkakiválóság Programot a Földművelésügyi Minisztérium indította 2014-ben a Nemzeti Borkiválóság Program mintájára. A Minisztérium célja az, hogy átfogó képet adjon a pálinkapiacról a fogyasztóknak.

A Pálinkakiválóság Programot az Országos Pálinka és Törkölypálinka verseny előzi meg, amely sokak szerint hazánk legrangosabb pálinkaversenye. Egy 25 fős avatott pálinkabírálókból álló bizottság a 2014-ben kialakított egységes pálinka bírálati rendszer szerint értékeli a kereskedelmi pálinkafőzdék által versenybe küldött tételeket.

Raffai Tamást, a Pálinka Országkóstoló bíráló bizottságának az egyik tagját, a Gyümölcs Wellness Központ pálinkafőző mesterét kérdeztem a bírálat menetéről.

„A kiválasztást egy 2 napos pálinkabírálói tréning előzi meg, amely jól strukturált, figyelembe veszi az érzékszervi minősítés nemzetközi sztenderdjeit. A folyamat része például a triangulum teszt, amikor három mintából kell kiválasztani a két azonos, illetve egy különböző tételt és figyelik például a reprodukciós képességeket is, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e egy pálinkáról, amit korábban értékeltünk, pontosan ugyanazt a bírálatot adni, mint előtte.” – foglalja összeTamás

A 2 napos tréning után, a legmagasabb pontszámot elért 25 pálinkabíráló lesz az Országos Pálinka és Törkölypálinka verseny versenybizottsága.

„Nekem sikerélmény és elismerés volt, hogy részese lehettem a versenynek, mert csak néhány ponttal maradtam el a legjobb bíráló pontszámaitól.” – mondja Tamás. „Aki pálinkabíráló, az jó, ha évente két-három alkalommal megcsinál egy ilyen tréninget, hogy „edzésbe” tartsa magát. Ha nem kerülsz be a versenybizottságba, akkor is megéri, mert minden ilyen tréningen nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni.”

A 3 napos versenybíráláshoz a Komáromi Monostori Erőd adott otthont. A zsűri az első és a második napon a majd félszáz kereskedelmi pálinkafőzde több mint háromszáz gyümölcspálinka illetve törkölypálinka tételeit bírálta. A verseny harmadik naprájára maradt az aranyérmes tételek közül a legjobbak, a Champion tételek kiválasztása.

„Annak nagyon örülök, hogy sok szép pálinkatételt kóstoltam és bíráltam a 3 napos verseny alatt, és ha kiemelhetek valamit, akkor a győztes Jázmin szőlőt, egy érlelt tokaji törkölypálinkát és egy nagyszerű fekete ribizkéből készült pálinkára emlékszem vissza szívesen.” – foglalja össze a szakember.

A Pálinka Országkóstolót követte 5 nap különbséggel a Nemzeti Pálinkakiválóság Program.

A Programra azok a versenytételek nevezhettek, amelyek az Országos Pálinka és Törkölypálinka versenyen minimum ezüst minősítést kaptak.

Pavlicsek Csabát kérdezem, a kiválóság program zsűritagját, miben más a kiválóságok versenye, mint az ország pálinkájának kiválasztási folyamata?

„A Pálinkakiválóság bíráló bizottság teljesen másképp bírál, mint az azt megelőző versenyen. Elemeire kell bontani az összes pálinkát, részletesen elemezni az összes íz és illatkaraktert.” – hangsúlyozza.

Pálinkakiválóság szigorúan csak a legjobb minőségű, a legtökéletesebb versenytételekből lehet. Nagyjából úgy lehet megfeleltetni, hogy a 20 pontos pálinkabírálati rendszer szerint a minimum 18 pontosokból lehet a 3 csillagos pálinkakiválóság, a 19-20 pontosokból a 4-5 csillagos Pálinkakiválóság.

„A verseny harmadik, azaz utolsó napján már csak az 5 csillagosra értékelt pálinkatételekkel foglalkozunk. A tételeket visszakóstoljuk, és kézfeltartással szavazzuk meg, melyek legyenek a TOP Pálinkakiválóságok.”

„A 3-4-5 csillagos pálinka rendkívül magasan kvalifikált, tökéletes, eszméletlen jó, bombasztikus, de például ha egy meggypálinkában kicsit sok a magkarakter, akkor nem lesz 5 csillagos. Az 5 csillagos tételekből kerülnek ki a TOP Pálinkakiválóságok.”

„161 arany és ezüstérmes minősítésű pálinkatételt bíráltunk a 3 nap alatt, és az idei évben 46 TOP Pálinkakiválóság elsimerést osztottunk ki.” – mondja.

Pavlicsek Csabát, amikor arról kérdezem, hogy voltak-e olyan tételek, amelyek különösen elnyerték a tetszését, akkor egy borzag (gyalogbodza) pálinkát – gyönyörűen volt megkomponálva, iszonyatosan friss és virágos jegyekkel - és egy érlelt Néró törkölypálinkát emelt ki.

„A Nemzeti Pálinkakiválóság Programot a minisztérium a Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen szervezi.” – mondja Szöllősi Edit, aki éppen az idei Pálinkakiválóságok könyv szerkesztésén dolgozik a csapatával. Azt mondja, hogy a Pálinkakiválóság Program azért jó a kereskedelmi pálinkafőzdéknek, mert egy szakavatott zsűri véleményt mond a nevezett pálinkáiról, továbbá a minisztérium a lehető legszélesebb spektrumon népszerűsíti a pálinkáikat.

A minisztérium rendezvényein bemutatásra kerülnek a nyertes pálinkák, rendelnek is belőle, társintézményeknek küldenek, valamint a külképviseletekre is visznek, promócióként. Idén először Düsseldorfban saját standjuk volt és a nagykövetségen a potenciális kereskedelmi partnereknek igyekeztek minél több pálinkás telefonszámot és e-mail címet is megadni.

Végezetül Editet is megkérdeztem, hogy volt-e kedvence a versenyen:

„A jázminnak nagyon örültem, a Néró törköly volt nagy meglepetés” –mondja. „Mindig azt szoktam mondani, hogy ezek a pálinkafőző mesterek ezek művészek, akik a pálinkákkal műalkotásokat hoznak létre. Nincs értelme és nem is lehet egy almát, vagy egy vadkörtét egy csonthéjas szilvával vagy egy madárberkenyével összehasonlítani. Egy a lényeg, hogy profin kell a pálinkát megcsinálni.”

Az ország pálinkája Jázmin szőlőpálinka lett a Brilltől, a legeredményesebb pálinkafőzde díját pedig az 1 Csepp Pálinka nyerte el az idén.

Gratulálok és egészségünkre!

„Semmi közöm nem volt a borhoz és a pálinkához. Műanyag nyílászárók értékesítésével foglalkozom, Kaposváron ablakos Gáborként ismertek meg.” – kezdi Simonyi Gábor, a tulajdonos, aki jelenleg a gyümölcspálinka készítő tanfolyam aktív hallgatója.

Annak idején csak úgy, belecsöppent a pálinka világába. Kreka Ferenc akkor éppen riasztót szerelt nála és észrevette, hogy Gábor udvarán kotyog egy cefre. Kreka Ferenc, aki nem mellesleg pálinkaversenyeket is szervezett, feltette a kulcskérdést: „Gábor, miért nem indulsz versenyen a pálinkáddal?” Kreka Ferenccel az óta is szoros a kapcsolat. Gábor az Igali bor és pálinkaversenyen először csak versenyzőként, majd pálinka bírálóként és ma már társszervezőként vesz részt.

Az első beszélgetés megtörtént, majd a következő fontos mérföldkő, amikor Gábor egy Kaposmérői bálban „új-bálozóként” barátságot kötött egy nagyvállalkozóval, aki az első igazi pálinkákkal kínálta. Az első igazi pálinkája egy Besztercei szilva volt, majd ezt követte egy kortyintás kajszi. „Azt kérdeztem ekkor, hogy hogyan lehet ilyen tökéletes pálinkát főzni?” – meséli „ablakos” Gábor a Somogyi Bor és Pálinkamustra Egyesület jelenlegi alelnöke.

„Tudat alatt is építettem az akkor már a még nem is létező brand-et.” –mondja. Lassacskán beleszeretett a pálinkába, egyre többször mesélt a pálinkáról, a pálinkakészítésről. „Egy pálinkaházat kapcsolatok nélkül lehetetlenség ma elindítani.” A GáBor és Pálinkaház is végső soron a nyílászáró üzletnek és a Gábor Ablak erős vevőkörének köszönheti, hogy elindult.

„Egyszer bartereztem egy hűtőházassal, akinek műanyag ablakok kellettek az üzembe, és cserébe adott másfél tonna kajszit. Ez volt az első komoly pálinkacefrém.” Az Igali versenyből megyei rendezvény lett. Az első megyei pálinkaversenynek a Gábor Ablak főtámogatója lett. A versenyre beérkező pálinkatételeket is a nyílászáró üzlet télikertjében gyűjtötték. „Akkor megfordult ott sok-sok ember és mindenki elcsodálkozott, micsoda jó fejek vagyunk, hogy ablakosként pálinkaversenyt-, és egy nemes ügyet támogatunk.”

Azt mondja büszkén, hogy csuda jó érzés volt a verseny eredményhirdetésén, amikor abban a patinás bálteremben - ahová akkor 250 boros-, pálinkás szakembert tudtak meghívni - kimondhatta, hogy Gábor Ablak a verseny fő támogatója. A versenyt követően jöttek a telefonhívások: „Gábor, ugye van pálinkád eladó?”.(természetesen nem volt.)„Egy év elteltével a pálinkaszerető-, kereső barátaim nagy örömére a nyílászáró üzlet mellett megnyitottam a GáBor és Pálinkaházat.

Csaknem 100 féle bor és 15 kereskedelmi pálinkafőzde több mint 90 féle pálinkája kapható a kiskereskedésben. „Körbejártuk az országot és megkerestük a számunkra legjobb borokat és pálinkákat. Beszélgettünk a termelővel és megkóstoltuk a termékét is.” Jelenleg kizárólag prémium minőségű borok és pálinkák kaphatók a pálinkaházban. Olyan magyar italok, amelyek a szupermarketek polcain nem érhetők el. „Ekkor már volt pálinkánk is, de ez sem volt így elég”- mondja. Nekünk a Te pálinkád kell Gábor!

 A GáBor és Pálinkaház engedett a nyomásnak. A tavalyi évben 17 tonna gyümölcsből készült a GáBor pálinka, az idén már 40 tonna cefre van tervben. Megépült a Gábor és Pálinkaház saját palackozó üzeme is, sőt az idén saját cefréző üzemük is lesz. Jelenleg 12 tételes a GáBor pálinkasor, 12 étteremben várják Gábort a pálinkái itt, Kaposváron. „Kellemetlen volt, hogy nem tudtam egy jó aperitiffel koccintani az üzlettársaimmal a kaposvári éttermekbe, így most első körben 2500 palack pálinkával indulok neki Kaposvár italos polcainak.”

Sőt! Gábor nagy szerepet vállal abban a folyamatban, hogy Kaposvár városnak saját látványfőzdéje is legyen, hisz benne, hogy nagyon jót tenne a városnak. Azt mondja, hogy nem az árakkal érvel, hanem inkább meghívja a környékbeli étterem tulajdonosait, séfjeit és arra kéri őket, kóstolják meg a pálinkáit és döntsenek, hogy kell vagy sem.

Van egy kis kóstoltató faházuk is, amivel vadászatokra, rendezvényekre mennek, ha hívják őket. Kaposvár szinte összes fesztiválján találkozhatunk majd velük. Azt mondja, hogy annak idején ő állt a pult mögött és beszélgetett a pálinkáról és abban hisz, hogy ezt csak így lehet elkezdeni. Ma is ott van, de nem a pult mögött, hanem a faház előtt. Nem pálinkát ad el, csak beszélget, mesél, koccint a vendégeivel.

„Imádom az embereket jobbra és balra csábítani a pálinkakóstolás útvesztőjében” – mondja. És az ágyas Golden, amiért különösképpen érdemes felkeresni a GáBor és pálinkaházat, vagy elmenni egy Kaposvár környéki fesztiválra:

„Az ágyas Goldennel egy igazán népszerű terméket hoztam létre Kaposváron, nagyon keresik.” – fejti ki a speciális technológiai fogásokat. Egészséges Golden almából almapálinkát főz, majd nem aszalt gyümölccsel, hanem nyers szeletelt Golden almával ágyaz. Az ágyat kétszer is cseréli a pálinkán. Amire elkészül, a nyers gyümölcs víztartalma hígítja ki a pálinkát a kívánt kellemes 41-es alkoholfokra mely csodálatos aranysárga színnel bír. Az ágyazás végén az alma héjában lévő frissességet kapjuk majd vissza az érzetben.

A soron következő rendezvény, ahol megkóstolhatjuk a GáBor sorozatot, a június 30-án megrendezésre kerülő Hangász Produkció szülinapján, melyet július elsején a Republic Szimfonik előadása koronáz majd meg.

Elvakult, korrekt szeszipari szakmunkás vagyok!” – kezdjük Nagy Lajos magánfőző pálinkamesterrel a beszélgetést. Honnan a pálinka iránti szeretet? – kérdezem.

„Úgy tűnik, hogy a mi családunk genetikailag így lett kódolva. A nagyapám még 82 éves korában is pálinkát főzött!” Azt mondja, hogy annak idején, a 80-as években a nagypapája a Füzesgyarmati pálinkafőzdében volt főzőmester és a nyári szünetekben gyakran kijárt a papának segíteni az üzemben. Nekem a füzesgyarmati pálinkafőzde volt a gyerekszobám.

„Az a pálinka, ami ott és akkor készült fel sem veheti a versenyt a napjainkban elérhető, magas minőségű pálinkákkal. Az volt a nyolcvanas évek kisüsti technológiája. Abban az időben nem volt összehasonlítási alap. Az akkori pálinka elő párlatos és utópárlatos volt, a szilvát maggal együtt cefrézték és főzték, még akár  januárban is, és a cefre hűtése abban merült ki, hogy a hordókat bevonszolták a gyümölcsfa árnyékába a nagy meleg elől.”

Ezután hosszú szünet következett Lajos és a pálinka kapcsolatát tekintve. Arra emlékszik vissza, amikor a 2010-es évben felszabadult a pálinkapiac és szabad lett újra otthon főzni.

„Az öcskös vett egy főzőberendezést, amiben nem volt keverőmotor, pálmaolaj közvetítette a hőt a duplafalú üstötben, ennek következtében hiába figyeltünk nagyon, minden cefrénk túlmelegedett főzés közben, és ennek következményeként minden párlatunk utópárlatos lett.”

Az igazi áttörést a Corvinus Egyetem pálinkamester képzése hozta meg Nagy Lajosnak, aki „civilben” közgazdász szakember. Elmondása szerint, amit ma a pálinkáról tud, azt a Corvinus Egyetem képzésének köszönheti, valamint az egyetemen megismert szakembereknek, barátoknak.

„Az egyetemen ismertem meg Lunczer Attilát, a Lunczer Pálinkaház tulajdonosát, Schutzbach Zsoltot, és Méhes Robit a Kápolnásnyéki Pálinkaház tulajdonosait, Pavlicsek Csabát és Giliga Lacit is. Igazi önzetlen szakemberek, segítjük egymást és az óta is nagyon sokat tanulok tőlük.”

Az egyetemi évek alatt még javában bérfőzető voltam. A szakszerű cefrézést az iskolában tanultam meg, és a cefréimet akkor még a Kápolnásnyéki Pálinkaházba, és a Lunczer Pálinkaházba vittem kifőzetni.

A cefrézésről korábban vajmi kevés fogalma volt. Vallja be töredelmesen. Azt mondja, hogy sokszor még a gyümölcsök megmosása is elmaradt, nem ismerte a fajtaélesztőket,  tápsókat a savazás technológiáját és a pektinbontót sem. "Arra azért figyeltem, hogy a szomszéd macskája ne fulladjon bele a cefrébe."

Az első igazi jó pálinkáját is Kápolnásnyéken a főzdében készíttette. Egy málna pálinka volt. A főzőmesterek elnevezték CSLKCSM-nek (Csóró Lali Kápolnásnyéki Csöves Málnája). Ezt soha nem felejtem el. A málnapálinkában a legnagyobb kihívást a málna beszerzése jelentette. Sok erőfeszítésbe és utánajárásba került, amire talált egy nógrádi termelőt, akitől sikerült beszerezni a gyümölcsöt.

Miért lett az a málna olyan jó? – kérdezem kíváncsian. Azt mondja, a málnánál figyelni kell, hogy a zajos erjesztés végeztével azonnal ki kell főzni a cefrét, hogy az aroma és illatkarakterek a legnagyobb koncentrációban megmaradjanak.

 Harmadik éve vagyok magánfőző, egy 98 literes kis géppel főzök. Hatévnyi keresgélés után találtam meg azt a pálinkafőző gépet, amin én főzni tudok! Ha nem találsz jó gépet, akkor maradj inkább a bérfőzésnél, legyél bérfőzető. Egyébként is érdemes és ajánlom mindenkinek, hogy néhány évet töltsön el bérfőzetőként, mert sokat lehet tanulni a pálinkafőzdék főzőmestereitől is. – hangsúlyozza.

Lunczer Attilával és a pálinkaház munkatársaival az óta is szoros a kapcsolatunk - mondja. Annak idején, 2015-ben Attila meghívott a pálinkaház megnyitójára onnantól kezdve "le sem tud vakarni magáról". Sokat járok hozzá, számtalanszor főzettem vele is a cefréimet, sőt Attila fennhatósága alatt volt szerencsém saját magamat is kipróbálni a főzőüstjeivel. Most már otthon főzök a saját géppel, de továbbra is hétvégenként, amikor az időm engedi, kiugrok Attilához, továbbtanulni a mesterséget– mosolyog.

Mint magánfőző az utóbbi években elmondható, hogy 8-10 féle gyümölcsből készítek pálinkát évente. Szeretek kísérletezni. Meggy, cseresznye, kajszi – ami nekem mindig egy nagy küzdelem – málna, birs, alma, körte, szőlő, amiket általában főzők, de főztem már aranyérmes törkölyt is – mondja.

A küzdelmes munka, az odafigyelés meghozta a gyümölcsét Nagy Lajos számára a párlataival.

Az első versenye 2017-ben Perkátán volt, a szervező, Pavlicsek Csaba meghívására.

„Megmondom úgy, ahogy van, nekem addig eszembe sem jutott, hogy a párlataimat versenyezni vigyem!”

Az első versenyemre 5 tétellel neveztem, a vilmoskörtém bronz, a besztercei szilvapálinkám ezüstérmes, a cserszegi fűszeres törkölypálinkám arany és champion díjas (az aranyérmes pálinkák között a legjobbra értékelt tétel) lett.

Ekkor voltam második éve magánfőző, gondoltam „első bálozóként” be is fejezem a versenyzői pályafutásom. Azonban sokat nézegettem az érmeimet, de még többet a bírálati lapokat, hogyan tudnék még jobb, még tökéletesebb pálinkákat készíteni.

Eljött a 2018, a Páratlan Párlatnap, Rátz Mónika szervezésében Kőszegen. A cigánymeggy pálinkám aranyérmes, a kajszim, a cserszegi fűszeres törkölyöm és a vilmoskörtém, valamint a birsalmám ezüstérmes, a vackor bronzérmes lett. Kőszegről elhoztam a legeredményesebb magánfőző díját is.

Kőszeg után újra megfordult a fejemben, hogy „második bálozóként” abbahagyom a versenyzést, de újra eljött a Perkátai verseny. Nem volt megállás. Mosolyogva meséli, hogy Perkátára elvitte a diólikőrjét is, ami frappánsan a Lalikum nevet kapta. Nos, a zsűri nem kímélte a Lalikumot. Lajos azt mondja, hogy a "hangyairtó, és a  vízkőoldó" közé sorolták be a 8 pontos eredményével. Mosolyogva azt mondja egy cseppet sem bántja, mert a barátai valamiért nagyon kedvelik a Lalikumot (almapálinkába áztatott zöld dióval, és némi fűszerrel készíti).

Következett a Balaton Open, ami azért volt izgalmas verseny, mert kizárólag hölgyek bírálták a versenytételeket. Lajos 4 nevezett tételből  3 ezüst és egy bronzéremmel tért haza a megmérettetésről.

A soron következő és egyben egyelőre az utolsó versenye a BRILLANTE (Gyula) Pálinka és Párlatverseny volt, ahol a különleges meggy-málna vegyes pálinkája arany és champion díjat kapott, valamint elnyerte a Gyulai Várfürdő különdíját is. A kizárólag a bodza bogyójából készített bodzapálinkája a Földművelésügyi Minisztérium különdíját kapta az arany minősítés mellé.

„Egyelőre leálltunk a fesztivállal, leállunk a versenyekkel. Eljött a munka, gyümölcsbeszerzés a cefrézés, a főzés ideje!” – summázza az eredményeke

Amikor a közgazdász szakembert arról kérdezem, érdemes-e ma pálinkafőzdét indítani, megéri-e egy zöldmezős beruházáson gondolkodni, azt mondja, hogy az ő véleménye az, hogy egy ilyen beruházás támogatás nélkül ma már soha nem térülne meg. Aki most belekezd, annak vagy megvan a saját helyi piaca már, vagy elvakult pálinkaszerelmes.

Ahogy a kislányát, Lillát az ölében tartja, azt kérdezem végezetül Lajostól, hogy van-e már egy hordóval Lilla tizennyolcadik szülinapjára eltéve valamelyik különleges pálinkából.

„Ó-hó! Több is van! Folyamatosan kísérletezek, tölgyfa, eperfa és szilvafa hordókkal is. Cseresznyefa hordóm is volt, de az nem hozta meg azt az eredményt, amit vártam tőle.”

További sok sikert és csillogó érmeket kívánok közgazdász-pálinkamester Nagy Lajos!

 A Sarkadi Pálinkaház 1983-ban épült. Ez volt az első magántulajdonban lévő bérfőzde az országban.

„Nagyapám, Dobi Imre megragadta a lehetőséget akkor, és azonnal pálinkafőzdét épített.” – mondja Tóth Bálint a Sarkadi főzde egyik főzőmestere.

„Ami itt látsz, azt mind nagyapám kezdte el. Annak idején itt egy sík terület, egy pusztaság volt. Ő húzta fel a főzde falait, ő kovácsoltatta az üstöket rézből annak idején.” A Sarkadi főzde egy klasszikus kisüsti technológiát képviselő üzem. A kapacitást illetően 450, illetve a finomító üst 400 literes. Amikor a főzde indult, először fával fűtötték fel az üstöket, majd a későbbiekben a modernebb gáztüzelésre váltottak, gőzfejlesztő kazánt állítottak a főzde szolgálatába.

„A technológia ugyanaz, amit nagyapánk, Dobi Imre megalkotott. Igazából csak apró változtatásokat végeztünk az évek során. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a réz tartályokat saválló tartályokra cseréltük.” – foglalja össze a történteket Bálint.

A legizgalmasabb kérdések egyike, hogy honnan az ötlet, miért éppen pálinkafőzéshez kezdett az „öreg” 1983-ban? Nos, anno Dobi Imre a vendéglátóiparban dolgozott és számos rossz minőségű pálinkával hozta össze az élet. Azt vette a fejébe, hogy ő márpedig jó minőségű pálinkát fog adni az embereknek.

„Édesapám, Tóth János, amikor a Dobi családba házasodott, akkor kezdett megismerkedni a pálinkával, a pálinka készítésével és apránként eltanulta anyai nagyapámtól a pálinkakészítés fortélyait.” - Így lett tehát, hogy Tóth János, Bálint édesapja, a Sarkadi Pálinkafőzde első számú főzőmestere a feleségét, Tündét követően a pálinkába is beleszeretett.

„A márkanév, hogy Sarkadi Kisüsti Pálinka sokat mond abban az értelemben is, hogy mi szeretjük a kisüsti technológiát és nem gondolkodunk abban, hogy az egykörös technológiával bővítsük a kapacitásunkat. Alapvetően bérfőzdeként indultunk – annak idején az első magánkézben lévő bérfőzdeként – majd 2009-ben váltottunk egy magasabb szintű engedélyre. Az üzemet egy pincével, adóraktárral, és egy mintabolttal egészítettük ki és elindultunk a kereskedelmi tételeink előállításával, forgalmazásával. „

A Sarkadi Pálinkaházban összesen 18 féle gyümölcsből készülnek a kereskedelmi tételek. Itt, békésben a legkézenfekvőbb és a leginkább kedvelt pálinka szilvából készül. Bálintéknak éppen ezért saját szilvásuk, saját gyümölcsösük van. Elsősorban Stanley, Bluefre és Lepotica szilvákból készülnek a kereskedelmi szilvatételek, de Bálint elmondja, hogy vannak egyéb, régi magyar szilvafajtáik is, sőt néhány muskotályos szilvafa is él az ültetvényben.

A következő legnépszerűbb pálinkájuk a magyar kajszi barackpálinka. Saját barackkal nem rendelkeznek, sok-sok éve a barackot a Balaton környékéről hozatják. A Vilmos, az alma, a kökény, az eper, a szeder, a vadgyümölcsöket is beleértve összesen 18 féle gyümölcsből főznek Sarkadi pálinkát.

„A bevételünk nagyobb részben továbbra is a bérfőzésből származik, de nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kereskedelmi kapacitásunk – bár apránként – évről évre növekedik és a pálinkáink egyre népszerűbbek.

A hordóban érleléssel egyelőre nem foglalkoztak különösebben. Egyelőre Bálint gondolkodik rajta. Nem zárják ki, hogy a jövőben lesznek hordóban érlelt tételek, de az csak a jövő.

Ugyancsak a jövő az is, hogy a kereskedelmi szortimentet csökkenteni tervezik, mert úgy érzik, kissé „széles” a 18 féle gyümölcspálinka sorozat.

Ugyanakkor kísérleteznek trópusi gyümölcsökkel is. Citrom és narancspárlat már van, de hamarosan mandarinpárlatot is kóstolhatunk majd a Sarkadi címkés palackokból. Törkölyt eddig csak bérfőzésben készítettek. Szőlőpálinkájuk viszont van, amit kizárólag leszemezett szőlőből főznek, a Pölöskei muskotályszőlőből.

„Takarosan fejlesztjük a főzdét évről évre.”

Annak idején a pálinka szabadságharc szele őket is megérintette. Bálint azt mondja, hogy hullámzó volt az üzem forgalma azokban az években.

„Voltak nagyon kemény éveink, de voltak kimagaslóan jó évek is abban az időben a forgalmat tekintve. A legjobb az, hogy a kereskedelmi főzésünk folyamatosan fejlődik.” – mosolyog.

A Liszt Ferenc repülőtéren és a Gödöllői Királyi Kastélyban is ott vagyunk. Azt mondhatom, hogy országos a pálinka lefedettségünk. Budapesten, a Balaton környékén, Badacsonyban, szerte az országban jelen vagyunk pálinkaházakban, bor szaküzletekben, kisvendéglőkben. Sőt, Gyulán és a környékünkön össze sem tudom hirtelen számolni, hogy mennyi helyen kérhetnek a pálinkakedvelők egy-egy pálinkáspohárral a gyümölcspálinkáinkból.

Megtisztelő továbbá hogy a Békéscsabai Önkormányzat minket kért fel a saját pálinkájuk elkészítésére, amely egy Csabagyöngye szőlőből készült pálinka.

Nagy büszkeség a számunkra, hogy nem is olyan régen Erdei Attila a világszinten is jegyzett és sikeres versenyhorgász elismerően nyilatkozott, amikor kóstolta a kajszinkat! Nekünk az a legnagyobb elismerés, amikor mosolyog a kóstoló!

„Szeretettel várjuk a pálinka iránt érdeklődőket a főzdénkbe egy főzdelátogatásra, pálinkakóstolásra. Akár egy bográcsozással, sütögetéssel egybekötött egész napot is el tudnak itt tölteni az Éden tavak mentén, csodálatos, festői környezetben!”

Köszönöm a lehetőséget Bálint, a kökény még mindig az egyik nagy kedvencem, tőletek, Sarkadról!