Viktóriával az ügyvezetővel találkozom legelőször a Lébényi vasútállomáson. Elmondja, hogy az övék egy igazi családi vállalkozás. A családjuk az építőiparból, az akkori válságból menekült és nyergelt át a pálinkára és a vendéglátóiparra. „Lépéskényszerben voltunk” – mondja Viktória. „Akkoriban éppen Siófokon nyaraltunk Szilárddal és egy szórólapon láttuk meg a Zimek Pálinkafőzdét Zamárdiban. Nagyon szíves fogadtatásban volt részünk, Ronald Zimek és a felesége is nagyon kedvesek voltak velünk. Életünkben először jártunk egy pálinkafőzdében, ahol tisztaság volt és olyan pálinkákat kóstolhattunk, amelyek igazán elragadóak voltak.”

A nyaralásból hazaérkezve érlelődött a gondolat, „kéne csinálni egy pálinkafőzdét”. A családi tanács először nagyon kételkedve fogadta a pálinkafőzde-ötletet, hiszen errefelé gyümölcs se igen volt, sőt pálinkát sem igazán főztek, és a család egyetlen tagja sem tudta, hogy mi kell egy pálinkafőzde életre hívásához, üzemeltetéséhez. Éppen akkor volt egy húsvéti nyíltnap a Zimeknél, elmentek családilag pálinkát kóstolni Zamárdiba.

Szilárd Budapesten elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot, és teljesen önerőből, egy 225 literes Müller géppel az egykori magtárban 2009. november 11-én elkezdték a pálinkafőzést. A Müller gép szinte nem is volt kérdés. Illetve nem tervezték a kisüsti technológiával való lepárlást, hiszen már a kezdetektől az volt a céljuk, hogy 80-100 liter cefréket is le tudjanak főzni. Szilárd szerint a kisüsti technológia sokkal nagyobb mennyiségeket kíván. A Müller gép beüzemeléséhez járt egy hetes tanfolyam is a Zimeknél. Viki büszkén meséli, hogy már azon a héten is nagyon jó kis Irsait és körtepálinkát főztek.

„Egyszer csak eljött a Müller, mindent lemért és egy nap leforgása alatt beüzemelte az üstöt, ami éppen, hogy csak befért az ajtón. Kisvártatva elindult a munka, az összes szálat felizzították, szóltak a barátaiknak, szórólapokat készítettek, a helyi újságban hirdettek, hogy minél többekhez jusson el, hogy van itt egy oszlopos lepárló rendszerrel működő, vadonatúj bérfőzde. A családi vállalkozásban mindenki egyöntetűen azt mondja, hogy a legjobb hírüket azok a bérfőzetőik viszik, akik elégedettek az itt készült pálinkáikkal. Erzsi azt mondja, hogy úgy lehet elképzelni a főzdét, mint annak idején. Ahol a bérfőzetők leültek, megvárták, amíg kifőtt a cefre, addig pedig megreggeliztek, beszélgettek a családról, a napi aktualitásokról. Erzsi azt mondja, hogy sok bérfőzető már úgy jön ide, hogy tudja, mire számíthat. Az igazán rutinosak, amikor a cefrével érkeznek, már a jövő évre is lefoglalják az időpontot a következő évi gyümölcseikhez. Olyannyira személyes a kapcsolat, hogy van olyan bérfőzető barátjuk, akivel rendszeresen együtt járnak ETO kézilabda meccsekre.

Amikor náluk voltam, Imre bácsi várta a kanapén, hogy elkészüljön a pálinkája. Szilárd meg is kérdezte: „Imre, te honnan hallottál először rólunk? Az újságban olvastam.” – mondja.

2014-től a Réti Pálinkaház kereskedelmi főzde is lett, a főzde kapacitása egy 185 literes újabb Müller berendezéssel bővült. A nagyobbik gép a szezon kezdetétől egészen szeptember elejéig csinálja a kereskedelmi tételeket, és innentől átállnak mind a két berendezéssel a bérfőzetőik kiszolgálására. Csupán év vége felé a birssel állnak vissza újra kereskedelmi főzésre. Azt mondják, az indulás óta már több mint kétezer bérfőzetett tételt rögzítettek a számítógépes rendszerükbe. Az üstöket fával fűtik (illetve speciális brikettel), abból a megfontolásból, hogy a környéken sokszor van áram és gázszünet és nem akarták magukat kitenni az „elemeknek”.

Sokat tanultak a bérfőzetőiktől, Szilárd azt mondja, hogy nem lehet, hogy a kordé megelőzze a szamarat. A bérfőzésből rengeteg tapasztalatot szereztek, amire bele mertek vágni a kereskedelmi főzésbe is.

12 fajta kereskedelmi tételük van elsősorban olyan gyümölcsökből, amelyekből lekvárt is lehet főzni. „Ami lekvárnak jó, az pálinkának is!” – mondja Viki. Törkölyből egészen keveset főznek és valamiért az erdei gyümölcsök is egyelőre elkerülték őket. A bérfőzetőik ebben az időszakban sokan hoznak például sütőtököt.

Közben Erzsikét éppen telefonon keresik és csak annyit hallok, hogy megkérdezi a bérfőzetőt:

• Mondja, mi az anyag?
• Füge.
• Akkor még a héten hozza el, ha tudja!

Egyre többen elfogadják a cefrézéssel kapcsolatos tanácsaikat, sőt immáron két éve, május utolsó szombatján háziversenyt is hirdet a Réti Pálinkaház. A háziversenyre azok a bérfőzetők nevezhetnek, akik náluk főzették a pálinkáikat. „Ez a bérfőzetőinknek is egy ünnep.” – mondja büszkén Szilárd. Ilyenkor összeül a zsűri, érmekkel, oklevelekkel jutalmazzák a legjobb pálinkákat, majd a versenyből megmaradt tételeket szabadon megkóstolhatja mindenki. Sütés-főzés, sátor, finom ételek a kemencében. Előadásokkal készülnek, amelyek egyelőre és elsősorban a cefrézést boncolgatták. Adott itt elő tavaly például Kovács Tamás a Kokoferm-től is. Azt mondják, hogy ez a háziverseny azért is jó, mert ilyenkor a bérfőzetőik egymással is tudnak beszélgetni. (Hol veszed a hordót? Hogy cefrézed a birset? Milyen élesztőt használsz?)

A Réti Pálinka 2015 óta minden évben elnyerte a Győr város pálinkája címet, amely nemcsak nekik, hanem a bérfőzetőiknek is fontos elismerés. Tavalyelőtt az Irsai, 2016-ban a cigánymeggy, az idén pedig a birs pálinkájuk lett a Győr-győztes.

A Pálinkaház szomszédságában 2014 óta - amióta kereskedelmi főzde a Réti Pálinka - egy csodálatos vendégház is várja a vendégeit. Ha vendégek érkeznek a vendégházba, üdvözlőitalként Réti pálinkával kínálják őket.

A pálinkafőzde egy 25 ezer négyzetméteres területen, az egykori Szalay-birtok területén helyezkedik el, hátul vannak a tyúkok, kacsák, birkák, a mangalicák, amelyek kukoricán, tökön és cefremoslékon élnek.

Bent vannak a győri Borhálóban, a Gusto Delikát üzleteiben, valamint a Romer házban is meg lehet találni a pálinkáikat. Természetesen szívesen látnak mindenkit a főzdében is. Ugyanis volt itt már nyugdíjas kirándulástól elkezdve, katonatársak találkozóján keresztül osztálykirándulás, névnap, születésnap is.

Az idén két új pálinka került be a repertoárba, a cseresznye és a fekete ribizli.  Az utóbbi azért is különleges, mert az alapanyag a faluból származik.

Azzal „fenyeget” a végén Szilárd, hogy a tavalyi cigánymeggy és a sárgabarack – mert abból sosem tudnak eleget főzni - már elfogyott, az almapálinkájuk is az utolsókat rúgja, ezért minden kedves olvasómnak azt ajánlom, hogy siessen, nehogy a végén a birs, vagy a Lepotica szilva is erre a sorsra jusson! J

Köszönöm a lehetőséget és a kellemes hangulatot Réti Pálinkaház!