Csendes Zsolt alapvégzettsége szervező informatikus, később szőlész borász szakmérnöki majd pálinkamester szakmérnöki diplomát szerzett. Jelenleg a Henriette Brandy párlatmestere, az érlelés technológia kutatócsapat tagja. A Figyelőben már sokszor találkozhattunk vele szakértőként és most az e-Pálinka tájékoztatására is szívesen vállalkozott.

A Corvinus Egyetem Pálinkamester szakképzés. első évfolyamával végzett, diákja és egyben oktatója is volt a képzésnek. Lepárlási technológia gyakorlatot és érlelés technológiát oktatott és oktat a mai napig is a Corvinus Egyetem Pálinkamester képzésén. A Corvinus Egyetem és a Nyugat Magyarországi Egyetem Simonyi Károly Faanyag tudományi kar és több hordókészítő vállalkozásokkal együttműködve egy új kutató programot indított, amelynek a kereteinbelül a hordós érlelés teljes érlelés technológiáját elemzik, vizsgálják, kutatják gőzerővel.

Zsoltot a fahordós érlelésről kérdeztem. A pálinkák hordóban történő érlelése egy nagyon izgalmas terület, abban a reményben írom ezeket a sorokat, hogy sok hasznos információt tudok az e-Pálinka oldalon keresztül megosztani a közösséggel.

Az érlelés hosszú ideig, akár emberöltőkig tartó folyamat. Nagy valószínűséggel, aki érleléssel kezd kísérletezni, annak végeredményt már csak gyermeke vagy unokája kóstolja meg, ezért azok a vállalkozások, akik az érleléssel kapcsolatban tapasztalatokat szereztek, hét lakat alatt őrzik a titkaikat.

A szeszesitalok aromáját, illó komponenseit hosszú ideig változatlan minőségben nagyon nehéz megőrizni. A világon a legkeresettebbek az érlelt termékek. A világ égetett szeszesitalainak a 75%-a hordóban érlelt ital. Fontos tény, hogy azok az italok, amelyeket fahordós érleléssel készítettek hosszabb ideig tárolhatók. Az érlelés, az eltarthatóság, a minőségmegőrzés egyik nagyon fontos eszköze. Az érlelés folyamán a pálinkák aromában, színben, illatban gazdagodnak, ezáltal többlet értéket képviselnek, komplexebbek, selymesebbek, finomabbak lesznek.

A meggypálinka például ciklikusan érlelődik. Van, amikor összeáll kerek egésszé, van, amikor szétesik és élvezhetetlen lesz, majd újra összeáll, és így tovább. Alapszabály, hogy amennyiben a főzőmester által megalkotott pálinka tökéletes, abban az esetben nem kell érlelésben gondolkodni.  A legfontosabb szempont a pálinkák érlelésnél az eredeti aromavilág megőrzése és kiegészítő aromakarakter, szín, illat hozzáadása. Mindezt oly módon, hogy az eredet íz- illat –aromakaraktert ne üssük agyon. Az érleléssel valami plusz adjunk a pálinkához és ne megváltoztassuk.

Ha a pálinka készítésekor eldöntött, hogy érlelésre kerül a termék, akkor az elsődleges aroma komponensek (íz, illat) a fából, a fa pörköléséből jönnek, a pálinka csak bázisként szolgál. Jó példa erre, ha a bor készítésekor visszamaradt, túlságosan kipréselt törkölyből készült pálinka adottságai alapján nem tud olyan minőséget képviselni, mint egy óvatosan préselt, lé gazdag törköly. Ebben az esetben az alacsonyabb minőségű törkölypálinkából érleléssel remekműveket is életre lehet hívni.

Az érlelésnél fontos a cél meghatározása. Ahogy Zsolt fogalmazott, ha egy hordóba pálinkát teszek az nem érlelés. Előre meg kell határozni a célt és a célhoz kell alakítani az érlelési technológiát. Az érlelésnek többféle célja lehet. Lehet például a körtepálinka enyhe vaníliás karakterrel való kiegészítése, vagy akár egy testes, mély színekkel festett érlelt törköly előállítása.

Az érlelés első lépése a hordó kiválasztása. Hazánk igen gazdag fa élővilággal és széles fajta választékkal rendelkezik, ezért ellentétben a külhoni párlatkészítőkkel, mi a tölgyfa mellett „pl.: Whiskey, Brandy, Rum” még számtalan fafajta közül válogathatunk az érlelés megkezdésekor.  Tölgy, eper, akác, cseresznye, gesztenye, és az összes gyümölcsfafajta a rendelkezésünkre áll. Érdekesség, hogy a pálinka mellett az akác is hungaricum, így az akácfa hordóban érlelt pálinka egy igazi non plus ultra.

Az egyetemen Zsolt vezetésével, 15 fafajjal foglalkoznak. Elmondása szerint vannak olyan fafajok, amelyek hordókészítésre kifejezetten alkalmasak, de érlelés technológiailag nem relevánsak – ilyen a bükkfa –, továbbá vannak olyan fajok is, amelyek érlelésre kiválóan alkalmasak, de hordót nagyon nehezen, vagy nem lehet készíteni belőlük (juhar, hárs).  A bükkfa védelmében meg kell említeni, hogy a vilmoskörte pálinkát bükkfa hordóban érlelve lehet stabilizálni, megóvni, mert érlelés nélkül 2-3 év után a „natúr” vilmoskörte pálinka „elöregszik” elveszti finom, törékeny, friss illat- íz karaktereit.

A gyümölcspálinka gyümölcsfájának hordójában való érlelésével (pl. körtepálinka körtefa hordóban) a pálinka felfrissül, általában gyümölcsvirágra jellemző illattal gazdagodik. Hazánk érlelés technológiájának a nagy erőssége a változatosság, nem vagyunk „tölgybe zárva”.

Magyarországon a neves hordókészítők mellett (Kádár Kft, Trust Kft) nagyszerű kádármesterek is vannak, de számuk fogyatkozóban van. Zsolt elmondása szerint a kádár mesterség nagyon „melós”, de folyamatos, tervezhető munkát ad az érlelt italok iránti töretlen érdeklődés miatt.  Szigligeten él és dolgozik Maár Sándor kádármester, akiről Zsolt úgy szerzett tudomást, hogy egy franciaországi vendége ajánlotta a figyelmébe. Franciaországból nyomozta vissza a magyar mesterembert.

Egy pálinka, vagy borkóstolón fontos, hogy a hordó ne csak jó, hanem szép, mutatós, díszes is legyen, a hordó a bemutató helyszínére épségben érkezzen, szállítás közben ne menjen tönkre.

Mindenki számára ismerősen cseng a „Csínján bánik vele” szólás. Nos, a kifejezés a hordókészítésből származik. Ahol a donga és a hordó feneke érintkezik, az a hordó csínja. Itt marja az alkohol a legintenzívebben a fát, és itt folyik el az „angyalok jussa” (nemzetközi elnevezés, mindenhol így hívják- angel’s spirit). Ez a boros hordóknál az érlelés rövid időtartama miatt nem olyan kritikus, mint a pálinkás hordóknál, éppen ezért a pálinkás hordóknál vastagabb hordófenék dukál.

A barrique: a barrique hordók a fa belső felületének égetésével, hőkezelésével készülnek. A hordók minősítése attól függ, hogy mennyi ideig és milyen hőmérsékletű lánggal kezelik a hordó belső felületét. Megkülönböztetünk light, medium és heavy hordókat, valamint elérhetőek hibrid változatok is.

A barriqueolás lényege, hogy a különböző aromakomponensek különböző hőmérsékleten alakulnak ki. Az égetés során először a vaníliás, ezt követően a karamellás, ezután a kókuszos és végül a kávés jellegű aromakomponensek jelennek meg. Az aromakomponensek éppen fordított sorrendben kerülnek az érlelés során az italba. A durván égetett hordókban nem lehet lágy karaktert előhozni, mert éppen a durva karakterek jönnek nagy mennyiségben, a legkorábban, az alkohol a legkönnyebben oldódó komponensekhez fér hozzá legelőször.

A hordók az érlelés során „elfogynak, kifáradnak”, mert a farostok szépen lassan beleoldódnak a pálinkába, ezért a hordókat időközönként fel kell újítani. A felújítás azt jelenti, hogy a hordót szétszedik, a belsejét kikaparják, majd újraégetik és összerakják. Ez a folyamat a felfrissítés.

Az érlelendő mennyiségnek megfelelő hordót úgy kell kiválasztani – mondja Zsolt -, hogy éppen optimális legyen. A példájában 20 liter pálinka érlelését vázolta egy 20 literes hordóban. Az érlelés akkor a legoptimálisabb, ha a 20 literes hordóban a 20 liter pálinkának a 80%-át tesszük bele, majd a maradék 20% pálinkával évente minimum 2, de 5-nél nem több alkalommal pótoljuk a veszteséget. Fontos szem előtt tartani, hogy a hordó kinyitásakor a pálinka oxigénhez jut és az oxigéntől az érlelési folyamat fellendül.

Ha túl sok pálinkát teszünk a hordóba, a folyadék összenyomhatatlansága miatt a hordó alakváltozása más lesz, mint a folyadék alakváltozása. A hőmérsékleti és páraviszonyok folyamatos változása miatt ebben az esetben az is előfordulhat, hogy a hordó megreped.

Ha túl kevés pálinka kerül a hordóba (a hordó űrtartalmának a fele, vagy ennél is kevesebb mennyiség), akkor az a szerencsétlen eset fordul elő, hogy egyrészt túl gyors az érlelési folyamat, másrészt a 10 évi érlelésre szánt pálinka már a harmadik évben elfogy a hordóból a túl nagy fa-alkohol arány miatt.

Az érlelés három, ciklikusan ismétlődő szakaszból áll: kioldódás, oxidáció és töményedés – kipárolgás.  A folyamat az egyensúlyi helyzethez közelít, de az egyensúlyi helyzetet sohasem éri el.  (Egy folyamatosan csillapodó sinusgörbe írja le a legjobban.) Az érlelésben az a fantasztikus, hogy az érlelés során azok az anyagok oldódnak be melyeket szeretnénk és a hordón keresztül éppen azok az anyagok távoznak a pálinkából, amiktől meg akartunk szabadulni. Az érleléstől a pálinka gazdagabb, lágyabb, harmonikusabb, kerekebb lesz.

Az érlelt pálinka akkor van készen, amikor a kívánt íz világot elérte. Zsolt szerint, ha az elért íz világ sok fogyasztónak tetszik majd, akkor szerencsénk van, ha kevés embernek, akkor sincs gond, mert bár nem elegáns, de bármikor újra lehet desztillálni a pálinkát.

Az érlelt pálinka stabilabb, mint a „natúr”. Amennyiben az érlelés befejeződött, a pálinkát minden esetben üvegbe töltsük és fénytől elzárt helyen tároljuk, mert a magas alkoholtartalma és kémiai jellemzői miatt még az élelmiszeripari műanyagokat is könnyen megoldja.  Nagyapáink azért tartották fonott üveg butykosokban a pálinkát, mert az üveg tökéletes a tároláshoz és a fonás a napfénytől megvédte a terméket. Nagyapáink tapasztalati úton „működtek”. Nem tudták, hogy miért kell fonott butykosba tölteni a pálinkát, de azt tudták, ha nem töltik abba, akkor egy idő után pórul járnak.  Ma is ezért csináljuk ugyanúgy, mint elődeink, csak mára már tudjuk a miértekre a válaszokat.

És végezetül a kísérletező kedvűeknek Zsolt ajánl néhány példát az érlelésre:

A tölgyfa hordóban érlelt termékek jellemzői a vanília, kókusz, fahéj és fűszeres jelleg. Tölgyfa hordóba törköly, vagy szőlő pálinka (szőlő esetén az érlelés rövidebb idő,2-3 hónap legyen). Fehér szőlő törkölyéhez médium pörkölésű tölgyfa hordót ajánl, aszútörkölyhöz, vagy késői szüretelésű szőlő törkölyéhez light pörkölésű hordót javasol. A vörös szőlő törkölyéhez a hibrid hordó a legjobb.

A szilvát tegyük szilvafa, vagy gesztenyefa hordóba. A gesztenye a tölgyhöz hasonló, de lágyabb, elegánsabb érlelést eredményez,

A cseresznyepálinka a natúr eperfától sárgás színt és kellemes aromákat kap, a cseresznye hordótól édeskés íz világa lesz.

A barackpálinkát pedig Eperfa hordóba érdemes kipróbálni!

Tiszaföldváron található a Szicsek Pálinkafőzde. Szicsek János és a Szicsek Pálinka története 1973-ban kezdődött, amikor belépett a Dél-alföldi Pincegazdaságba, mint tehenész. 1982-ig szinte minden pozícióban kipróbálhatta magát. Azt mondja, ha valaki felmondott, vagy elküldték, vagy elvitték a rendőrök, akkor ő kapta meg a pozícióját. Általában pénteken közölték vele, hogy hétfőn mi lesz az új munkaköre.

Így történt, hogy az egyik ilyen tipikus hétfőn a tsz pálinkafőzdéjében főzőmester lett.  1988-ig volt főzőmester. Ebben az időben döntött úgy, hogy egyéni vállalkozóvá lesz, és vásárolt egy saját főzdét Cserkeszőlőn.

1992-ben visszatért Tiszaföldvárra és megvásárolta a régi üzemet. Szicsek János kezei alatt elindult a Szicsek Pálinkafőzde. Akkoriban 2 főzőüstből és 2 finomító üstből állt a főzde, amely 2013-tól új épülettel, 4 főzőüsttel és 4 finomító üsttel bővült. 2014 júniusától megindult a főzés is.

A bővülés oka egyrészt az volt, hogy a főzde a kapacitásának a határán járt, másrészt a jövőre is készülve, a külföldi piacok meghódítására való törekvés is indokolta ezt az igen komoly bővítést. Kizárólag kisüsti technológiával készülnek a pálinkák Szicseknél, és nem is tervezik, hogy változtatnak ezen.

A Szicsek Pálinkafőzde kereskedelmi főzde, bérfőzéssel nem foglalkoznak. A bevételek döntően még mindig a magyarországi fogyasztóktól származnak, de az export egyre hangsúlyosabb. A Szicsek Pálinkafőzde adja ma a magyar pálinkaexport felét!

A legjövedelmezőbb külföldi jelenlétük Szlovákiában, Dunaszerdahelyen van.  Romániában is rendelkeznek saját adóraktári engedéllyel. Angliában 1-2 évvel ezelőtt elkezdődtek az erőfeszítések, amelynek hamarosan cégalapítás lesz az eredménye, továbbá a Benelux államok irányában is vannak próbálkozásaik.

Kanadában az alkohol hasonlóképpen érhető el, mint nálunk a cigaretta. Állami likőr shopok vannak, tendereztetési eljárással lehet külföldi szeszesitalt Kanadába a fogyasztókhoz eljuttatni. A Szicsek pálinkák Ontárióban a likőrshopok polcairól is levehetőek.

Jelen vannak Oroszországban, Moszkvában, és folyamatban van az USA-ban való megjelenés is.  Izgalmas számukra a német nyelvterület, illetve a skandináv államok, de szinte minden ország más-más követelményrendszerrel rendelkezik az alkoholos termékek tekintetében. Címkét, csomagolást csaknem az összes országnak változtatni kell. Izlandon például tilos a pálinkás üvegen nyakszalag alkalmazása, az Egyesült Államokban pedig már maga a palackok mérete is eltérő sztenderdet követ.

A pálinkafőzde terítőjárati forgalmazást alkalmaz 12 éve, forgalma folyamatosan növekszik. Magyarországon 1600 értékesítési ponton kérhetünk Szicsek terméket, amelyek vendéglátóhelyek, hotelek, bárok, ajándékboltok, gourmet shopok, pálinkaházak és a manapság oly népszerű kézműves boltok.

Szicsek tulajdona a Magyar Pálinka Háza, amely Budapesten, a Rákóczi úton található, és a magyar pálinkaházak közül 70 főzde 1200 terméke megtalálható itt. További pálinkaházakat üzemeltetnek Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon, Gyulán és pálinkapontot Budaörsön a Kikában is.

A pálinkafőzde nagyjából 40 féle gyümölcsből készíti a termékeit, évente 1000-1200 tonnát dolgoz fel az alapgyümölcsöktől kezdve a különlegességekig.  Alma, körte, birs, szőlő, kökény, sütőtök, bodza, madárberkenye, vagy az egyik személyes csemegém, a kökény is megtalálható náluk.

A Prémium sorozatuk 24 tagból áll. Erre a sorozatra az jellemző, hogy fajtaválogatott gyümölcsökből készülnek. Az alma csak Túri Jonathanból, a körte csak piros vilmosból, a szilva besztercei szilvából készülhet.

A következő az Ó-sorozat, ennek a sorozatnak 6 tagja van, és 0,7 literes kiszerelésben kapható. Ebben a kategóriában nincs fajtaválogatás, a magas minőségű alma pálinkánál példaképpen több almafaj is szerepelhet egyszerre a cefrében, majd a palackban.

Az 50%-os sorozatban magasabb alkoholfokon a klasszikus gyümölcsök párlatai, az alap ízek találhatóak meg. Van ágyas illetve mézes sorozatuk is, amelyekben pálinka alapú, akácmézzel, fahéjjal vagy aszalt gyümölcsön érlelt termékek érhetőek el.

A pálinkák az 50%-os sorozatot kivéve 44-46%-os alkoholfokon készülnek.

A kétezres évek elejétől elkezdtek a pálinkáik hosszú érlelésével is foglalkozni, kíváncsian várják és várjuk mi is, fogyasztók, hogy milyen íz világgal rendelkezik majd egy 15-20 éve érlelt termék.

Az egykori Lenin Mgtsz pálinkafőző üzeme mára már látványfőzdével, kerti tóval, parasztudvarral várja az érdeklődőket. A nyárra elkészül a halastó mellett lévő bográcsozó, amely legénybúcsúk, céges rendezvények kellemes helyszínét biztosítja majd, természetesen pálinkakóstolási lehetőséggel.  A vendégek asztalára az udvaron kapirgáló csirkéből, vagy a földet túró mangalicából is kerül.  Általában a környékre jellemző ételek képezik a házias konyhájuk alapját. A "somelier" és a "chef" itt a gazdasszony, akit Katikának hívnak, és aki ott jártamkor egy sikeres mangalica eladásról számolt be és a cég férfi munkatársaitól nőnapi virágokkal a kezében boldog mosollyal indult haza.

Szicsek János szerint az számít, hogy a termékeit a fogyasztók levegyék a polcról. Nekik az sokkal nagyobb elismerés, mint bármilyen csillogó aranyérem.

Üdvözletem küldöm annak az ohio-i pulinak, aki itt, Tiszaföldváron, a Szicsek Pálinkafőzde területén látta meg a napvilágot!

2005 december 6-án főztek először, 150 literes Müller berendezésen. Abban az időben még az egyetlen gép volt az egylépcsős (erősítő feltétes) Müller. A Zimek főzde kezdetben kereskedelmi főzdeként indult, majd a későbbikekben a bérfőzetők számára is megnyitotta a kapuit.

2010 óta újabb berendezéssel bővült a főzde kapacitása, így a Müller gép a kereskedelmi főzde, a másik főző pedig (Holstein) a bérfőzetők igényeit szolgálja ki.

Népszerű a főzde a bérfőzetők számára, sok esetben az ország legtávolabbi pontjairól is érkeznek a cefrék. A Zimek pálinkafőzde is gondosan ügyel arra, hogy a cefréket máséival ne öntse össze. Mindenki csak a saját gyümölcspálinkáját kapja meg.

„Nálunk nincs hordódzsungel” – fogalmazott Pach Gábor, a Zimek egyik és országosan is ismert főzőmestere. A bérfőzetők a cefréiket elhozzák, kifőzetik, majd elviszik. A cefrékből minden esetben a legjobb eredményt törekszenek kihozni. Hangsúlyozzák, hogy a pálinkánál nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg! Olyan cefrét főznek csak ki, amelyiket cefre korában megkóstolnak, és alkalmasnak találják a kifőzésre.

Ne hallgassunk a szomszédra! Ez az egyik legfontosabb alapszabály, ha cefre, illetve pálinkakészítésbe kezdünk – húzza alá Pach Gábor.

Gábor OKJ-s tanfolyamokat tart a pálinkakészítéssel kapcsolatban. Ezek a képzések – elmondása szerint – iránymutatást adnak. Minden esetben azt mondja a tanítványainak, hogy a pálinkafőzés művészet. Azzal a hasonlattal élt, hogy olyan ez, mint egy festőművész-kurzus. A színkeverésen és a térben elhelyezésen van a hangsúly. Azt, hogy ki hogyan fogja az ecsetet, azt Gábor nem akarja befolyásolni.  A gép és a szaktudás azonban kevés, kell valami más is! Tisztelet és alázat kell a pálinkamesterséghez! Nem elég megvenni a gyümölcsöt és lefőzni a cefrét! Akiben viszont látja az X faktort, azt még az üstökhöz is odaengedi! 

Azt mondja, hogy jó érzéssel tölti el, amikor a versenyeken „megverik” a tanítványai a pálinkáikkal.

Olyan neves pálinkafőzdék szakemberei is tőle tanultak, mint a Reneszánsz Pálinka, a Címeres Etyekről, a Harmatrázó Ceglédbercelről, az 1 Csepp pálinka Hegykőről, akik az Ország legjobb pálinkája díj birtokosai, a Tárnokréti Pálinkaház, akiknek az Irsai Olivér pálinkájuk a Lillafüredi pálinkaversenyen Champion díjat nyert.

A magas minőségű Zimek pálinkáknak gyorsan híre ment. Nemcsak Magyarországra, de a világ összes pontjára is eljutott már egy-egy Zimek palack. Éppen ezért sokan érdeklődnek, sokan kérik Gáborék segítségét a cefrézésben, pálinkafőzésben. Eezek mellett még a Müller és Holstein főzőberendezések beüzemelésében is segít a főzdéknek. Akik ismerik Gábort, tudják, hogy nagyon őszinte. Őszinte akkor is, ha tetszik neki egy termék, és akkor is, amikor hibás, rossz pálinkát kóstol.

A Zimek pálinkafőzdét Roland Zimek, német úriember alapította. Igaz, hogy a pálinkatörvény 2008 óta létezik, de Zimek úr már 2005 óta a pálinkatörvény szellemében főzte a pálinkáit.

Gábor és a pálinka története Zimek úr megismerésével kezdődött. Abban az időben Gábor számára minden ital iható volt, a pálinka kivételével. Ezért megérti azokat, akik még mindig viszolyogva tekintenek a pálinkára.  

2011-ben Zimek úr visszaköltözött Németországba, azóta Gábor egy német barátjával viszi a főzdét. A csapat 5 főből áll, és mindenki mindenes. Amikor jön a gyümölcs, akkor mindenki magoz, mos, pálinkát főz, szagol, ízlel. Raffai Tamás, okleveles pálinkamester, aki a Zimek egyik visszatérő bérfőzetője a hetekben csatlakozott a csapathoz. Ő nemcsak a főzésben, de a pálinkaház bemutatásában is segít, mert ahhoz, hogy valaki a pálinkáról beszélni tudjon, a szakmaiság is és a hitelesség is nagyon fontos.

Húsvét tájékától indul be a főzdébe az igazi élet. A Zimek egy nyitott főzde, bármikor bárki bemehet, a Zimek munkatársai szívesen körbevezetik az érdeklődőket a főzdében, és szeretettel mesélnek a pálinkáról, a gyümölcsről. Kóstolás és vásárlás is lehetséges, tematikus kóstoló programjaikon rövid, 1 órás, de akár 5 órás együttlétek is lehetségesek. Gyakran szállodák és éttermek is küldenek hozzájuk érdeklődő csoportokat. Lehetőség van akár malacsütéssel egybekötött pálinkakóstolásra is.

A Zimekhez emberek jönnek és pálinkát kóstolnak. Nincs sem jobb sem baloldali pálinkájuk. Gábor szerint egyetlen különbség van: van jó és van rossz pálinka.

Zamárdiban az a cél, hogy tudják tartani az eddig megszokott magas minőséget a termékek vonatkozásában. Azért vannak több éve visszajáró ügyfeleik, mert itt jót kóstoltak. Ha a termék jó, akkor az emberek keresni fogják. Az elmúlt években háromszor lettek az ország legeredményesebb pálinkaháza.

A pálinkáról reálisan, elfogultság nélkül kell és érdemes beszélni. Egy igen izgalmas példa erre, hogy Zimeknél 2009-ben készült történetük legjobb sárgabarack pálinkája. Azóta sem sikerült annyira jól! Továbbra is zamatos és ízletes sárgabarack pálinkák készülnek, de valahogy a 2009-es különlegesen jóra sikerült.

A pálinka a legtisztább, lepárlással előállított szeszesital, amely olyan gyümölcsből a legjobb, amit a fa már elengedett, de a földre még nem érkezett (Vértes Tibor nyomán), ugyanis a gyümölcs addig érik, amíg a fán van.

Megvannak az összeszokott gyümölcsbeszállítói kapcsolatai. Gábor azt mondja, nagyon hosszú idő megtalálni a jó gyümölcstermelőt. Ő úgy választ, hogy megkóstolja a gyümölcsöt, és ha ízlik neki, akkor abból vásárol. Nekik nincs saját gyümölcsösük, mert az országban nagyon sok olyan termelő van, aki náluk sokkal jobban ért a gyümölcstermesztéshez.  Mára már olyan kapcsolatban vannak a beszállítókkal, hogy a gyümölcsöt akkor szedik le, amikor Zimekék kérik. Ők kifejezetten nem szeretik, ha olcsó gyümölcsöt kínálnak a számukra.

Még egy fontos dolog a több mint 10 évre visszatekintő tapasztalataiból, hogy a hölgyek az igazi kritikusai a pálinkának. „Kétszer rossz pálinkát egy nővel nem tudsz megitatni!” – mondja. A hölgyeknek jobb az orruk, fogékonyabbak a szépre, a magas minőségű pálinkára, sokkal inkább márka hűek.

Köszönöm a szeder az őszibarack és a birs pálinkákat Zimek!

Zsolttal és Robival, a pálinkaház 3 főzőmestere közül ketten, velük beszélgettem. A Corvinus Egyetem Pálinkamester képzésén ismerkedtünk meg. Ikreknek becézzük őket. Aki még sohasem találkozott velük, annak az első alkalommal le fog esni a tantusz, hogy miért kapták ezt a becenevet.

Zsolt és Robi sok éve ismerik egymást, a pálinkakészítés a közös szenvedélyük. Robi már a nagypapájának is segített a szilva és a barack kimagozásában egészen kicsi gyerekként. A történetük úgy kezdődött, hogy együtt, saját maguknak gyümölcscefréket készítettek. Zsolt mesélte, hogy egyszer hoztak hozzájuk olyan faeper cefrét, amit a tetőről a mohával és a kavicsokkal együtt söpörtek össze.

Mindig is a tökéletes cefre és az ebből készíthető tökéletes pálinka előállítása foglalkoztatta és foglalkoztatja őket a mai napig. Az elkészült cefréket az ország különböző pálinkafőzdéibe vitték kifőzetni, illetve a főzések alkalmával alaposan kikérdezték a főzőmestereket a szakmáról, a főzésről. A számtalan kísérletezés eredménye az a felismerés lett a számukra, hogy életre kell hívniuk a saját pálinkafőzdéjüket, ahol kedvükre, a saját tapasztalataik alapján dolgozhatnak.

Magyarországon megkülönböztetünk bérfőzdéket és kereskedelmi főzdéket is. A különbség a kettő között az, hogy a kereskedelmi főzdék saját terméket állítanak elő, saját gyümölcscefréből, a bérfőzdék pedig a bérfőzetők cefréiből készítik a pálinkákat. Kevés olyan pálinkafőzde van ma hazánkban, aki csupán kereskedelmi főzdeként életképes, így tehát a legtöbb kereskedelmi főzde bérfőzéssel is kénytelen foglalkozni.

Néhány éve, amikor a Kápolnásnyéki Pálinkaház Kft-t megalapították, ők is elgondolkodtak a kereskedelmi és a bérfőzde irányon, és hosszas töprengés után a bérfőzde mellett tették le a voksukat. Robi azt mondja, hogy hobbynak indult, de annál már sokkal több.

2013 decemberében nyitottak Zsolték, és a néhány éves múlt ellenére visszatérő főzetőik is vannak már. Leginkább a környékről, 50 km-es körzetből érkeznek a bérfőzetők, de volt már miskolci vendégük is. Az emberek egymásnak adják a hírt. Aki egyszer kóstolt egyet a Robiék főztjéből, azonnal olyat szeretne magának. Volt például egy eset, amikor a bácsi a kifőzetett pálinkáját a feleségével kóstolta meg otthon, majd együtt visszatértek a főzdébe, hogy elmondják, mennyire ízlett a termék!

Zsolt és Robi ragaszkodnak a jó cefréhez. Csak olyan cefréből főznek, amelyet jó alaposan szemügyre vettek, sőt meg is kóstoltak. Akár a friss, érett gyümölccsel is odaállíthatunk, mert vállalják a cefrézést is a főzés mellett, valamint szívesen adnak tanácsot a cefrekészítéshez is. A kíváncsi főzető akár az egész főzés ideje alatt – ami a gyümölcstől függően 2-3 óra is lehet- is jelen lehet, amikor gondosan elmagyarázzák a főzést, és hogy mikor mi történik. A bérfőzetett pálinkákhoz bizonylat készül, a pálinkát olyan alkoholfokon kell fogyasztani, ahogy az a főzdéből kikerül

Az igazi szezon júliusban kezdődik. Először a cseresznye és a meggy, utána barack szilva, majd a szőlő, alma és körte következik. Mivel a legtöbb megrendelés a környékbeli kiskertek gyümölcsöseitől ered, ezért a főző üst megválasztásakor azt is figyelembe vették, hogy már 100 liter gyümölcscefrét is gazdaságosan ki lehessen főzni.  Aki ennél kevesebb mennyiséget hoz, általában azt javasolják, hogy vásároljon még hozzá gyümölcsöt, mert más cefréjével nem öntik össze.

Egy derék meggy vagy cseresznyefa akár 1-2 mázsa gyümölcsöt is terem, aminek az egyik felét a mami elteszi befőttnek, a másik felét a papa elviszi kifőzetni. A főzde kialakításához a Darányi Ignác terv 18 millió forinttal járult hozzá. 150 literes Arnold Holstein, egykörös berendezéssel dolgoznak és van hitelesített mintavevő csapjuk is!

Előfordul, hogy a versenyeken a bérfőzetett pálinkák előkelőbb helyeken végeznek, mint a kereskedelmi főzdék termékei. Robinak és Zsoltnak nagy büszkesége, hogy már több bérfőzető, aki náluk főzetett, érmes pálinkákat fogyaszt, kínál a barátainak. A falon csillogó érmek is azt bizonyítják, hogy értenek a dolgukhoz. Aranyérem a körtepálinkáért, valamint ezüstök Lepotica szilváért és Irsai Olivér szőlőpálinkáért. A januárban megrendezett Quintessence pálinkaversenyen a céklapárlatukkal bronzérmet szereztek.

A főzetési kedv a 2015-ös változások miatt jelentősen visszaesett, de ahogy azt Zsolt levezette a Kápolnásnyéki Pálinkaház Facebook oldalán, még mindig megéri pálinkát főzetni.

Kóstoltam már az ikrektől körtét, birset, cigánymeggyet, cseresznyét, muskotályos seprőpárlatot és Gála almát is.

Zsolt azt javasolja az érlelőknek, hogy kis mennyiség esetén használják a fa chipset a hordó helyett, mert az úgy sokkal gazdaságosabb és eredményesebb is!

Az ember csak leszalad a cefréjével Kápolnásnyékre, ahol a pálinka kifőzése alatt akár egy bogrács is pöröghet! Jó társaságban gyorsan telik az idő!

Beszélgetés Pavlicsek Csabával, okleveles pálinka bírálóval

(https://www.facebook.com/joey.cash.756?fref=ts)

Csaba a bírálói oklevelét Ongán szerezte, 10 alkalmas tréning után kiemelkedő vizsgaeredménnyel. A tréning folyamán alkalmanként nagyjából 150, összességében 1500 mintával ismerkednek meg a résztvevők. Megismerik a gyümölcsfajták jellegzetességeit, valamint a párlathibákat is.

Pálinkabíráló az lehet, aki részt vesz a tematikus pálinkabírálói kurzuson, amely során a következő csoportosítás szerint ismerkednek meg a pálinkákkal:

• almatermésűek
• csonthéjasok
• bogyós gyümölcsök
• szőlő
• törköly
• vadgyümölcs
• ágyas és vegyes pálinka

A kurzuson főleg gyakorlati feladatok vannak, mint a fajtafelismerés, hibafelismerés, 3 mintából kiválasztani a hibásat, vagy az eltérő fajtát, illetve meg kell tudni határozni, hogy az adott minta alkoholtartalma 48%-nál magasabb, vagy sem. A hibák felismerésében az a nagyon nehéz - fejti ki Csaba -, hogy rendszerint egy jó minőségű pálinkába éppen csak pipettával cseppentenek egyet a hibából és így kell a jelöltnek kiszagolni, hogy pontosan melyik hiba található a párlatban.

A bírálóktól elvárás, hogy a gyümölcs fajtáját is meg tudják határozni a termék illata és íze alapján.

Csabának nagyon fontos, hogy olyan bírálatot adjon ki kezéből, amellyel nem szimplán szakszavakat kap a bírálat olvasója, hanem teljes, összefoglaló leíró elemzést. Olyan bírálatot kell készíteni – mondja -, amelyben, kerek mondatokban, korrekt elemzéssel az adott pálinkafőzde tanulságokat szűrhet le a jövőre nézve. Lehetőséget kell adni arra, hogy a bírált terméket a bírálat alapján tovább csiszolhassa a versenyre nevező a tökéletesre való törekvés felé vezető úton.

A Quintessence pálinkaversenyen általában 20-30 bíráló bírálja a pálinkákat. Abból lehet versenybíráló, aki sikeresen elvégezte a bíráló tanfolyamot (minimum 80%-os eredménnyel), és a szakavatott pálinka bizottság, zsűri felkészítő tréningre javasolja.

A zsűri felkészítő tréningen kiemelkedő teljesítményt elért jelöltekből kerülnek ki a pálinkaversenyek bírálói. Csaba úgy fogalmazott, hogy ebben a csoportban található az ország pálinka szakértő krémje.

Pálinka bírálata egy 20 pontos skála szerint történik. Ez a Destillata (http://www.destillata.at/) által elfogadott hivatalos skála a következő szempontok szerint:

• tisztaság (1-5 pont): 5 pontot az a termék kaphat, amelyben nincsenek elő-, illetve utópárlati jegyek, nem dohos, nem tartalmaz cefrézési illetve lepárlási hibákat
• karakter (1-5 pont): az a termék kaphat maximális pontot, amely friss, a gyümölcsre jellemző illatokkal rendelkezik, és az illatot követően ízében is hozza a fajtára jellemző jegyeket. Csabánál az a termék lehet 5 pontos, amely kirobbanó illattal és üde, friss, karakteres ízzel rendelkezik.
• szájérzet (1-5 pont): „a szájérzet és az íz nem összekeverendő!” - hívja fel a figyelmet Pavlicsek Csaba. Amennyiben csíp, szúr, ha letapad a szájpadlásra, akkor nem kaphat magas pontszámot a pálinka. Ha bársonyos, kellemesen terül a szájban, nagy nyomást ad a garaton, akkor az pozitívan bírálandó.
• harmónia (1-5 pont): ez az egyik legösszetettebb jellemző. Az illat és a szájban keltett íz mennyire „kerek”, mennyire harmonikus. Ha az illat kimagasló, de az íz nincs harmóniában, akkor pontlevonás jár. Természetesen egy alacsony minőségű pálinka is lehet „harmonikus”, ugyanis a csípős, rossz íz, kellemetlen illattal párosulva is harmonikus, de ebben a kategóriában ezt nem díjazzák a bírálók.

Az így kapott pontszámokat összeadják:

14-15 pont      bronzérem

16-17 pont      ezüstérem

18-20 pont      aranyérem

A bírálati lapokat úgy kell kitölteni, hogy a szöveges értékelés és az adott pontszámok összhangban legyenek.

Olyan értékelés például használhatatlan, amely azt mondja, hogy „Harmonikus, kerek: 2 pont”. Meg kell indokolni, hogy miért. Ezért a bírálók egy közös szótár alapján dolgoznak, hogy különböző jellemzőkön mindenki ugyanazt értse. A szavak, a közös nyelv elsajátítása a cél, ezért minden egyes szó jelentéséhez a felkészítő tréningeken igyekeznek olyan mintákat párosítani, amelyekkel rögzül az adott szóhoz tartozó érzékszervi jellemző.

A minták sorszámokkal vannak ellátva (C65/2, vagy S083, stb.) és ugyanolyan poharakban kerülnek a bírálók elé, akik a bírálat során egymással nem beszélgethetnek, sokszor még fal is elválasztja egymástól őket.

A bírálat a következőképpen zajlik:

1. gyorsbíráló bizottság: szagol és minősít. Gyakorlatilag olyan gyorsan jönnek a minták, hogy a gyorsbíráló bizottságnak csak annyi ideje van, hogy „beleillatoljon” a termékbe. Másodpercek alatt el kell tudni dönteni, hogy a termék hibás, vagy éremre érdemes.
2. Ezután kerül a minta a 2 tagú bizottságokhoz, amely bizottságok egy döntőbíróból és egy bizottsági tagból állnak.  
3. Az idei évtől bevezették a versenyeken a szárazpróba bizottságot. A szárazpróbát úgy végzik, hogy a mintát a bőrükre kenik, mint a parfümöt szokták az emberek, és így illatolják. Illetve az elfogyasztott minta üres poharában visszamaradt anyagok illatát vizsgálják. Egyszerűen fogalmazva, azért szárazpróba, mert ebben az esetben nincs folyékony halmazállapotú minta.

A gyorsbírálók és a bizottságok által adott pontokat összeadják. Az összpontszámban 14 pont felett teljesítő minták esetén, ha az egyes bírálók pontozása között több mint 3 pont az eltérés (ha például az egyik bírálat szerint 15, a másik szerint 18 pontos lett), akkor a minta egy másik bizottsághoz kerül. Ha ott sincs konszenzus, akkor úgynevezett csúcs zsűrihez kerül, akik a végső bírálatot alkotják függetlenül a többi bírálattól.

Az ongai pálinkaversenyen (Quintessence VII. pálinkaverseny, https://www.facebook.com/palinkaverseny/), amely sokak szerint a legszínvonalasabb verseny az évben, a bírálás 3 napig tartott. Az első nap a strong termékek, a második, illetve a harmadik napon pedig az összes többi termék bírálata zajlott. Strong-nak azokat a párlatokat nevezzük, amelyek alkoholtartalma 48% feletti.

A pálinkaversenyek igen nagy logisztikai szervezést igényelnek, ezért nem ritka, hogy egy-egy verseny megszervezésében 40-50 ember is tevékenyen részt vesz.  A példa kedvéért előfordulhat olyan eset, amikor egy zsűritag saját pálinkájával is nevez a versenyre és ilyenkor a szervezők gondosan ügyelnek arra, hogy az adott zsűritag a saját pálinkájával ne találkozhasson a bírálat során.

Van még egy, az aranyéremnél is magasabb elismerés, ez pedig a Champion (nagy aranyérem) kategória. Champion minősítést az a pálinka kaphat, amelyből legalább 8 mintát neveztek a versenyre és a nevezett minták közül (például almapálinkák, vagy Irsai Olivér pálinkák) volt legalább 1 aranyérmes. Ilyen esetben választani fognak champion minősítésű pálinkát az adott gyümölcsből.

A következő elismerés a közönségdíjas pálinka, amelyről az adott versenyen champion minősítést elért pálinkák közül a közönség kóstolással dönt.

Egy főzde több termékével is nevezhet a versenyen, ezért nem ritka, hogy egy főzde, vagy magánfőző több érmet is megszerez. Az érmek az év főzője megmérettetésben a következő súlyozással szerepelnek:

• bronz: 5 pont
• ezüst: 8 pont
• arany: 10 pont
• champion: 15 pont

Az adott főzde érmeit így összesítve, a legmagasabb pontszámot elérő főzde, vagy magánfőző lesz az év pálinkafőzője. Az év magánfőzője kategóriában Pavlicsek Csaba másodszorra hódította el a legmagasabb elismerést, az év magán főzője címet.

Hadd emeljem ki Csaba idei champion díjas vegyes pálinkáját, amit a kántorjánosi meggy + szamóca házasítással nyert. A vegyes pálinka egy különleges kategória, itt az illat és íz mellett a kreativitást, a fantáziát is értékelik a zsűritagok. Az idei versenyen megjelentek a som és szilva, vagy alma és birs, illetve meggy és Irsai vegyes párosítások is.

Köszönöm a beszélgetést Csaba, és további sikereket kívánok a pálinka és a gasztronómia területén!

Lunczer Attilával és a pálinkaház egyik főzőmesterével, Hanti Tamással volt szerencsém találkozni. Mindketten jeles képviselői a szakmának.

A Lunczer Pálinkaház 2015 májusában nyitotta meg kapuit a pálinkakedvelők számára.  Attila szakított a klasszikus vonalvezetéssel, és a Hagyó-féle pálinkafőző rendszerét egyedileg terveztette meg a Hagyó Kft. csapatával, hogy az egyszeri illetve a kisüsti lepárlást ötvözni tudja. Ennek a jelentősége a termékekben azonnal visszaköszön, mert a fantasztikus illatok karakteres ízekkel párosulnak a gyümölcspálinkáikban.

Attiláék a bérfőzési szolgáltatás mellett kereskedelmi főzdeként is működnek, ami azt jelenti, hogy saját magas minőségű termékeket is előállítanak. Ahogy a beszámolót írom, a munkatársaimnak a meggy-málna pálinkájukat kínálom, és kivétel nélkül minden kollégám reakciója az, hogy „Úristen, micsoda illatok! Mit hoztál?”

Az alapanyaggal kezdem a főzde bemutatását. A Lunczer Pálinkaházba érkező gyümölcsöket minden esetben megkóstolják a főzőmesterek és a gazda is a feldolgozás előtt. Csak a tökéletes ízű és a fajtára jellemző aromákkal, illatokkal, karakterekkel rendelkező gyümölcsökből készülhet Lunczer pálinka.

A manufaktúra sajátosságából adódóan a környékbeli barack, meggy, szilva, alma, málna és szeder a legfontosabb alapanyagok. Magas cukortartalommal rendelkező és zamatos gyümölcsök jellemzők a környékre. A hajnalban szüretelt meggy például még a délelőtt folyamán cefrézésre kerül és ilyenkor az egész Lunczer család, kicsik és nagyok, kiveszik a részüket a munkából.

Természetesen a különleges gyümölcsökből készült pálinkák is, mint a vadbirs, vagy a vackor is megtalálható a sortimentben.

A pálinka a gyümölcsnél kezdődik. A Lunczer pálinkaházban a cefrézés hatalmas 3000 literes hordókban történik egy nagyon izgalmas pincében. A klasszikus kénsav helyett, foszfor és tejsavat használnak a cefre védelmére. A pincét úgy alakították ki a természetes szellőzéssel, hogy itt állandó hőmérséklet van egész évben. Még egy különleges, NASA által kifejlesztett légsterilizáló berendezést is beépítettek. Tamás, a főzőmesterek egyike, aki éppen ezerjó szőlőbor borpárlatát készítette, elmondta, hogy a NASA berendezés ugyanolyan szerkezet, mint amilyet az űrhajósok visznek magukkal a világűrbe!

Cefreporlasztásos rendszerrel személy szerint Attiláéknál találkoztam először. A cefreporlasztás lényege, hogy az üstben fortyogó cefrét az üst aljából az üst tetejére szivattyúzzák, és az így porlasztott cefre egy hatalmas adag tejszínre hasonlít!

Minden pálinkájára nagyon büszke a csapat. Attila úgy fogalmazott, hogy olyanok nekik a termékek, mintha a saját gyermekeik volnának, amit Attila mosolygós lánya, Bogi, őszinte bólogatásokkal erősített meg.

Érlelt pálinkákhoz is hamarosan hozzájuthatunk Lunczeréknél, ennek a bizonyítéka, hogy az egyik sarokban két kövér, bevetésre váró tölgyfa barrique hordó kuksol.

Attila és Tamás voltak olyan kedvesek és több terméket is a figyelmembe ajánlottak. A kóstolás során többször a hideg futkosott a hátamon az illatoktól és a csodálatos aromáktól. Csak arra tudtam gondolni, hogy ez nagyszerű!

Az egyik kifejezett kedvencem az ágyas kajszijuk, amiről ahelyett, hogy ódákat zengenék, azt kérem, ha van lehetőség, kóstoljuk minél többet! A másik nagyon izgalmas termék a kökényből főzött pálinka volt. A kökényből Lunczerék három változatot is készítettek, és a mai napig nem tudják eldönteni, hogy melyikkel töltsék tele azokat a kecses Lunczeres palackokat. Nekem a három kökényváltozat közül a bogácsihoz volt nagy szerencsém!

A Békéscsabai Kolbász és Pálinkafesztiválon találkozhattunk először Attilával és a csapattal, amely a pálinkaház nagy sikerét hozta. A Lunczer pálinka több éremmel is büszkélkedik, a legnívósabb idei, Ongán megrendezett Quintessence Pálinkaversenyen arany, ezüst és bronzérmeket is elhoztak.

Nem is olyan régen volt a polgármester találkozó Kosdon, ahol a polgármesterek a község nevezetességeinek a megtekintése során a főzdébe is ellátogattak, mert a főzde a megnyitás óta a kosdi lakosoknak és a polgármesternek is nagy büszkesége.

A főzőmesterek (Hanti Tamás, Giliga László és Lunczer Attila) és a Lunczer család nagy összhangban dolgoznak együtt, folyamatosan fejlődnek, napról napra mindig valami új és nagyszerű dolog születik meg, mert ők együtt tényleg többre képesek! A tudomásom szerint az egyetlen főzde az országban, ahol kizárólag okleveles pálinkamesterek főznek. Lunczer pálinkát Vácott már több étteremben is kérhetünk az ebéd előtt, közben, illetve akár az ebéd után is!

A Lunczer Pálinkaház manufaktúra, és úgy tervezi, hogy manufaktúra is marad a családias, baráti hangulatot, a rugalmasságot megőrizve. Külön utakon járnak, a fogyasztók igényeire koncentrálnak, és azt szeretnék, ha a termékeik igazi élményként maradnának meg a kóstolás után.

Főzdelátogatások alkalmával szívesen bemutatják a főzdét, és a Lunczer Pálinkaház gyermekeit, a gyümölcspálinkákat. Ma már az interneten is elérhetőek. Szívesen kínálják a pálinkáikat Kosdon a pálinkaházban, illetve ha valaki odatelefonál, üzen, vagy postagalambot küld, a kívánt terméket el is postázzák a tisztelt érdeklődőknek.

http://lunczerpalinkahaz.hu/

Az egyik oka, hogy az Árpád és Vadász Pálinka meglátogatása mellett döntöttem, hogy Békés megyében születtem, ezért számomra a megyében található pálinkafőzdék kifejezetten kedvesek. A másik ok, hogy a Corvinus Egyetem, Pálinkamester képzésének a keretében sok ízletes pálinkát kóstolhattam meg, és az egyik kifejezett kedvencem az Árpád pálinka, Bársony Birs terméke lett.

Az Árpád és Vadász Pálinkához érkezve a kóstolóházba érkezünk, ahol Árpád, az egyik főzőmester és cégtulajdonos finomabbnál finomabb pálinkákkal üdvözölt. A bemutatkozást követően alkalmunk adódott a pálinkafőzde bejárására.

Árpád a pálinka készítés folyamatát követve mutatta be a főzdét és a termékeket. Elmondta, hogy számukra a szilva a legbecsesebb, saját szilvaültetvénnyel is rendelkeznek. Kihangsúlyozta, hogy csak a legjobb minőségű, egészséges gyümölcsöket dolgozzák fel, hiszen a magas minőségű pálinka egyik fontos alkotója a jó minőségű, aroma és zamatanyagokban gazdag gyümölcs. A gyümölcsöket minden esetben akkor szüretelik, amikor az íz és illatanyagokban a leggazdagabb.

Az almatermésűeket először darálják, a bogyósokat passzírozzák, a szilvát és az egyéb, magokkal rendelkező gyümölcsöket első lépésként kimagozzák. A kimagozott, alaposan megtisztított gyümölcsökből készül a cefre. Az erjesztés hatalmas, számítógépes vezérléssel rendelkező, hűthető és fűthető tartályokban történik, irányított erjesztéssel. Ezzel a technológiával tudják a 18 Celsius fok körüli hőmérsékletet tartani a tartályokban az erjedés folyamatában, ami ezzel a technológiával nagyjából 2 hétig tart.

A lepárlásban a hagyományos kisüsti, és az egy lépcsős, oszlopos lepárlási technológiával is készítenek párlatokat. Árpád elmondása szerint a kisüsti technológiával készült párlatok zamatosabbak, lekvárosabb jellegűek, míg az oszlopos technológiával készült termékek illatukban sokkal intenzívebbek, kissé az íz rovására. Sokan sokféleképpen gondolkodnak a kisüsti és az oszlopos technológiákról, de a legtöbb esetben az íz teltségében látják a szakmabeliek a kisüsti technológia legnagyobb előnyét.

Árpádon kívül még egy főzőmester ügyel a frakciók elválasztásakor arra, hogy a legjobb minőségű pálinkák készüljenek. Amikor ott jártunk, éppen az egyik büszkeségük, a piros Vilmos pálinka készült az oszlopos lepárló berendezésen.

Az Árpád és Vadász Pálinka múltja évtizedekre tekint vissza, Árpád az édesapjától tanulta a szakmát, innen a szakma iránti elkötelezettsége. A pálinkafőzde csillog a tisztaságtól, az elkészült termékeket minden esetben az édesapjával együtt kóstolják meg, és fogalmazzák meg együtt az értékeket.

Árpádot a kedvencemről, a Bársony Birs pálinkájukról is kérdeztem. Elmondta, hogy ebben a termékben leskovaci birset használnak, amelyet 80%-os érettségben szüretelnek, majd ládákban érlelik narancssárgára.

A szőrtelenített és gőzborotvával megtisztított gyümölcsöt foszforsav és tejsav hozzáadásával, 16 Celsius fok körüli hőmérsékleten, enzim, élesztő és tápoldatok hozzáadásával erjesztik, irányított erjesztéssel. A cefrét a teljes kierjedés után rövid ideig állni hagyják.

Kothe, oszlopos (1 lépcsős) berendezéssel történik a Bársony Birs lepárlása, számítógéppel vezérelt nagyon lassú folyamat eredményeként, amely óránként 2-3 liter tömény pálinkát eredményez.

Az Árpád és Vadász Pálinkánál Árpád a fiatal kora ellenére több mint 18 éves tapasztalattal rendelkezik. A főzde 40 éves múltra tekint vissza. Nagyjából 40 fajta gyümölcsből készülnek az Árpád és Vadász Pálinka termékei, ezek mellett zöldség és gyümölcspárlatokkal is kísérleteznek.

Az Árpád és Vadász Pálinka 100% magyar tulajdonban lévő pálinkafőzde, a kisüsti és az egylépcsős technológiát egyaránt alkalmazzák. Látványfőzdével és igen hangulatos pálinkatanyával is rendelkeznek, ahol a pálinkakóstolókhoz a háztáji ízeket is az érdeklődők asztalán kínálják a pálinkakóstolók alkalmával. Lehetőség van a helybeni vásárlásra a pálinkatanyán található mintaboltban, ahol az árak a kiskereskedelmi árakkal szemben jóval kedvezőbbek, hiszen nincs a szállításnak, a további értékesítésnek költsége, a vásárló házhoz jön.

Arról, hogy az Árpád és Vadász Pálinka termékei minél szélesebb körben ismertek legyenek, 7 nagykereskedő és több mint 50 kiskereskedelmi egység gondoskodik. A hagyományos értékesítési csatornák mellett mára már az interneten is hozzá lehet jutni a termékekhez, Árpádék saját web áruházat is üzemeltetnek.

Érdemes külön is megemlíteni a Lepotica pálinkájukat, amelyet a 2015-ös pálinkaversenyen aranyéremmel jutalmazott a bizottság. 2015-ben az Árpád és Vadász pálinka az ország legeredményesebb kereskedelmi pálinkafőzdéje lett. A díjat a 2015 évi Pálinkakóstoló eredményhirdetésén, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter az Országházban adta át.

Az Árpád és Vadász Pálinka csapata elindított egy újszerű kezdeményezést, Pálinka Pont néven, amelynek első lépése, hogy Budapesten, a Garibaldi utcában elhelyezkedő G4 étteremben a kiváló minőségű ételek mellé, kizárólag az Árpád és Vadász pálinkák magas minőségű kínálatát ajánlja a kiszolgáló személyzet.

Köszönöm a lehetőséget az Árpád és Vadász Pálinkának, hogy betekintést kaphattam a működésbe, és hogy annyi ízletes és finom pálinkát kóstolhattam!

http://www.arpadpalinka.hu/