„Van jelentősége, hogy milyen hosszú a páracső!” - kezdi Komlósi Péter közgazdász, a Márkházi főzde egyik tulajdonosa, ügyvezetője a Márkházi pálinkafőzde üstjei mellett. Elmondja, hogy az alapjaiban hagyományos kisüsti technológia a Ruszkai kézműves műhely érdeme. A kezdet kezdetén közösen gondolták át, hogy milyen berendezés kell ide, Márkházára és ezt követően Ruszkaiék ide „kalapálták ki” az üstöket.
Klasszikus, robosztus, testes párlatokat készítünk. – húzza alá az ügyvezető. A hagyományos kisüsti technológiát spirálos aromaerősítő oszloppal egészítettük ki, amit a finomítási fázisban használunk, ez a megoldás a hagyományos kisüsti technológiánál több illatot eredményez a pálinkáinkban, de nem célunk, hogy parfümöt készítsünk.
Az erjesztő térbe lépve Péter elmondja, hogy az erjesztő tartályaikat ugyan hűtőpalásttal látták el, de emellett az egész erjesztő termet is hűtik. A főzde igazi zöldmezős beruházásként indult. Ezelőtt itt nem volt semmi. A főzde megalapításának ötlete igazán letisztult. Péter a barátaival eleinte a közeli Nagybárkányba vitte a cefréiket kifőzetni. „Elindultunk Nagybárkányba sörökkel és bográccsal. Gyakorlatilag megszálltuk a főzdét.” Végezetül a baráti társaságból hárman, Péter, Szelei Sándor és Horváth Sándor, akik már gimnáziumból ismerték egymást, sőt a Közgázra is együtt jártak, úgy döntöttek, hogy megvalósítják a Márkházi Pálinkafőzde Társaságot. A céget 2007-ben alapították, önerőből és pályázatból hozták létre, majd az első főzetek 2010 tavaszán kerültek lepárlásra.
Kereskedelmi és bérfőzéssel is foglalkoznak. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kereskedelmi főzéssel egy időben a bérfőzetés is beindul. Ilyenkor a főzde dolgozóinak a létszáma is számottevően emelkedik. A szezon itt is a szokásos módon, a cseresznyével és a meggyel kezdődik, mindazonáltal - mivel itt nem készül törköly -, így kökénnyel és borzaggal fejeződik be. Jellemzően a környékről, a megyéből 50 kilométeres körzetből érkeznek a bérfőzetők a cefréikkel. Eddig a termelés nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a kereskedelmi és a bérfőzött tételek között, de most, hogy a kereskedelmi főzde beindult, az arány lényegesen elmozdult a kereskedelmi főzés, a Márkházi Pálinka javára. A kereskedelmi tételeket jól bevált, kipróbált, állandó gyümölcsbeszállító kapcsolataik szállítják, ugyanakkor a természeti környezet nagyon bőkezű velük, rengeteg a vadgyümölcs is errefelé.
A tradicionális gyümölcsök mellett saját kompozíciók életre hívásával is foglalkoznak, ennek ékes példája a csipkeágyon érlelt jonatán almapálinkájuk, ami saját bevallásuk szerint is egy igen közkedvelt tétel. Van a Boszi, a borókaágyon érlelt szilvapálinka, amely a pesti éjszakák trendi és kelendő itala. A Boszi kapcsán azt tudtam meg, hogy az ágyazás mellett az alkoholfokkal is sokat kísérleteztek, de végül 61 alkoholfokon kerülnek palackba. „Megnéztük milyen így, de nagyon jó lett. Könnyen lecsúszik, azon felül könnyen a fejekbe is száll.” – mondja Péter. Ott van a Szider, amely szilvapálinka szeder ágyon, a csermeggy, amely 70/30, 30/70 és 50/50 cseresznye és meggy arányban is elkészült már, illetve a Birsmustra pálinkájuk, ahol a cefrézéskor a vizet a szőlő levével helyettesítik. „Közel van a Mátra, mindig hozunk szőlőt, olaszrizlinget, a szemeket megroppantjuk, és ez kerül a cefrébe.” – tudom meg a titkos receptet. A meggy maradt meg a hagyományos ágyasok közül, talán van még egy kis ágyas szilva, de ezek a tételek lassan kifutnak. Szőlőből a kötelező Irsai mellett Sárgamuskotály pálinkánk van még és a kökény valamint a borzag zárja a szortiment-sort.
A Márkházi pálinkásüveg egy igazi mestermű. Az üveget Pattantyús Gergely alkotta, aki a régi magyar üveg és kulacskultúra néprajzát kutatja. Régi magyar design elemekből álmodta meg a Márkházi - nyakán három gyűrűs palackokat -, ezek amellett, hogy igen esztétikusak, praktikusak is, amikor az ember egyszerre több palack Márkházit szorít a kezében.
Gyakran összejönnek a főzdében a baráti társaságok, ügyfeleik egy-egy csoportos lazulásra, illetve, ahogy Péter fogalmaz, csapatzüllesztésre. Azt mondja, ha igény van rá, eddig mindig meg tudták oldani. A szomszédos Karakó pusztán kényelmes faházakban pihenhetnek a vendégeik, van egy csodálatos tó is a faluban. Megfordult itt már a Rotary Club, sőt az őszi BMW csillagtúrának az egyik megállója a főzde lesz.
A Márkházi Pálinka túlnyomó részben Budapesten és vonzáskörzetében kerül értékesítésre. „Az elején úgy indult, hogy bementem az éttermekbe, kocsmákba, mint fogyasztó, majd értékesítőre váltottam a szerepkört. Később a korábbi kocsmajárásainkból is lettek kapcsolataink, ahová könnyebb volt bejutni. Majd ezt követően ezekről a helyekről is tovább ajánlottak bennünket. Amikor a pálinkáinkat megkóstolják az étterem vagy kocsmatulajdonosok illetve a törzsvendégek, a minőség permanensen meggyőzi őket.”
Budapest egyes részein különösen ismertek a Márkházi Kisüsti Pálinkák. A Márkházi pálinkák on-line, továbbá a következő vendéglátó ipari egységekben is elérhetők (a teljesség igénye nélkül):
Castro Bistro, Kisüzem, Anker Klub, Anker’t, Kertem, Pántlika Bisztró, Kazimír Bistro, Fausto, St. Andrea Wine & Gourmet Bar, Léhűtő Kézműves Söröző, Cirkusz a Dob utcában, Cafe Incognito, Cactus Juice Gastro Pub, Cech In, Kandalló kézműves Pub, Snaps Belga Söröző, az Őrház Tahitótfalun, a Rot Burger Pilisvörösváron, Tó Bisztró Gödön, Rustico Étterem a Váci utcában, Nappali kávéház, az egyszerű, de erős sörkínálatú Pivo-ban, a Sörsajt a nyolcadik kerületben, vagy a Ganz Söröző a Király fürdőnél.
A jonatán almapálinkával csipkeágyon nagy sikert arattam a barátaim körében, amikor megkóstolták. Köszönöm Márkházi Pálinkafőző Társaság, hogy a vendégetek lehettem!
