Észre sem vettük, és már meg is érkeztünk. Az autópálya lehajtójától pillanatok alatt a főzde bejárata előtt álltunk Hegedűs Attilával, aki a Gusto-nál az értékesítést vezeti. „Most készül a külső terasz, ahová akár egy busznyi érdeklődőt vendégül tudunk majd látni” – kezdjük a beszélgetést. Közel a Szél Csárda, onnan tudunk majd finomságokat rendelni a pálinkakóstolóhoz.
50 kilométeres körzetben minden fajta gyümölcs a rendelkezésre áll, erre felé a legmagasabb a napsütéses órák száma. Lajosmizse határában van egy 12 hektáros saját barackos, a bevétel egyharmadát a Kecskeméti barackpálinka adja. Szerencsés az a főzde, amely saját gyümölcsössel rendelkezik – teszi hozzá Eck Tibor tulajdonos.
A lajosmizsei főzde egy igazi funkcionális főzde. A kialakításnál arra törekedtek, hogy a beérkező friss gyümölcs, 3 óra leforgása alatt már a tartályokban legyen, beélesztőzve, 18 Celsius hőmérsékleten. Több mint 20 éve főzök pálinkát – emlékszik vissza a tulajdonos. Sárgabarack mindig is volt. Ha lepotyogott, cefréztük és kifőztük pálinkának.
A Gusto főzde alapvetően sörfőzdének épült. Sok éven keresztül készült itt a lajosmizsei Ászok, amely igazán kedvelt kézműves sör volt a környéken. Az itteni kisboltokat, vendéglátókat szolgálták ki, de ahogy 2004-ben beléptünk az unióba, megérkeztek a multik, a kisboltok bezártak, a multik viszont csak olyan sört forgalmaztak, amelynek a szavatossági ideje minimum 6 hónap volt. A finom, zamatos natúr sörnek - amelyet, ha kitöltöttük a pohárba és nem ittuk meg, hamar megromlott – ezzel le is áldozott.
Ha valakinek volt egy sörfőzdéje, az nagyon megtanulta, hogyan kell az élesztővel bánni. A sörfőzésnél tartályról tartályra megy a folyamat, így próbáltam kialakítani a pálinkafőzdét is. Addig nem nyugszok, amíg nem látom át az egész folyamatot. Nekem minden egyes fázisnál személyesen ott kell lennem – hangsúlyozza ki Eck Tibor. Mindig annyi cefre van a tartályokba, amennyit az erjedést követően rögtön ki is tudnak főzni. Itt nincsen félrerakott cefre. A napi adag gyümölcsöt még a sörfőzdéből megmaradt jeges-vizes hűtővel hűtik le a kellő hőmérsékletre, így bármilyen hőség is van odakinn, a cefrébe már a megfelelő hőmérsékletű anyag érkezik. „Összeraktuk, hogy minden ki legyen használva. törekedtünk, hogy minden a legoptimálisabb legyen. Nálunk egyetlen ember elég a főzéshez.” Ennek ellenére nagyon össze kell hangolni a folyamatokat, ha nem lenne aktív rendszer, néha nagy bajban lennénk. A birs esetében – ugyanis annak hosszabb idő kell az erjedéshez – így is nagyon be vannak szorítva idővel.
Kettő 1000 literes üst végzi itt a dolgát, gőzfejlesztő van hozzá, amely Faddi János keze munkáját dicséri, aki annak idején a Zwack-nál volt karbantartó. Az üstök beállítását követően Tibor a tapasztalatait beépítette a technológiába. Azt mondja, például nem mindegy hol méri a cefre, illetve a víz hőmérsékletét. Kitapasztalta, azt, hogy a legoptimálisabb egyszerre hevíteni mind a két üstöt. Igaz, hogy a felmelegítés így tovább tart, de amire megindul a pálinka, addigra megvan a kellő energia. A főzőberendezések, a technológia úgy van kialakítva, hogy nyáron is kellemes hőmérsékletben lehet főzni, hiszen a forróság fent van, a tető közelében, ahol a főzőmester dolgozik, ott jó az idő minden évszakban. Meg lehet nézni, hogy mennyire el van színeződve ott a tetőnél a forróság miatt!. „Határozottan kezelni, hűteni, beélesztőzni. Ha be tudom indítani, akkor biztos jó cefre és jó pálinka lesz! Nem kell díszes berendezés, kell egy nagyon jó adottságú előkészítő. Ha jó a cefre, akkor azt bármiben kifőzhetem.”
Több tíz hektár saját gyümölcsössel rendelkeznek, de a málna Nógrádról, a körte Zalából érkezik. A zalai körtének nincsen párja – mondja Tibor, és tölt egy kóstolót az érmes körtepálinkájukból. A gyümölcstermelés egy külön tudomány. Az idei évben azt lehet mondani, hogy 2 méteres magasságig minden elfagyott. Az idén szállított fagy volt, ellentétben a kisugárzott faggyal, amivel még lehet úgy, ahogy védekezni, de a szállított fagyra nincs orvosság. A gyümölccsel az a nehézség, ha a téli fagy nem viszi el, akkor majd jön a tavaszi, vagy jön egy hosszú hetekig tartó eső. Mindig rizikó a gyümölcs, az időjárás kiszámíthatatlan. Volt már úgy, hogy folyamatosan potyogtak a gyümölcsök, de olyan is volt, hogy hirtelen egyszerre lepotyogott minden. Néha olyan szélsőséges itt az időjárás, hogy csoda, hogy megmarad a gyümölcs. „Szerencsénkre van itt 6 hektár barack, amivel tízévente csak egyszer kétszer van gond. Valószínű, húzódik itt alattunk egy meleg ér, ami megóvja a gyümölcsfákat a fagyoktól” – mondja.
Az idei Destillata versenyen Champion díjas érlelt barackpálinkát kóstolom, amely saját aszalt barackján ágyazott barackpálinka. Azt mondja Eck Tibor, hogy jó dolog ez a hordó, de annyira megdrágítja a technológiát, hogy elgondolkodtató, érdemes-e ezzel foglalkozni. Ettől függetlenül vannak Gusto pálinkák hordóban. Azt meséli, hogy néhány évvel ezelőtt cseresznyefa hordóba almapálinkát tett. Az első év után megkóstolták, majdnem kihullottak a könnyei, olyan élvezhetetlen volt. Ezért azt gondolta, benne hagyja, mert ennél rosszabb már úgysem lesz. Három év elteltével olyan finom pálinka lett belőle, hogy hihetetlen! Tölgy, akác, cseresznye és eperfa hordókban érlelnek, a szőlő pálinkát például tölgyben.
Éppen most palackozzák az Ausztráliába készülő tételeket. „Teszünk rá angol cetlit!” – mosolyog Tibor. A latin gusto szó, amely aromásat, gusztusosat jelent magyar fordításban, Eck Tibor lánya nevéhez fűződik, aki a Gusto pálinka designere. Ugyanis annak idején Fokos pálinka néven tervezték az indulást, már a címkéket is legyártották, amikor megtudták, hogy a Fokos név le van védve.
Hegedűs Attila, értékesítési vezető aláhúzza, hogy nagyon fontos a márka, a márkaépítés. „A Tokajit ma már sehol sem kérdezik, miért olyan ízű, amilyen.” Az első Gusto fogyasztók a fesztiválokon ismerkedtek a pálinkával, onnan jöttek az első megrendelések, de ma már az ország nagyobb városaiba, közép és felső kategóriás éttermekben, borszaküzletekben, néhány dohányboltban ott van a Gusto. „A piaci réseket keressük, segítünk a kereskedőknek. Előre kell gondolkodnunk, tudnunk kell egy évre előre, hogy mennyi pálinka kell majd. A Gusto név a minőség garanciája.”
