Miszkuj Sándorral és Fehér Csabával a Zsindelyes termelésirányítójával találkoztam Újfehértón. Csaba élelmiszertechnológus, pálinkamester szakmérnök, sok esetben kérik fel pálinkaversenyeken a pálinkák bírálatára is. Ott jártamkor éppen hűtőházi szilvapálinka készült a főzdében.

A 1984-ben alapított Zsindelyes pálinkafőzde a mai napig a Papp és a Kecskés család  tulajdonában van. Büszkék arra, hogy mára már az alapító családok összes munkaképes leszármazottja a főzdében tevékenykedik. A kezdet kezdetén a környékbeli lakosság gyümölcscefréinek a lefőzésével, bérfőzéssel foglalkoztak, majd a kilencvenes évektől elkezdődött a kereskedelmi főzés. A Zsindelyes márkanév megszületése a 2000-es évek elejééhez köthető.

A kereskedelmi főzés elindítását alkalom szülte – mondja Csaba – ugyanis történt egyszer, hogy nagy mennyiségű gyümölcs érkezett a főzdébe és ebben az időszakban egyre nagyobb igény jelentkezett a palackozott pálinkára is. 1984-ben egy fatüzelésű berendezéssel kezdődött a munka, amelyet Kecskés Gyula tulajdonos, gépésztechnikus a saját kezével épített. A berendezés kisebb átalakításokkal ugyan, de a mai napig üzemel. Ma már gőzzel fűtik az üstöket, és erősítőoszloppal is kiegészítették.  Később, 2006-ban és 2009-ben további 2 Kothe berendezéssel bővítették saját erőből a kapacitásukat.

A lepárlás itt nincs automatizálva. A Zsindelyes hisz a főzőmestereiben, itt a főzőmesterek képviselik a minőséget. Egyedül a tartályok hűtése és fűtése szabályozott. Csaba azt mondja, így meg tudják a pálinkában őrizni az emberi kéz nyomát, amitől igazán pálinka a pálinka. Ekkora mennyiségekből jó minőségű pálinkát ugyanolyan kihívás előállítani, mint lepárolni az ország legjobb pálinkáját – hangsúlyozza. A Zsindelyesnél nem labor, hanem üzemi körülmények között kell dolgozniuk, volument gyártanak, magas minőségben. A főzőmesterek, a keverőmesterek, a laboránsok egytől egyig képzett pálinkabírálók is. Minden tételt átnéznek, mielőtt a palackba kerülne.

Hatalmasak a méretek a Zsindelyesnél! A legkisebb erjesztő tartályuk 5000 literes, de emellett van 10 darab 30 köbméteres tartályuk is. Összesen 35000 liter cefre tárolására képesek. Az üzemméretből adódóan arra törekszenek, hogy állandó, homogén minőséget tudjanak előállítani. Évente 2 millió kilogramm gyümölcsöt vásárolnak fel, nagyrészt Szabolcsból, helyi, környékbeli gazdáktól. A barackot Göncről és Kecskemétről, a bogyósokat Nógrádból szerzik be. A gyümölcstermelő gazdák közül sokan rokoni kapcsolatban állnak az alapítókkal, vannak olyan gyümölcstermelők, akik kifejezetten a Zsindelyes számára termelik a gyümölcseiket évtizedek óta.

A Zsindelyes márka építése 2005-től erőteljes fókuszt kapott a főzde életében. Akkoriban sokféle gyümölccsel kísérleteztek. Ma a hat alap íz a meghatározó, a szilva, a körte, alma, cseresznye, meggy és a barack.

Sokak számára ismert a Zsindelyes és a fürtös meggy szoros kapcsolata. Az Újfehértói fürtös meggyet 1950-ben az újfehértói kutatóintézetben nemesítették ki. A Zsindelyes számára ez a gyümölcs a legfontosabb gyümölcs. A Zsindelyesnek köszönhetően 2007 óta az újfehértói fürtös meggy eredetvédett, ugyanis az erre vonatkozó kérelmet annak idején a Zsindelyes nyújtotta be, amelynek bizonyítékául a főzdében található oklevél is tanúskodik. A gyümölcs mára megkapta a brüsszeli védettséget. Ezen felül a helyi és a megyei értéktárba is bekerült olyan kiváló versenyzők mellé, mint a szabolcsi töltött káposzta. Az újfehértói fürtös ágyas meggy a Zsindelyes Unicuma – fogalmaz Csaba. Nincs még egy olyan termék az országban, mint a Zsindelyes fürtös ágyas meggy pálinkája!

A szezon nem meglepő módon a meggyel indul és egész évben, a hétvégék kivételével folyamatos itt a munka. A cefrék általában 2 hét alatt kierjednek, amelyek szivattyúkkal kerülnek az üstökbe. A főzőberendezéseknél 2 koracel tartály szolgál a cefrék előmelegítésére, amelyet a környezetvédelem szellemében a főzde hulladék hőjével melegítenek elő. A legtöbb fejlesztés a dolgozók javaslataiból jönnek, a lehetőségekből mindig a legjobbra, a maximumra törekszenek. Folyamatosan fejlesztenek, közösen azon törik a fejüket, hogyan lehet jobban, hatékonyabban működni, hogyan tudják egyszerűbbé tenni a mindennapi életüket.

A skótok és a whisky kultuszát alapul véve, az ott látottakat, az ottani szemléletet igyekeznek a Zsindelyes pálinkákra is átültetni. A skótoknak whiskyjük van, nekünk, magyaroknak és a Zsindelyesnek pálinkája. Az a cél, hogy az ide látogatók egy igazi pálinka élménnyel gazdagodjanak, helyi ételekkel, a megyére a tájegységre jellemző sajátosságokkal fűszerezve.

A tiszta pálinkák mellett érlelt és ágyas pálinkákat is készítenek. Az ágyas pálinkáikat 3-6 hónap között pihentetik, minden gyümölcspálinka a saját gyümölcsén pihen, de van vegyes ágyas termékük is. Szabolcsban készülnek az aszalványon pihentetett termékekhez az aszalt gyümölcsök is. Az, hogy mennyi gyümölcsöt, milyen érettségben és mennyi ideig adnak az ágyas termékekhez, hosszú kísérletezés eredménye.

Az érlelt pálinkáik barrique és szerednyei – eper, tölgy és akácfa hordókban pihennek. A barrique hordók 220 literes, light (enyhe), medium (közepes), és medium plus pörkölésűek, a szerednyei hordó 210 literes, natúr hordó. Ha egy Zsindelyes érlelt pálinkát kóstolunk, fontos tudni, hogy 2015-től kizárólag 50-50%-ban barrique és szerednyei hordókban érlelődtek. A barrique hordó dongáiból kioldódó markáns jegyeket a szerednyei hordó dongái lágyítják, simítják komplex, tökéletes termékké.

A pálinkák mellett likőrök gyártásával is foglalkoznak. A Zsindelyes likőrök szabolcsi almapálinka alapúak, 33 féle gyógynövényből készült kivonattal.  6-7 éve saját kivonatolást alkalmaznak, helyben dolgozzák fel és kivonatolják a gyógynövényeket. A gyógynövényekből, mint az izsópfű, kamilla, szegfűszeg, ánizsgyökér, üröm, fahéj, bodzavirág, 1 hónap kivonatolás alatt kioldódik a gyógyhatás, majd az így elkészült keserű vagy édes likőrök további 3 hónap alatt, 2000 literes tölgyfahordókban szépen összeérnek.

A pálinkák és likőrök palackozása teljesen automatizált, 4000 db kis palack, illetve 2500 db nagy palack töltésére és címkézésére képesek a jelenlegi technológiával 1 óra leforgása alatt.

Átsétáltunk a főzdéből a kóstolóházba, ahol Juhászné Erzsike fogadott bennünket. „A kóstolóház 2008-as átadása óta nagyjából húszezer vendég fordult itt meg.” – üdvözöl barátságosan. A pálinkatúrák során mind a három lepárló berendezést, az érlelőt és a gyümölcsfeldolgozót is megmutatják az érdeklődőknek és a tájegységre jellemző saját készítésű ételekkel kedveskednek helyben, a kóstolóház területén a kemencéből.

A Zsindelyes tanya az egykori állomásfőnök lakhelyén áll, Érpatakhoz és Újfehértóhoz is köthető. Az akkori elgondolás szerint a városokhoz közeli telepítés volt a cél, nem is álmodtak arról, hogy egyszer a Zsindelyes országos hírű pálinkafőzde lesz.

Még korábbra visszatekintve, a tanya - a korabeli feljegyzések, a birtok alaprajza és térképek szerint - Dessewffy Gyula gróf birtoka volt. A gróf szeszüzemet és sörfőzőt is üzemeltetett. A birtokán dolgozó cselédek számára cselédházakat építtetett, amelyeknek a tetejét zsindely borította. Innen kapta a környék, majd később a pálinka is a Zsindelyes elnevezést. A Zsindelyes tanya belső falán található korabeli térképet a gróf egyik leszármazottjától a kóstolóház megnyitójára kapták. Fontos tudni, hogy a kóstolóház a fellelhető írásos anyagok alapján épült – meséli Erzsike. Egyszer járt itt egy építész is, aki, amikor ezt meglátta, 200 fős főépítész találkozót szervezett Érpatakra, mert ez volt számára az első és egyetlen olyan épület, amely pusztán korabeli írásos anyagok alapján „reinkarnálódott”. A kóstolóház puritán kialakítású, az akkori birtok ereklyéi, illetve a korabeli pálinkafőzés emlékeit őrző kincsek díszítik a falait.

A Zsindelyes pálinka korai marketingje laposüvegekkel kezdődött, így kóstoltatták a főzde dolgozói a pálinkáikat az érdeklődőkkel. A fogadtatás igen pozitív volt, mert annak idején hiánycikk volt a gyümölcsből készült pálinka. Erzsike elmondta, hogy a nyolcvanas években a klasszikus féldecis üvegeket az akkori kormány betilttatta, ezzel próbálták azt megakadályozni, hogy a dolgozók ittasan menjenek a munkába. A Zsindelyesnek köszönhető, hogy a féldecis üvegek újra forgalomba kerültek.

2003-ban készült el az első fürtös meggypálinka a Zsindelyesben, amellyel 2004-ben szabályosan berobbantak a piacra. Ebben az évben összesen 5 díjat is bezsebeltek a meggypálinkájukkal. Erzsike a VPOP különdíját emeli ki ebből az időből, ugyanis ezt a díjat akkor, egyszer és utoljára hirdették meg és adták át.

A pálinka ágazaton belül a Zsindelyes kapta meg először a Magyar Agrárminőségi Díjat, továbbá többszörös Superbrands díjas és kiváló élelmiszer.

2008-ban indították el a főzde területén a Zsindelyes hagyományőrző fesztivált, amely minden évben szeptember első hétvégéjén kerül megrendezésre. Járt már náluk Novák Péter, a Magyar Államkincstár elnöke, az Atom nagykövetek 36 ország képviseletében, sőt a Visegrádi Négyek is „üléseztek” már Érpatakon a kóstolóházban 4 asztalon 4 csoportra különülve, mindenki a saját asztalán a saját országa zászlajával és nagyon jól érezték magukat!

Az olyan vendégeket szeretik, akiket érdekel, hogy hogyan készül a pálinka. A kóstolóházban a program általában pálinkával indul, pálinkával folytatódik és fürtös meggypálinkával zárul.  Aki egyszer itt járt, az Zsindelyes fogyasztóvá válik – mesélik.

Zsindelyes pálinkákkal az egész országban találkozhatunk, hiszen az értékesítésük országos lefedettségű.

Csaba, a termelésirányító végezetül megjegyzi: „Megmaradtunk manufaktúrának, bármilyen furcsa is a hatalmas méretek és nagy számok mellett. A Zsindelyesnél mindenki mindenkit ismer!”

A Miskolci Likőrgyár 100 éves múltra tekint vissza, 2004-ben a Miskolci Likőrgyár területén a tulajdonosok életre hívták a Prekop Pálinkamanufaktúrát.  Miskolcon Dr. Prekop Erzsébet vezérigazgató asszonnyal és Gombos Zsolt kereskedelmi igazgatóval találkoztam.

Dr. Prekop Erzsébet a Debreceni Agrártudományi Egyetemen agrárgazdaságtanból doktorált. 1989-től a Miskolci Egyetemen óraadó tanár, majd 1992-től a Miskolci Likőrgyár vezetésére kérték fel. A kezdetben rövid időszakra szóló felkérés a mai napig tart – mondja mosolyogva.

2004-ben, amikor a Prekop Pálinka megalapítása mellett döntöttek, a pálinka mesterség gyerekcipőben járt az országban, nagy kihívás volt a megfelelő technológia kiválasztása. Abban az időben az Agárdi Pálinkafőzde volt az egyetlen példaértékű vállalkozás, akikkel egyeztetni lehetett egy olyan volumenű elképzelés megvalósításáról, mint a Prekop pálinkafőzde.

A megalakuláskor Kristian Carl ajánlotta a berendezését, de egy nürnbergi élelmiszeripari kiállításon a Kothe standját meglátogatva a Kothe berendezés mellett tették le a voksukat. 2009-ben egy újabb berendezéssel bővült a főzde kapacitása, a két főzőüsttel a mai napig képesek a fogyasztói igények kielégítésére. Prekop akkori döntése Ulrich Kothe rézműves vállalkozásának komoly hírnevet hozott hazánkban.

Hűthető és fűthető erjesztő tartályokkal, a lehető legmodernebb, számítógép-vezérelt technológiával dolgoznak – emeli ki a vezérigazgató asszony. Az oszlopos, egykörös technológiában hisznek, mert a Prekop hívek a friss illatú és ízű, könnyed, kellemes tiszta pálinkát szeretik.

Az országban egyedülálló a bio pálinka sorozatuk, amelyek kizárólag vegyszermentes, az Aggteleki Nemzeti Park területéről származó vad gyümölcsökből készülnek. Ezek a vadcseresznye, vadkörte, vadalma,  som és kökény bio pálinkák, amelyekkel bio szállodákban, wellness hotelekben is találkozhatnak a fogyasztók, de a cég saját honlápján lévő webshopban,a Palinka.com web áruházban, vagy a Pálinkashopban is megvásárolhatóak.

A Prekop bérfőzde és kereskedelmi főzdeként is működik, a bevételének a nagyobb hányadát a bérfőzött pálinkák teszik ki. Gombos Zsolt büszkén mutatja a bérfőzetőik által, pálinkaversenyeken elért előkelő, közös sikereikről árulkodó okleveleket a főzde falán.

Kurucz Gábor főzdevezető – aki az évek során a Prekop pálinkafőzdénél tanulta meg a szakma csínját-bínját - éppen egy újabb lepárlást készített elő. Elmondta, hogy buzdítják a környékbeli pálinkakészítés iránt érdeklődőket a jó cefre elkészítésére.. Prospektusokkal, de személyes tanácsadással is segítik a bizonytalanokat. Ezen felül kialakítottak egy szaküzletet is, ahol a cefrézéshez az összes adalékanyagot egy helyen beszerezhetik az otthon cefrézni vágyók.

Ma még a megmaradt birscefréket főzik, és a borpárlatokat készítik, de itt a szezon a meggy, a cseresznye, a faeper ideje. A szezon beindulásakor a főzőmesterek száma megháromszorozódik, van két tapasztalt főzőmester segítségük, akik minden évben szívesen segítenek, amikor dübörög a gyümölcs és a pálinkafőzés.  Évről évre megszervezik a törköly hetet, amikor is csak törkölypálinkát főznek, hiszen a törköly a tulajdonságai miatt teljesen más bánásmódot követel, mint általában a gyümölcsök.

A legnagyobb mennyiségben a szilvából, a Gönci barackból (barackból egy évben akár 100-150 tonnát is feldolgoznak), birsből és a Szomolyai cseresznyéből értékesítenek hosszú évek óta - mondja Zsolt, a kereskedelmi igazgató. Fontos megjegyezni, hogy a Gönci barackpálinkát, ami eredetvédett Hungaricum lett, csak a gönci tájegységen belül működő főzdék hozhatnak kereskedelmi forgalomba. A Prekop pálinkafőzdén kívül jelenleg csupán két pálinkafőzde hozhat Gönci barackpálinka néven pálinkát forgalomba.

Ágyas sorozatuk az ágyas meggy, barack. A Prekop Míves termékeivel a Spar üzletekben, míg a Parittyás sorozattal az Auchan áruházaiban találkozhat a nagyérdemű, Szomolyai cseresznye és szilva gyümölcsökből. A Prekop magyarországi viszonylatban közepes nagyságú főzdének számít, a forgalom nagyban függ a nagy partnereik megrendeléseitől is.

A Gönci barackot állandó partnertől veszik, a bio sorozat alapanyagait Aggteleki nemzeti park területéről, az összes többi gyümölcsöt pedig onnan, ahonnan a legjobbnak értékelik az alapanyagot. Kezdetben 30 féle pálinkát hoztak forgalomba, egyszer még a bodzával is kísérleteztek. Mára letisztult a szortiment, és a kezdeti időszakhoz képest és a bogyósok kikerültek, a cseresznye viszont felkerült a termékpalettára.

A 2012-es, 13-as években a szabad pálinkafőzés hatását ők is megérezték, mint oly sokan a pálinkás társadalomban, de főzni folyamatosan kell, mert ha itt valami elfogyott, akkor nincs több, újabb idényre kell várni. Akkor kell tudnunk szállítani, amikor igény van rá – hangsúlyozza Dr. Prekop Erzsébet.

Itt a Miskolci Likőrgyárnál a szeszesitalgyártás mellett az ásványvíz készítésére is figyelmet kell fordítania a vezetésnek. Sokak számára újdonság, hogy a Lillafüredi ásványvíz is itt készül, illetve a Prekop pálinkákat is ezzel a vízzel hígítják a kellő alkoholfokra.

Arra törekszünk – mondja az igazgató asszony - ha egyszer a vásárlónk levette a pálinkákat a polcról, akkor olyan élményben legyen része, hogy legközelebb is a Prekop pálinka mellett döntsön. A lényeg, hogy a fogyasztó egy palack pálinkát kibontva felismerje a zamatos, illatos gyümölcsöt.

Szinte mindenütt találkozhatunk a Prekop pálinkáival, például a budapesti Airport Hotelben a Debreceni Belga étteremben, Aranyhordó fogadó és még számos helyen jelen vannak a termékeikkel.

A főzdét és a pálinkafőzés folyamatát szívesen megmutatják az érdeklődőknek. Személyesen üdvözölték már a Koreai, Indonéz, Kínai, Ukrán nagyköveteket a gyár területén, Miskolcon.

Köszönöm a lehetőséget Prekop Pálinkamanufaktúra!

Reggel 8-ra érkeztem a főzdébe, a menetrendszerinti busz a főzde bejáratáig vitt, ezúton is köszönöm a sofőrnek!

„Mesebeli történet a Panyolaié” – kezdi mosolyogva Koncz Nóra marketingvezető. Már a 18. század elején működött itt pálinkafőzde, mert az ártéri talaj kedvez a gyümölcstermesztésnek. Az itt megtermett gyümölcsök cukortartalma magas, elődeink is tisztában voltak ezzel a ténnyel.

Az eredetvédett szatmári szilva a főzde alapgyümölcse, kiemelt még a szintén eredetvédett szabolcsi alma, a többi gyümölcsöt pedig az adott gyümölcs legjobb termőhelyéről igyekeznek felvásárolni. Kisüsti technológiával két hatalmas berendezéssel dolgoznak. A környék hagyományaira építenek, fel sem merült az egylépcsős technológia bevezetése. A siker titka itt a kiváló minőségű alapanyag, és a korszerűt és hagyományosat ötvözni képes technológia. Korszerű elveket követnek az innovációban, az új termékek és termékcsaládok megalkotásánál is.

Jelenleg 6 termékcsalád érhető el a főzdéből, a talán legelterjedtebb Panyolai Elixír sorozat, amelynek ízei a Premium Hungaricum, az OMÉK és a Magyar Termék Nagydíjat is elhódították, az 52 fokos SQ-sorozat, a Mézesek, az Arany- és Rubinpálinka elnevezésű ágyas sorozat, amelyek friss gyümölcságyon pihennek, valamint az Eszenciák, amelyek viszont aszalt gyümölcságyon, hosszú hónapokon át pihennek. Az Elixír sorozatban megtalálható Szatmári szilvát – a Panyolai húzótermékét - eperfahordóban érlelik. Az Elixírek között igen sikeresen szereplő fekete cseresznye pálinka új tag az 52 fokos sorozatban. A mézes likőrjeik is Elixír pálinka alapúak.

Éppen a találkozásunk előtti napon a Parlamentben a Panyolai főzőmestere 5*-os pálinka kiválóság minősítést vett át a Pálinka Országkóstolón a Rubinmeggy pálinkájukért. „Ez a siker közös siker!” – újságolja büszkén a szakember, Simon László.

Az Eszencia sorozatra külön marketinget építettek. Az Aszaltszilva Eszencia és Aszaltmeggy Eszencia különlegességek sorszámozott palackokban kerülnek forgalomba, díszdobozban, névre szóló oklevéllel.

Többféle díszdobozos terméket is forgalmaznak, hogy a fiatal pálinkakedvelők egyre népesebb csoportját és a pálinkát hosszú idő óta kedvelő fogyasztóik különleges igényeit is ki tudják elégíteni. Zema porcelán butellákban, 21 karátos arany felirattal, de gravírozott fadobozban mini kiszerelésben is elérhetőek a pálinkáik.

Az esztergomiaknak és az Esztergom környékieknek nem kell bemutatni a híres Schrank likőrt, amely Esztergom italcsodája volt a 19. században, Schrank Béla és Schrank Ödön likőrgyárából. Úgy hívták – és most a Panyolai jóvoltából újra úgy hívják -, hogy a Meggy-lelke. Annak idején imádta az egész város. A meggy-lelke „reinkarnációja” nagyon sikeres volt, korhű ruhában, sajtótájékoztató keretei között tették közhírré. A legszebb élmény az volt – emlékszik vissza Koncz Nóra -, hogy egy idős néni, miután megkóstolta, azt mondta, hogy arra emlékezteti, amikor kisleányként a nagymamája likőrjébe belekóstolt.

Az Alföldi Legendárium Klasztertől jött a felkérés a Legendás sorozat elkészítésére. A Legendás sorozat design-ban igazodik a Panyolaihoz, de mégis egy különálló kerek egészet képvisel.

Érdemes beszélni a Panyolai logóról, amely először a Panyolai Elixír kezdőbetűiből, a P és az E volt. A PE jelzést és történelmét a főzde területén a kovácsolt kapukra kovácsolt P és E kezdőbetűk őrzik. A Panyolai mai logója 2 „P” betű, egymásnak háttal, serleget formázva, benne egy pálinkacseppel. Egy Panyolai Elixír kézbevételekor minden bizonnyal azok is felismerik, akik eddig még nem tudták a titkot.

Az Eszencia sorozatot a Panyolai logó továbbfejlesztett változata díszíti. Főnixmadár a serleg körül –amely a fiókáit a saját vérével eteti –, 12 tolla a 12 Apostolt szimbolizálja, a korona pedig az a korona, amelyet Jézus Krisztus tett az emberek elé a Biblia szerint.

Pálinkakóstolókkal, a tájegységre jellemző szatmári ételekkel várják az érdeklődőket. Legutóbb éppen egy labdarúgó mérkőzést szurkolt itt végig egy kóstoló-csapat. A 60 fős kóstolóteremben az ablakok alatt a pálinkával kapcsolatos idézetek olvashatók. Sőt! Az Elixír- és SQ-sorozat palackjain, a pálinkán keresztül idézet olvasható. („Igyad az egészségedre, de maradj meg józannak, hogy mindig helyesen tudj gondolkodni!”)

A főzdét 3 folyó határolja, csodaszép környezetben dolgoznak itt, olyan jó értelemben vett népies környezetben!  Nóra szerint itt van az ország legszebb munkahelye. Sok esetben választják az ifjú házasok a főzdét és a vízpartot az esküvői fényképezkedés színhelyéül.

Folyamatos a fejlődés, éppen kapacitásbővítő nagyberuházás van folyamatban, újabb helyiségekkel bővítik az üzemet. A Panyolai Pálinka a jól kiépített kereskedői hálózatnak köszönhetően az egész országban elérhető, jó a Panyolai-lefedettség! A 10 főből álló kereskedői csapat gondoskodik arról, hogy a hypermarketektől a vendéglőkig, a diszkóktól az éttermekig mindenhol kérhessünk Panyolait.  A fesztiválokra külön fesztiválstábot tartanak, állandó készenlétben. A stáb a rendezvény függvényében vagy faházban, vagy újhullámos lakókocsiban érkezik a helyszínre a Panyolai különlegességeivel. Saját itallapot adnak a pálinkáikhoz, ledes-plexi kínálóikat a fiatal pálinkakedvelőik számára készítették, a fából faragott kínálóikat pedig az érettebb fogyasztóiknak. Franciaországból érkeznek a pálinkásüvegek, természetesen saját stampos és tulipános pálinkás poharaik is vannak.

Megfordult itt már többek között Geszti Péter, az Irigy Hónaljmirigy, Barabás Évi és Buday Péter chef is. Előzetes bejelentkezés alapján mindenkit szívesen látnak.

A Panyolai 100% magyar kézben lévő vállalat, a mai napig megőrizte manufaktúra jellegét. Ennek bizonyítéka, hogy a palackozás a mai napig kézzel történik. Itt egy-egy palackot akár 15-ször is megfog és ellenőriz egy Panyolai Szilvórium dolgozó, ami ezzel hosszabb, időigényesebb folyamat, de így a pálinka hamisítatlan kézműves termék marad.

Nagyon jó itt Panyolán! Köszönöm a lehetőséget és a csodálatos pálinkákat, az érlelt szilvát, aranyalmát és rubin meggyet is!

„Segítőkész környezetben dolgozunk” – Soltvadkerten, a Schiszler Pálinkafőzdében Farkas Miklóssal találkoztam

A Schiszler Pálinkafőzde Soltvadkerten egy cégcsoport egyik legbecsesebb láncszeme. Csak kereskedelmi főzde, bérfőzéssel itt nem foglalkoznak. A borászat és a ásványvízüzem mellett 2010-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy megalapítják a főzdét.

A tulajdonos borász szakember, nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra. A Schiszler Pálinka munkatársai az elsők között voltak az országban, akik pálinka főzőmesteri tanfolyamot végeztek.

Kisüsti technológiával kezdtek a munkának, egy csillogó 500 literes Kothe főzőüst, és a hozzá kapcsolódó 300 literes finomító mindezek bizonyítéka. Miklós (pálinka főzőmester) hangsúlyozza, hogy azért döntöttek a Kothe berendezés mellett, mert abban az időben a Kothe volt a legfejlettebb technológia, valamint a Kothe berendezések nagy rézfelülete is segített a választásban.

2015 decemberétől egy 1000 literes Kothe tornyos berendezést is munkába állítottak. A Schiszler Pálinkafőzde sortimentje 24 tagból áll, 0,04, 0,35 és 0,5 literes kiszerelésekben, és egytől egyig – egyelőre – kisüsti technológiával készültek. A tornyos berendezés installálásának elsősorban a kísérletezés a célja. Schiszlerék azt tervezik, hogy az adott gyümölcsökből mind a két fajta technológiával párolnak pálinkákat, és azt töltik majd a palackba, amelyik jobban áll a gyümölcsnek.

A másik fontos tervük a blendelés. Az országban elsőként foglalkoznak a kisüsti és a tornyos technológiával lepárolt pálinkák egyesítésével, hogy a tornyos lepárlásra jellemző illatos, de nem annyira testes terméket a kisüsti, karakteres termékkel egyesítsék.  Egyelőre almából van blendelt készletük egy óriási tartályban. Figyelnek arra, hogy tartani tudják az állandó minőséget. Annyit párolnak utána, amennyi elfogy a tartályból. A tapasztalataik szerint a blendelt pálinkák nem túl frissek, nem is túl öregek, és nem is öregszenek el. Éppen holnap kezdi Miklós a következő kísérletet, amikor a frissen kierjedt szamócát mind a két technológiával lepárolja majd.

Az üzem területén található a VVV, azaz a Valódi Vadkerti Víz üzem is, szintén Schiszlerék tulajdonában. A pálinkáikat is a VVV-vel hígítják a kívánt alkoholfokra. A vízüzem teljesítményéről annyit, hogy 2 óra alatt akár 2-3, tartályos kamiont is meg tudnak tölteni vele.

Alapvetően a tudást a borászatból hozzák. Miklós is megerősíti, hogy nincs jól használható elérhető irodalom a pálinkafőzésről. Azt mondja, hogy a pálinka szakma igen baráti és nyitott. A főzőmesterek ismerik a szakmát, megértik egymást és segítenek, ahol csak tudnak.  Az igazi tapasztalatokat viszont a főzdében, pálinkafőzés közben lehet megszerezni. A pálinkafőzés nem egy órabéres sztori, ezt szívvel lélekkel kell csinálni. Miklós nagy horgász, de azt meséli, hogy 4 éve jutott ki utoljára a stégre horgászni.  A józan paraszti észt nem becsüli alá, a főzdében a főzésekkel folyamatosan tanul az ember. „Potyognak le a homokszemek, amikből építkezni lehet, de ha nem raksz hozzá, akkor csak egy tompa kupac lesz”. Mikós fontosnak tartja, hogy egy valaki tartsa össze a csapatot a főzdében, de több segítsége is van.  Az évben nagyjából minden hétköznap főznek.

Belépünk az erjesztő terembe. Itt a két, 200 hektós tartályban 500 mázsa gyümölcs biztosan megfordul az évben. A terem falai, illetve a tartályok is szigeteltek, hűthetőek. Az erjesztés és a lepárlás is számítógéppel vezértelt irányított erjesztéssel, 10-17 Celsiuson erjesztenek. Ezzel a technológiával a szamóca 5-6 nap alatt kierjedt. Ha már egyszer itt voltam, felmásztam a szamócacefre tartály tetejére. Szuper dolog látni, ahogy erjed, és csodálatos szamóca illata van!  A borászatból két laboráns hölgy segít a pálinkafőzdének, a cefrét kémiai szempontból az erjedés kezdetekor, a főerjedéskor, és az erjesztés végén is bevizsgálják. „A hölgyeknek ez rutinfeladat!”

A szőlő általában saját területről érkezik, ezen kívül minden egyéb gyümölcsöt vásárolnak. Az Alföld a gyümölcseink legjava, ezért igyekeznek a gyümölcsöket a környékről beszerezni. Almából folyamatosan vásárolnak, a körte főzése januárig kitartott – mondja Miklós. Schiszler igyekszik állandó beszállítókkal dolgozni. Rendesen megfizeti a gyümölcsöt, de emellett magasak az elvárásai is. Csak fáról szedett gyümölcsöt dolgoznak fel, amit a főzdébe érkezéskor még egyszer gondosan átválogatnak a feldolgozás előtt, hogy még véletlenül se maradjon szár, levél a gyümölcsben. Izgalmas, hogy az irsait például már évek óta ugyanattól a termelőtől vásárolják, de így sincs két egyforma irsai pálinkájuk. Annyira igaz ez a gyümölcsökre, ha a betakarítást egy táblában elkezdik, és nem tudják pár nap alatt befejezni, akkor az ugyanabból a táblából szedett gyümölcs sem lesz ugyanolyan.

Rengeteg itt a gyümölcs! A legfőbb beszerzési forrásaik, Kecskemét, Kiskunhalas, Kelebia. Szinte az év minden hétköznapján főznek, az év 365 napjából nagyjából 300 napon keresztül.

Soltvadkerten rendezik az Országos Cserszegi fűszeres borversenyt, ezért itt a Cserszegi különleges becsben van tartva. Csak a kocsányát szedik le a szőlőnek a feldolgozás előtt. A tulajdonos nagy szabadságot ad a pálinkafőzdének, a szőlőben kiválogathatják a legjobbat a pálinkához. A Kiffer körte a főzde húzóterméke, nagy álmuk, hogy egyszer a Kiffer körte csak a Schiszlerre legyen jellemző.

Miklós hozott egy szem epret, hogy kóstoljuk meg, milyen gyümölccsel dolgoznak. Érdekes, hogy az ember a szemével és az orrával is ízlel. „Ha becsukott szemmel kóstolod ugyanazt az epret, nem érzed olyan ízletesnek, mint amikor látod is.”

Ahogy már említettem, 24 féle pálinkájuk van, de éppen most készült el egy újabb, egy cékla, amire szintén nagyon büszkék. A sorozatban 4 strong, 2 tölgyfahordóban érlelt, 1 párlat (Ananász) a többi színtiszta gyümölcspálinka.

Az érlelt tételeik az érlelt alma és a szilva, méduim pökölésű, úgynevezett fél barrique, 124 literes tölgyfahordóban, minimum 3 hónapig érlelődik, mielőtt palackba kerül. A hordókat már évek óta a Kalina kádárműhelyből vásárolják.

A főzdében bejelentkezés alapján szeretettel várják a kíváncsi, érdeklődő vendégeket. Vannak kötött kóstoló soraik, de minden igényt igyekeznek ők is kielégíteni. A napokban a birkózó válogatott is a városban van, abban bíznak, hogy sikerül a sportolóinkat is a pálinkaházba invitálni.

Nagyjából 30 fő befogadására alkalmas a főzde, melegkonyhát is tudnak biztosítani igény szerint. A program keretein belül pálinkakóstolás, szakmázás lehetséges. Itt sok érdekességet tudhatnak meg a pálinkáról az érdeklődők. Egy üvegfalon keresztül a főzés is nyomon követhető a kóstolókon.

Egyik különlegességük az ananász párlat, amelyet az országban rajtuk kívül csak egy főzde készít, a 2014 Destillata versenyen aranyérmes lett.

Fesztiválokon, gasztro eseményeken találkozhatunk velük.

Az i-re a pontot a madárberkenye pálinkájukkal tettük fel, ami egy igazi különlegesség volt a számomra. A visszaúton sokáig a számban éreztem az ízeket!

A Schiszler Madárberkenye 2014-ben elnyerte az Év Legjobb Vadgyümölcs Pálinkája címet az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen.

Köszönöm a lehetőséget és a csodálatos pálinkákat Schiszler Pálinkafőzde, és neked is Miklós!

A Crux gemina kettős keresztet jelent. A Cruxx alapítói részben magyar, részben szlovák felmenőkkel rendelkeznek. A név utal a két nemzet címerében lévő kettős keresztre, az összetartozásra, valamint Nagykeresztúrra, a településre is, ahol az üzem felépült.

A cégcsoport részeként működő feldolgozó üzemet Tusják György víztechnológiai mérnök (a székhelyük mellett lévő víztározó is az ő keze munkáját dicséri) - aki 15 évig tervezőmérnökként, majd egy közszolgáltató cég igazgatójaként dolgozott – mindössze öt éve alapította.

A gyümölcsfeldolgozóba érkezve a hatalmas mezőgazdasági gépek, traktorok mind azt erősítik bennem, hogy itt egy igazán komoly mezőgazdasági tevékenység is folyik. Elsősorban gabonát termesztenek, de 35 hektáron, 200.000 tő fekete és piros ribizlit is telepítettek. Sok évvel ezelőtt a ribizli termesztés jó üzleti döntésnek számított, mert a gyümölcsfeldolgozó nagyvállalatok igen jó áron vásárolták fel a gyümölcsöt a termesztőktől. Mintegy 6 évvel ezelőtt a ribizli felvásárlási ára a tizedére esett vissza. Ebben a pillanatban arra az elhatározásra jutottak, hogy saját maguk kezdik el a gyümölcsök feldolgozását.

A kezdeti elképzelések szerint gyümölcsborral, likőrökkel és pálinkákkal indultak, mert, ahogy Tusják úr hangsúlyozza, ha csupán gyümölcstermesztésből próbálták volna a vállalkozást sikerre vinni, akkor a gyümölcs leszüretelésétől kezdve nagyságrendileg 1 hét állt volna rendelkezésre a gyümölcs értékesítésére. Így, hogy a feldolgozó megépült, időt nyernek az eladásban és jelentős hozzáadott érték jelenhet meg a termékben.

Az üzem megvalósításával párhuzamosan felépült a Gyümölcsház is, mely adminisztrációs, marketing és laborfeladatokat egyaránt ellát. Salgótarján felől érkezve egy csodálatos nádfedeles ház jelképezi a Cruxx gemina filozófiáját: természetközeliség, hagyományok és modernitás egyben. Schmidt Eszter pálinkamester, biomérnök fogadott, aki a termékfejlesztésben segít a Cruxxnak. A vagyonvédelemért a riasztóberendezések mellett, Ropi, a biztonsági kutyaszolgálat felel.

Az első főzde a praxisomban, ahol meglepetésemre nincsenek évtizedekre visszanyúló hagyományok. Az üzem gyakorlatilag zöldmezős beruházásként épült, tudatosan vállalva, hogy kifejezetten kereskedelmi célú – bérfőzés nincs – italkészítési tevékenység történik. Az elsődleges szempont az üzem tervezésénél egyértelműen az volt, hogy olyan színvonalú technológia épüljön ki, ami biztosíthatja prémium szintű termékek előállítását. Tiszteletben tartva a hagyományok, a tradíció értékeit, úgy gondolják, hogy az innováció, az állandó megújulás és a mindenre kiterjedő precizitás legalább olyan fontos tényezők ma már. Nem a „házi pálinkában” és nem a „Józsi bácsi meggyborában” hisznek, hanem olyan termékekben, amelyekben a hazai, páratlan ízvilágú gyümölcsök karaktere a leginkább megmutatkozik.

A Cruxx sortimentje világos. Gyümölcsborok, gyümölcs- és gyógynövény likőrök, valamint a pálinka.

Tusják György szerint, néhány tízezer palack lehet az az éves mennyiség, amelyet a főzde elő tud állítani, ha a folyamatos magas minőséget tartani akarja, hiszen a beérkezett gyümölcsöket a lehető leggyorsabb ütemben fel kell dolgozni, a kierjedt cefrét minél hamarabb le kell párolni.

A főzdében a legmodernebb, számítógépes erjesztés-vezérléssel dolgoznak, irányított erjesztéssel működik a technológia, amivel a folyamatos magas minőséget tartani tudják. Itt úgy készülnek az illatos cefrék, mint a reduktív borok. A pálinka előállításához a legfontosabb a kitűnő gyümölcs alapanyag és a lassú, szabályozott hűtéssel kiegészített erjesztés. A lepárlással már nem lehet plusz ízt, zamatot hozzáadni a termékekhez. Ott a cél az, hogy az aromaanyagokat a legnagyobb mértékben vigyük át a párlatba. A lepárlás egyik legfontosabb alapszabálya, hogy a frakciók elválasztásánál folyamatosan kóstolni kell – mondja Tusják György.

Mintegy 20-25 féle italt forgalmaznak, de folyamatosan új termékek fejlesztésén dolgoznak. Egyfajta szakmai izgágaság, alkotási vágy jellemzi a társaságot. Rengeteg dolgot megalkottak, kikísérleteztek, amelyek egyelőre nincsenek még a piacon. (ilyen például a birs-gyümölcsboruk, alig várom, hogy megkóstolhassam!) Apró vállalkozásként az új termékeket lassan, szerves építkezéssel képesek csak bevezetni a piacra, figyelve a fogyasztók visszajelzéseit. Tesztelik a terméket, tesztelik a fogyasztókat, meg kell találni a megfelelő pillanatot az új termék bevezetésére.

A télvégi alma tegnap erjedt ki, ma már a 450 literes, egylépcsős Hagyó üstben fortyog. A Cruxx almapálinkájának a tél végi alma a legalkalmasabb, mert ők az utóérlelt almában hisznek. Megítélésük szerint az almának jobban áll a kompótosabb, teltebb íz. A lepárló üst mára már sokkal hatékonyabb a beüzemelés idejéhez képest, mert mind hardver, mind szoftveres tekintetben folyamatosan fejlesztik.  Két főzőmester felügyeli a lepárlást, és kóstolja a frakciókat. Az elemző munka és a főzés is közös Nagykeresztúron.

A gyümölcsfeldolgozó üzemet bejárva érződik a levegőben a mérnöki precizitás. Ha egy gyümölcs a nagy nyári melegben 40 Celsius fokosan érkezik a telepre, akkor feldolgozás előtt lehűtik. Ha a cefre túlzottan erjed, akkor visszahűtik, ha nem kellő sebességgel erjed, akkor pedig engedik felmelegedni.

A kreativitásukra egy nagyszerű példa a hamarosan megjelenő Grand Cruxx sorozatuk. A Cruxx eddig, ha pálinkaversenyen mérettette meg magát, minden esetben éremmel, érmekkel tért haza. A Grand Cruxx sorozatukban limitált, 80-150 palackos tételben azokat a pálinkákat hozzák piacra, amelyeket a Cruxx csapata külön belső zsűrizéssel is egészen kiemelkedőnek ítél meg. Az első ilyen tétel a madárberkenye pálinka lesz.

Megítélésük szerint sajnos sem a hatósági szabályozások, sem a piaci környezet és szemlélet nem kedvez annak, hogy egyik nemzeti büszkeségünk, hungaricumunk, a pálinka nemzetközi szinten elismert legyen. A sikerhez jó néhány dolgot újra kellene gondolni.

A Michelin-csillagos éttermek mellett, Salgótarján és környékén, a vendéglátóhelyeken kérhetünk egy Cruxx-ot, a környékbeli Nemzeti Dohányboltokban főleg a gyümölcsboraikkal találkozhatunk, de Debrecenben, Székesfehérváron, Egerben, Szolnokon, valamint Győrben, vendéglátóhelyeken, szaküzletekben elérhetőek a likőrök, borok és a pálinkák. Ezen kívül Budapesten Radován Radosevics borkereskedésének a polcaira, a Radovinbe is felkerültek a Nagykeresztúri tételek. Termékeik legnagyobb részét önállóan vagy a Raiker-rel együttműködve a budapesti vendéglátóhelyeken értékesítik.

A Cruxx termékeit a top gasztronómiában elismerik – húzza alá Tusják úr. A hét fős kis csapat folyamatosan a minőségi szint emelésén dolgozik. Az ügyvezető elárulta azt az apró titkot, hogy egy szén-dioxiddal dúsított borral is szeretnének megjelenni a piacon, amely hasonlít az oly népszerű ciderhez, de a cider 5%-os alkoholtartalmához képest a Cruxx „cider” 10 alkoholfokos lesz a terveik szerint.

A Palóc Pálinka ünnepén találkozhattunk a Cruxx pálinkákkal, a Mátraalja Fesztiválon, Pásztón nagy sikerrel szerepeltek, legutóbb a Budapesti Pálinkafesztiválon elvarázsolt a bogyóvarázs pálinkájuk. Minden évben megválasztják az év pálinkáját, ami a tavalyi évben az alma, idén pedig a birs pálinka lett. A 8-10 féle kereskedelmi pálinkákból álló blendek elkészítéséhez a szakértő zsűri mindkét évben kiválasztotta a Cruxx pálinkáit is. A Pálinka Országkóstolón évek óta gyűjtik a csillagokat, valamint a külföldi nagykövetségekre a Carton Hungaricum keretein belül választottak pálinkakülönlegességeket, ahol a 10 tételből 2 Cruxx lett.

A kóstolóházuk 70-80 fő befogadására alkalmas, volt itt már céges rendezvény, testvérvárosok találkozóján résztvevőknek kóstoló, aranylakodalom, osztálytalálkozó is.

Köszönöm a lehetőséget Eszter és György! A vadalma, körte és irsai pálinkák, amiket ottlétemkor kóstolhattam, igazi földi csodák!

Habként a tortán Salgótarjánban egy málna-gyümölcsborral koccintottunk búcsúzásképpen Eszterrel.

Gyulai Pálinka manufaktúra – Az ékkő az ékszeres dobozban

Adamink Anikóval, a Gyulai Pálinka Manufaktúra ügyvezetőjével és Fabulya Attila, regionális értékesítő és marketingessel találkoztam Gyulán. A manufaktúra tulajdonosa a Mindshare médiavállalkozás feje, Somlói Zsolt. A tulajdonos kortárs művészetet pártoló műgyűjtő, aki mindenben, így a pálinkában is csak a tökéletessel éri be.  Olyan főzdét álmodott meg, amely csak kiváló minőségű pálinkákat állít elő. Azért döntöttek a gyulai alapítás mellett, mert olyan térséget kerestek, ahol már megvan a pálinkához való kötődés. Mivel Gyulán nagy hagyománya van a pálinkának - gondoljunk csak a Gyulai Pálinkafesztiválra – a döntés szinte magától értetődő volt.

Anikó, az ügyvezető, a főzőmester, az élelmiszer mérnök, a pálinkamester, a pálinkabíráló, az élelmiszer mérnöki diplomájának a megszerzése után 2008-ban csatlakozott a csapathoz, mert alföldi leányként a bor helyett őt sokkal jobban vonzotta a pálinka.

Attiláé a vidéki értékesítés, ő felel a kóstoltató házért, a kihelyezett kóstoltatásokért is, valamint van egy Pálinka boltjuk is a Gyulai vár közelében, amit szintén Attila vezet. A Gyulai Pálinka manufaktúra 11 fős csapatából csupán 2 csapattag van Budapesten, a többiek Gyulán.

A manufaktúra megalakulásakor az volt a cél, hogy kizárólag prémium minőségű pálinkákat készítsenek. Anikó kihangsúlyozta, hogy ehhez a mai napig tartják magukat olyan mértékben, ha úgy gondolják, hogy a lepárolt pálinka nem éri el a kívánt minőséget, akkor az nem kerül palackba. A kezdet kezdetén vásárolták a gyümölcsöt. Gyula híres a lokálpatriotizmusáról, ezért folyamatosan arra törekednek, hogy lehetőség szerint a környékbeli gyümölcsökből dolgozzanak.  A szilva, az alma, a kökény és a faeper is a környékről származik.  A szőlő, barack, vilmoskörte, málna alapanyagok pedig az adott gyümölcsre legjellemzőbb területekről érkeznek. Már a megalakuláskor azt látták, hogy a prémium minőségű gyümölcsöket a hazai termelők főként külföldre értékesítik, ezért kialakítottak 15 hektár saját gyümölcsöst is.  Van már saját barackjuk, bodzájuk, birsük, almájuk, sajmeggyük, szilvájuk, és faeper állományuk is. A saját ültetvény arra is lehetőséget nyújt, hogy úgy termesszék, úgy szüreteljék a gyümölcsöket, ahogy az a számukra a legjobb lesz.  „Micsoda izgalmas dolog az, hogy itt vagy, közvetlenül a gyümölcs mellett!” – mondja Attila. Gyula az ország déli részén található, arra is oda kell figyelni, hogy melyek azok a gyümölcsök, amelyek ezt a mikroklímát a legjobban szeretik. Anikó saját málna ültetvénnyel is kísérletezik. Azt mondja, mostanra sikerült egy olyan málnafajtát találni, ami valószínűleg kiváló Gyulai Pálinka alapanyag lesz.

A főzde egy csodálatos zöld területen terül el, Gyula város határában. Annak idején egy kertészeti iskola működött itt, de az átszervezésekkel az iskola megszűnt. A jelenlegi kóstolóház volt anno a tanterem, ahol az oktatás zajlott. A pálinka üstök az egykori kazánház helyén találhatóak, amely az iskolai gyakorló-üvegházak fűtését volt hivatott ellátni. Attila úgy fogalmaz, hogy a pálinkaüstök terme a szentély a manufaktúrában. Egykörös lepárlási technológiát alkalmaznak, 2 főzőüsttel. A Hagyó 450 literes üstje a kereskedelmi tételeké, míg a Kothe 350 literes üstje a bérfőzetők igényeit párolja.

Gyula - főleg a várfürdő miatt - rengeteg turistát vonz, de a Gyulai kolbász 150 éves történetéről is érdemes említést tenni. Nagyságrendileg 700 ezer turista látogat ide évente. Budapest és Eger után a harmadik legjelentősebb turistacélpont. Emellett a környék rengeteg rendezvénynek ad otthont. 120-150 rendezvény van a környéken évről évre, ezek közül talán a legjelentősebbek a Sódarmustra és a Gyulai Pálinkafesztivál. Az idelátogatók a hotelekben, a boltokban, és ezen kívül még rengeteg ponton találkoznak a pálinkával, ezért nagy kihívás a városból a pálinkafőzdébe kicsábítani az érdeklődőket. Van, hogy a helyi kisvasúttal is utaztatnak ide a kíváncsi pálinkaszerelmeseket. A pihenni vágyók gasztrokulturális élménnyel gazdagodhatnak itt.

A kóstolóház 2009-ben nyerte el végleges formáját. A főzde tökéletes kisebb, baráti hangulatú rendezvények megszervezésére. Anikóék úgy látják, hogy a pálinkaháznak a 40-50 fős rendezvények miliője áll legjobban. A főzde hétfőtől szombatig várja a vendégeket főzdelátogatással, kóstoltatással, csoportvezetéssel.

A főzőmesterek: Adamik Anikó – ritkaság az országban, hogy a főzde főzőmestere hölgy. A másik főzőmester Hornung Zoltán, akinek a testvérbátyja a Nobilis pálinkafőzde főzőmestere.

A pálinka többet elmond, a pálinka magáért beszél – mondja Fabulya Attila. Komoly legendát építettek fel Harruckern báró köré, akiről a számomra legkedveltebb sorozatuk kapta a nevét. 1731-ben a báró kijelentette, legyen Gyulán sernevelde és pálinkafőzde is! Ennek a bizonyítékait a Gyulai Levéltár is őrzi. A városban található a közelmúltban felújított Almásy Kastély is, amit szintén a báró alapított.

Ma este egy különleges este a manufaktúra életében. Miközben beszélgetünk, mindenki sürög-forog, ide szalad, oda szalad. Díszvacsora lesz, pálinka bemutatóval, ahol fontos stratégiai kérdésekben születnek ma döntések. (A részletek természetesen titkosak.)

Attila büszkén meséli, hogy a Szatmárnémeti Püspöknek, valamint az egyházkerületnek is tartottak már pálinka bemutatót. Az egyház nagy barátunk – mondja - a sört, a bort, a pálinkát az Istennek tetsző dolgoknak tartják.

A Gyulai Pálinkafőzdét jellemzi leginkább az innováció az országban. Állandóan kísérleteznek, mindig valami újon, valami különlegesen törik a fejüket. A megalakulásukkor a Gyulai Pálinka Manufaktúra volt a negyvenkettedik kereskedelmi pálinkafőzde, a mai több százas mezőnnyel szemben, és már abban az időben is nehéz volt kitűnni. A kezdetekben az erdei gyümölcsökkel ez sikerült.

Jelenleg a következő termékcsaládok közül válogathat, aki a tömzsi üveges Gyulai Pálinkára vágyik:

Báró Harruckern sorozat: Erre a sorozatra a vad és az erdei gyümölcsök a jellemzőek, limitált szériás, sorszámozott palackokban.

Gyulai sorozat: (a színes kutyás – agaras sorozat) a palackokon rendhagyó módon nem a gyümölcs, hanem a magyar agár szerepel, ugyanis a báró kedvenc időtöltése a vadászat mellet az agarászás volt. A kutya mindezek mellett még a hűség szimbóluma is.

Ágyas termékcsalád: Ebben a termékcsaládban a hagyományos aszalt gyümölcsre ágyazás helyett inkább a friss gyümölcsre ágyazást részesítik előnyben, mert a friss gyümölcságytól gyümölcsösebb lesz a pálinkák íz világa is.

A következő a Gyulai Évszakok, amely család 2010-11-ben jelent meg. A Gyulai évszakok sorozat a házasítások sorozata. Az évszakokban az aktuális évszakra jellemző ízek házasításából telnek meg a palackok. A tavaszban van a meggy, a faeper a ribizli, a nyárban a kajszi, a vilmoskörte és az alma, az őszben a birs és a környékre nagyon jellemző szilva, a télben pedig a kökény, a berkenye és az alma.

A 60-as sorozat, a Gyulai mélyvíz, csak úszóknak. A Gyulai várfürdő adta az ötletét, hiszen a Gyulára látogató turisták nagy százalékban a várfürdő miatt érkeznek. Kajszi, vilmoskörte, alma, cigánymeggy és irsai olivér a repertoár. Itt található a nyári víz, a maga + 60 fokával, valamint a téli víz, mínusz 60 fokkal!

Számomra meglepő, de a tapasztalatok alapján a 60-as sorozat a fiatal hölgyeknél a legnépszerűbb.  Ebben a magas alkoholfokban a gyümölcs és az alkohol harca folyik, hagyni kell, hogy a gyümölcs kinyíljon a pohárból – mondja Attila. Ez a sorozat jelenleg a legsikeresebb sorozata a manufaktúrának. A Gyulai Pálinkamanufaktúrának is van karácsonyi terméke, Karácsonyi lélekmelegítő néven, amely egy almapálinka alapú mézes, fahéjas likőr.

Igazi különlegesség a bodzavirág geistjük, amely egy almapálinkán érlelt bodzavirág újra lepárolva, valamint a zöld dió likőrjük, amely általában almapálinka alapú zöld dió ágyazás eredménye. És a mézlikőr, amely december óta van a szortimentben, a mézből erjesztett cefre lepárlása mézzel ízesítve.

A békési szilvapálinkájuk a hordós, érlelt pálinkájuk, amely az érlelési idejének a végén jár, hamarosan találkozhatunk vele, fogyaszthatjuk a tölgyfában érlelt szilvapálinkájukat is.

Konyha, kemence van, a kóstolóházban 40-50 személy kényelmesen kikapcsolódhat. Volt itt már munkahelyi tréning, szülinap, ballagás és meglepően sok tejfakasztó is. Péntekente fix programjaik vannak, amikor az hotelek, apartmanok vendégeit busszal főzdelátogatásra invitálják.

A családi rendezvényeken a család főz, a céges rendezvényekre igény szerint szakácsot hívnak. A rengeteg program közül, amit Anikó megemlített, a legizgalmasabb volt a kapafitnesz, amikor az érdeklődők kockás konyharuhában szalonnát, hagymát és kenyeret, bicskát – na meg persze pálinkát kaptak -, valamint egy kapát a kezükbe, és indulhatott a kapálás a pálinkafőzde gyümölcsösében!

A pálinkakóstoltatásokat mindig igény szerint állítják össze. Lehet egyszerű kóstoltatás, pogácsával, vagy hentes tállal (a helyi termelők kolbászaiból, szalonnáiból, sonkáiból, és idényzöldségekből), de akár meleg étkeztetéssel is.

A kóstolóházban a pálinkák mellett a helyi termelők szörpjeit, mézeit és lekvárjait is megvásárolhatják az ide látogatók. Sörből a Békésszentandrási kézműves sör van a csapon.  Anikó úgy fogalmaz, ha családok érkeznek, amíg az apukák a pálinkát kóstolják, addig a gyermekek a szilvalekváros kenyeret majszolhatják. A lekváros kenyér igenis és szerintem is finom!

A Gyulai Pálinka manufaktúra a bérfőzetőire is nagy szeretettel gondol. Minden évben megrendezik a bérfőzetők találkozóját, ahol a minőségi pálinkára és a kulturált alkoholfogyasztásra is felhívják a figyelmet. Ez ideáig ezt a találkozót csak a bérfőzetők körében hirdették meg, de az idei évtől szeretnék mindenki számára elérhetővé tenni.

2014-ben és 2015-ben a Gyulai Pálinka manufaktúra az év legeredményesebb kereskedelmi főzdéje lett a Quintessence pálinkaversenyen, 2015-ben a fekete ribizli pálinkájuk Champion díjat kapott a Destillata-n.

Gyula az ország egyik ékszerdoboza, a Gyulai Pálinka Manufaktúra egy ékkő ebben a különleges ékszerdobozban.

Kedves manufaktúra, köszönöm a lehetőséget és a csodálatos pálinkákat is!

Úgy kezdődött, hogy Berkes Gézával végig terepjáróztuk a gyümölcsöst. 400 hektár gyümölcsösön gazdálkodnak itt Albertirsán és környékén. Van itt minden. Kajszi, szilva, birs, cseresznye, kaszálós málna, eper, alma, körte, szilva, a sorok között vadbodza és mi szem-szájnak ingere. Rengeteg gyümölcsfa van, gyakorlatilag januártól decemberig folyamatosan fő a pálinka. Géza, aki a főzőmesterség mellett a pálinkaversenyeken is bírál, azt mondja, itt annyi gyümölcs van, ha a leszakít egy kajszit és kóstolás után úgy találja, hogy alkalmas pálinkának, akkor gyorsan leszüretelnek belőle 30 tonnát.

A Harmatrázó története 6 évre nyúlik vissza, amikor Boldoczki Pál gyümölcstermesztő szakember úgy döntött, hogy pálinkafőzdét létesít. Pál nagyapja volt, aki a családban először pálinkafőzéssel foglalkozott. Annak idején pálinkafőzdét alapított, amely az államosítással az ÁFÉSZ kezébe került, de mára már újra a család tulajdonában van. Visszavásárolták a gyermekek és a főzde jelenleg is működik, bérfőzdeként Pilisen.

Történt egyszer, hogy Boldoczki Pál a családdal kerékpártúrán volt Zamárdi környékén, ekkor tértek be a Zimek pálinkafőzdébe. Itt látta meg először, hogyan is néz ki az a bizonyos másikfajta pálinkafőzés. Ezt követően a Fekete erdőbe utaztak Müller úrhoz, és megkérték a pálinkafőző megtervezésére. A Harmatrázó Müller lepárlóval dolgozik, amely spirálos, nem tányéros. (Először találkoztam ezzel a technológiai megoldással).  A találkozás után Müller úr eljött személyesen, és felmérte, hogy pontosan milyen gép kell Albertirsára, majd egy furgonnal 3 darabban le is szállították, és üzembe helyezték a berendezést.

Géza a gyümölcsösben csoportvezetőként kezdte, majd termelés irányító lett. Akkoriban Simsonnal járta a földeket és irányította a munkálatokat: „Szépen szedjél!”, „Száras legyen a cseresznye!”  15 év alatt megismerte a gyümölcsöket. „A gyümölcsöket megismerni nagyon nagy flash!” – mondja. 

A Harmatrázó név eredete, hogy a Boldoczki nagyapának minden reggel a tanyáról be kellett mennie a tanácselnökhöz, és el kellett mondania, hogy aznap mivel tervezi foglalkozni.  Reggel 8 órára kellett érkeznie és mivel a tanyán lakott, hosszú gyalogos út előzte meg a raportot. Korán kelt, és a csizmájáról a reggeli harmatot rázta reggelenként. Pilisen van a híres ösvény, amit Bodoczki nagypapa taposott ki. A név tisztelgés is nagypapa előtt.

Ott jártamkor kavics fajtájú cseresznyéből pálinka főtt.

A Harmatrázó 90%-ban kereskedelmi főzde, csak kis százalékban bérfőzde. A bérfőzés is inkább amolyan baráti szívesség.  Géza azt mondja, hogy a bérfőzés keretein belül is a gyümölcsösükből származó gyümölcsből készül a bérfőzetők pálinkája.  Egy évben általában 120 tonna gyümölcsöt dolgoznak fel. A kezdetekben a természetre bízták a cefre erjedését, spontán erjesztéssel dolgoztak, de így is az első cseresznye és őszibarack pálinkáik érmeket szereztek. Itt nincs érlelt, nincs ágyas.  Minden lefőzött és palackba került tétel elfogy. Az első féléves működést követően a pálinkáik közül 4 tételt az akkori Hundest pálinkaversenyre, és már ekkor 2 ezüst és 1 bronzéremmel jutalmazták a munkájukat.

Géza abban a szerencsés helyzetben van, hogy az óriási gyümölcsválasztékból dolgozhat. Megválogathatja azokat a fajokat, amelyekből a legjobb termékeket tudja készíteni. Sokat kísérletezett a szilvákkal, ma azt mondja, ha szilvapálinka, akkor azt csakis Elena szilvából főzi. Annak idején gondolkodott citrom, mangó párlatokon is, de egyelőre ezekből még nem került palackba párlat.

A Harmatrázó Vadásztársaság vadászházában rendszeresen rendezvényeket szerveznek (nemrég éppen egy disznóvágás volt itt), és az oda látogatók gyakran térnek be a főzdébe is, ahol egy pogácsa mellett kóstolhatnak is.

A Harmatrázó pálinkák is átlépték már az országunk határait. A Külügyminisztérium pár évvel ezelőtt a Tokaji Borklubot kérte meg, hogy 10 főzdét válogasson össze egy moszkvai látogatásra. A Rézangyal, Agárdi, Márton és Lányai, a Hunnium és a Harmatrázó is bekerült a csapatba, akik Moszkvában mutathatták be a magyar pálinkákat. Las Vegasban, a Cesar Palace-ban italbemutatót szerveztek, ahol szintén jelen volt a Harmatrázó, és mivel az államokba az alkoholra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, a Harmatrázó ebből az apropóból az engedélyt is megszerezte. Ennek a bizonyítéka sokáig függött a pálinkafőzde falán. Sajnos a pálinka nem tudta megvetni a lábát, mert az amerikai vendéglátósok nem tudták bekategorizálni, nem tudtak mit mondani a vendégeiknek a pálinkáról, hiszen a pálinka nem whisky, nem likőr, és nem is gin.

15 fajta gyümölcsből készülnek a Harmatrázó pálinkák, 45 fokos a Classic, fekete palackos, míg a 40 fokos, Hajnal sorozat az átlátszó palackban van. Géza azt mondja, hogy egyszer csak igény jelentkezett a gyengébbik sorozatra. A Hajnal sorozatból a málna-cseresznye házasításhoz volt szerencsém, ami egy igazi gasztro-élmény volt a számomra, mert a csodálatos illata mellett igazán markáns karaktere van a 40 fokos erőssége ellenére is.

A Harmatrázó pálinkáival az ország több pontján is találkozhatunk.  Vidéken Szolnok, Veszprém, Bicske, Villány Eger, Kecskemét Szeged egy-egy pontján, illetve Budapesten a Kekszben, a Csipeszben, a Pivoban, Képzeld el-ben, az Alabárdosban és a Costes downtown-ban is.

A vendégkönyvet lapozgatva járt már itt Áder János, az Irie Maffia, a szlovák nagykövet, kínai csoport, sőt a Rendőrtiszti főiskolának is volt itt már kihelyezett képzése.

Köszönöm a pálinkákat Harmatrázó! A kérdésemre, hogy hogyan juthatok Harmatrázó pálinkához, azt a választ kaptam, ha írok egy e-mailt, akkor szívesen elpostázza nekem is és mindenki másnak is. info@harmatrazo.hu.

A Pálinkafőzde Agárdon, közvetlenül az Agárdi Termálfürdő szomszédságában, a Sreiner-tanyán található. Tollas Csillával találkoztam, aki az Agárdi marketing és értékesítési vezetője.

A főzde 2002-ben alakult. Vértes Tibor, az Agárdi alapítója ausztriai tapasztalataival a háta mögött, úgy döntött, hogy Szabó Lászlóval, volt osztálytársával saját főzdét alapít Magyarországon. Tibort személyesen is van szerencsém ismerni, nagyra becsülöm a munkásságát és a pálinkáit egyaránt.  Az egyik legkedvesebb történet-emlékem tőle, hogy a látogatócentrumukban található mini-pálinkafőző berendezés, ami fizikai adottságai alapján alkalmas pálinkafőzésre, sokszor okozott már bonyodalmat a hatóság szigorú tekintetű látogatásakor.

Az eredetileg zöldmezős beruházás 2006-ban a látogatócentrummal is bővült. A főzdelátogatások alkalmával nagy szeretettel mutatják be a főzdét az érdeklődőknek.  Sok esetben külföldi csoportok is érkeznek a főzdelátogatásokra. Csilla elmondta, hogy a külföldiek is nagyon érdeklődőek és nagy csodálattal kóstolják a számukra új ízeket. Volt itt már Trabantos túra, GPS-es pálinkakereső, és nem utolsó sorban a főzde területén minden évben megrendezésre kerül az Agárdi Cigánymeggy Fesztivál, amely egyben a szezon kezdetét is jelenti.  A fesztivál szakít a hagyományokkal abban az értelemben, hogy az idén július első hétvégéje helyett, június 25-én tervezik a megrendezését.

A fesztivál több ezer érdeklődőt csalogat a főzde területére. A parkolóban ilyenkor fesztiválsátor áll, és terülj-terülj, asztalkám várja a vendégeket, mind az italok mind az ételek tekintetében. 2014-ben például Király Viktor, Myrtill, FoolMoon, 2015-ben pedig Takács Nikolas koncertekkel lepték meg az ide látogatókat.

Agárd és a Velencei tó egyre nagyobb vonzóerőt jelent a térségnek, számtalan kerékpáros és vizes programmal. A közelben van a Velence Spa, és a Hotel Nautis, valamint számos panzió is.

Nyáron a kinti kemencében kemencés lángossal kedveskednek a vendégeknek, de a céges csapatépítők során volt már példa disznóvágásra is a kertben.

Magyarországon a pálinkánál a prémium kategóriát jelenti az Agárdi név. 2009 után 2015-ben másodízben is megszerezték az „Év pálinkafőzdéje” díjat.

A pálinka mellett likőröket, gint, illetve ízesített vodkát is készítenek. Az Agárdi csoki likőr igazi csokiból készül, barackpálinka alapon van. A csokoládé Sopronból, a Harrer Csokoládéműhelyből érkezik. Sokan nem tudják, hogy a Bencés likőrök is itt készülnek, keserű, gyógy és meggy likőrök, de az Agárdinak is vannak saját likőrjei, csokoládé, málna, meggy ízesítésben.

2003-ban hordóba került az első Agárdi Whisky is. Az Angol pörkölt malátából készített Whisky új hordóban kezdte az életét, majd az utolsó 3-5 évben került át aszús hordóba. A termék limitált kiadásban került a vásárlókhoz, és a 2015-ös Destillata megmérettetésen kategóriája győztese lett.

Nehéz rangsort állítani a legkedveltebb Agárdi ízekhez, de ha mégis ki kell emelni néhányat, akkor a kajszibarack, Irsai Olivér szőlő, cigánymeggy, és a fekete cseresznye. Ágyas pálinkáik nincsenek, az érleltek pedig a következők: érlelt alma, barrique szilva, szomolyai cseresznye, Tokaji 3 éves borseprő párlat, Heimann Digestif 5 éves borpárlat.

Bár egy évben az időjárástól függően 4-500 tonna gyümölcsöt dolgoznak fel. Fontos megemlíteni Agárdiék Pálinka pult szolgáltatását, amelynek a keretein belül Agárdi pálinkákat kínálnak az érdeklődőknek, és a pálinka mellé egy kis pluszt is adnak az Agárdi munkatársai, hogy a pálinkázás a minőségi pálinka szeretetéről szóljon. „Olyan ismeretségeket kötöttünk!” – örvendeznek az Agárdi kollégák egy-egy rendezvényről visszatérve.

Szívesen látogatnak külső helyszínekre is kóstoltatni, illetve szállodákban, éttermekben lehetőség van olyan pálinka vacsorákra, ahol a menühöz illő pálinkasort állítanak össze az érdeklődő közönség és a vendégek részére.

A beszámolómat egy találós kérdéssel zárom: Mi a neve a két fehér céges Agárdi-cicának? (Ugyanis többszöri próbálkozásom ellenére sem kaptam választ erre a kérdésemre Csillától)

A megfejtőt egy üveg pálinkával jutalmazzuk!

Köszönöm a lehetőséget Agárdi, és köszönöm a csodálatos párlatokat, amiket kóstolhattam!

Az egykori Voszk Italgyár területén, Budapesten, a Dévény utcában található a Rézangyal egyik hadiszállása. Adóraktárak, pálinkák, palackozó sorok, fahordók sorakoznak az 5 pincejáratban. 10-20 ezer palackos raktárkészlettel dolgoznak, de Márton András, blendmester elmondta, hogy náluk gyorsan forog a készlet. A karácsonynak vége, most a nyárra táraznak be. Már készülnek a fesztiválszezonra. A fesztiválkellékek felidézik bennem azt a sok szép nyári fesztiválélményt! Fontos megjegyezni, hogy a Rézangyal és a Sziget Fesztivál szervezői igen szoros kapcsolatot ápolnak egymással. A Rézangyal a Békési Pálinkafőzde 51%-os tulajdonosa, valamint a Márton és Lányai pálinkákat is forgalmazza.

Borbáth Gabriella, pálinkaszakértővel és Márton Andrással a Rézangyal blend mesterrel találkoztam.

Legelőször az üvegeiket vettük szemügyre, ugyanis a Rézangyal saját, dombornyomott üvegekben kínálja a termékeit, amelyeket nekik készítenek. A hagyományos palackjaik Borduno palackok, Olaszországból, a kockaüvegek pedig Franciaországból érkeznek a Rézangyalhoz. Nagyságrendileg 60 fajta kiszerelésben forgalmaznak pálinkákat, és az adóraktárból mindenkit kiszolgálnak. A Pálinkashop is az övék, valamint az internetes bolt mellett Budapesten a Gönczy Pál utcában egy „kőbolt” is üzemel, ahol szintén kóstolni, vásárolni lehet.

Végigjártuk a pincét, ahová általában vendéglátósok szoktak jönni, de voltak itt már úgynevezett „szakmai csoportok” is. Nagyon jó hangulatunk volt, biztos a napsütésnek és a párlatoknak is volt hozzá köze, de Gabival és Andrissal a vidámság szigetén éreztem magam! Beléptünk a raktárba, ahol a rengeteg becsomagolt, szállításra váró pálinka állt. Az első olyan - számomra nagyra becsült - pálinkás vállalkozás, ahol nem volt pálinkafőző üst! Egy se! Egy kicsi se! A hordók termében sorakoznak a tölgyfa barrique, valamint eper és hárshordók. 8000 liter pálinkát érlelnek itt Andrisék, 31 hordóban szilvapálinka, 500 liter barrique törköly és 500 liter érlelt alma pálinka volt éppen kezelés alatt. A hordóban a pálinkák minimum fél évet érlelődnek.

Izgalmas, hogy 2005-től a mai napig a mézes ágyas meggy a legkeresettebb pálinkájuk, de második helyen már a barrique szilva áll. Kezd az Irsai Olivér, valamint az 55-ös kajszi is felzárkózni az élmezőnyhöz.

A Rézangyal 13 ízzel foglalkozik: 4 mézes, 3 érlelt (alma, szilva, törköly), 2 ágyas (málna, körte) és a tiszták (kajszi, cseresznye, Irsai). A szortimentjük a következő:

55-ös prémium sorozat: málna, szilva, meggy, kajszi, ágyas szilva

Áttetsző palackos sorozat: – csak ágyas pálinkák vannak a sorozatban: szilva, fürtös meggy, szőlő, barack.

Van egy kedves kakukktojás, a fűszeres meggy likőr, fahéjjal, vaníliával, szegfűszeggel, amely egy igazi karácsonyi klasszikus. (Akkor is fogy a legtöbb belőle)

Szemtelen sorozat: ebben a sorozatban szőlőből készült párlatok szerepelnek (borpárlat, szőlő, törköly), 40-50-60-70 fokos alkoholtartalommal.

Sokan nem tudják, hogy a Rézangyal pálinkák története 2005-ben ott kezdődött, amikor kitalálták, hogy a Magyarországra érkező rengeteg külföldinek a gin és a vodka helyett adjunk inkább pálinkát! Ekkor született meg a Rézangyal márkanév is. Jön a Sziget Fesztivál, I love Hungary, Gabi a Szigeten is hinti a pálinkakultúrát a külföldieknek, az újságíróknak.

A Rézangyal kereskedelmi főzdék pálinkáit vásárolja, és a skót whisky példáját alapul véve, azokból blendeli (keveri) a termékeit. A tavalyi évben 8 különböző főzde pálinkáit vásárolták, amelyeknek a nevét hét pecsét alatt őrzik. Amióta a Békési Pálinkafőzdébe 51%-os tulajdonrészt szereztek, egy biztos, Békésiék királyi beszállítók.  1000 liter pálinkát belndelnek egyszerre, amely mennyiség körülbelül 1 hétig pihen a tartályban, majd ezeket az 1000 literes mennyiségeket palackozzák a gépsorokon, ahol naponta 2000 palackkal is legyártanak. A Rézangyal pálinkák ezek után a palackban pihennek, amíg otthon, vagy éppen az egyik nyári fesztiválon ki nem „nyitódnak”. A Rézangyal 55-ös szilva pálinkája például 4 tételből áll össze. Andrisék mindig a magasabb minőségre törekszenek. Csak akkor nyúlnak az adott „recepthez”, ha biztosan magasabb minőséget tudnak megalkotni. A Kosher sorozat (alma, szilva) az egyetlen olyan sorozatuk, amelyben kizárólag egyfajta pálinka van.

Minden igényt igyekeznek kiszolgálni, vannak alacsonyabb árfekvésű, közép polcos, és felső polcos termékeik is.  A közép polcról a Rézangyal Prémium sorozatát tudjuk levenni, a felső polcon pedig a Márton és Lányai vannak. A Rézangyal termékekhez szinte mindenhol hozzájuthatunk. A Rézangyal ma már piacvezető a pálinka kereskedelemben.

Ahogy csökken a kinti hőmérséklet, úgy növekszik a pálinka iránti kereslet, a pálinkafogyasztás.   „Próbálj meg 40 fokos kánikulában valakit pálinkával kínálni!” – mondja Gabi.

A Rézangyal figyel a fogyasztókra, kommunikál a fogyasztóival, és az építő jellegű tanácsokat, kritikákat szívesen átbeszélik a kollégáikkal. Amit tudnak, be is építenek a céges bibliába. Sokan találkozhattunk már szórakozóhelyi Rézangyal promóciókkal, ahol pálinkagőzösen a csinos hostess lányoknak mondjuk el a véleményünket (a hostess lányokat is Gabi, a pálinkaszakértő tréningezi a feladatra), és rajtuk keresztül jut el a Rézangyal csapatához. Ezen felül pálinka vacsorákat is tartanak, ahol szintén kapnak azonnali visszajelzéseket. Az értékesítést mindössze 6 képviselővel oldják meg országszerte.

Bár a Rézangyal története 10 éve kezdődött, Gabi és Andris 7 éve, szinte egyszerre csatlakoztak a csapathoz és a meglátásom szerint azóta is folyamatosan boldogok és mosolyognak.

És végezetül még egy fontos dolog! Ismerjétek meg őket személyesen! Gabiék vándor blend-kurzust tartanak az érdeklődőknek az egész ország területén, ahová csak meghívást kapnak. A kurzus keretei között 4 fajta szilvapálinkából az érdeklődők Gabiék útmutatásai alapján összeállíthatják a saját pálinkáikat, betekintést nyerve ezzel a házasítás/blendelés és a Rézangyal vidám világába!

Balogh Krisztián, a Czetis Ház egyik társalapítója 2002-től számítja a pálinkával való kapcsolatát. Történt ugyanis, hogy 2002-ben, a villamos szakember az Agárdi Pálinkaház építésében működött közre és kóstolt először magas minőségű pálinkákat.  Ettől kezdve egyre gyakrabban látogatott Agárdra, és 2005-ben az OKJ-s pálinkafőző tanfolyamot is elvégezte. Tankönyvekből és az agárdi tapasztalatokat is felhasználva, lakatos ismerősével megépítette első, háromtányéros, egykörös lepárlóját.

A Czetis Ház ötlete, mint oly sok nagyszerű ötlet, egy baráti pálinkázáson született meg, amikor Krisztián Moharos Péter barátja megálmodta a jövőt. Krisztiánt a pálinka (ma már a sörfőzés is), míg Pétert a gasztronómia, a rendezvényszervezés mozgatta, és eldöntötték, hogy szenvedélyüket összekapcsolják a közös üzleti vállalkozásban. Az ötletüket tudatos lépéseik követték, Krisztián a Corvinus Egyetemre jelentkezett Pálinkamesternek, míg Péter szakács és rendezvényszervező tapasztalatait mélyítette tovább. A baráti pálinkázás eredményeként 2015. január 5-én a Czetis Ház, étterem és látványfőzde elkezdte a működését.  Jelenleg Krisztián és édesapja a főzőmesterek, apukája a cefrézésben a palackozásban és a címkézésben vállal meghatározó szerepet.

Habár a ház igen fiatal, kora ellenére nagyon komoly hazai és külföldi elismeréseket szerzett. Az első pálinkáikkal a Destillata nemzetközi megmérettetéséről 4 bronzéremmel tértek haza, az ongai Quintessence Pálinkaversenyen 1 arany, 1 ezüst és 3 bronzérmet nyertek, és a bérfőzetőik pálinkái további 3 arany, 4 ezüst és 6 bronzérmet hoztak el.

A berendezésük Destiller Manufakúra gépe, egy 3x3 méteres területen az étteremben, amely Holecz Csaba keze munkáját dicséri.  A Czetis Ház abban a tekintetben is egyedülálló, hogy hazánkban ez az egyetlen olyan látványfőzde, amely az étteremmel egy légtérben üzemel, a vendégek egy-egy vacsora alkalmával pálinkafőzés részesei lehetnek. A szezonra készülve klubest szerű oktatásokon vezetik be a pálinkafőzés rejtelmeibe az érdeklődőket. Májustól 5 alkalmas klubképzés-sorozatot indítanak a gyümölcstől indulva a cefrézésen keresztül a főzésen át a kóstolásig, valamint a gasztronómiáig mutatják be a pálinkát, a pálinkakészítést. Itt még azt is megtudhatjuk, hogy milyen étel mellé milyen pálinka dukál.

Czettisch Jani bácsinak, a falu egykori pékmesterének a házában található mindez. A falubeliek annak idején ide hordták az otthon megdagasztott kenyerüket kisüttetni. A ház végében annak idején a pékmester kemencéi álltak. Krisztián és Péter a házat egy az egyben, a régi sváb parasztház teljes jellegében újították fel. A földszinten a falusi étterem, a felső szinten pedig a 80 fő befogadására is alkalmas konferenciaterem (teljes konferenciarendszerrel) kap helyet. Mindezek mellett egy kis múzeumot is berendeztek a korabeli tárgyakból, amit a padláson találtak és a környéken gyűjtöttek.

A Czettish családnak nem lehetett saját gyermeke, Krisztián személyes kötődése, hogy a nagypapája testvérét, Balogh Laci bácsit fogadta örökbe annak idején a pékmester, ezért kisgyermek korából sok szép emléket őriz a házról. 

A Czetis Ház épületbővítési, vidéki szálláshely, rendezvényközpont, munkahelyteremtő pályázatokból kelt életre, egy hagyományőrző technológiát bemutató étterem és rendezvényközpont.  A látványfőzde és a pálinkafőzés bemutatása mellett a környékbeli őstermelők portékáit is van lehetőségük megkóstolni, illetve megvásárolni a vendégeiknek.  A csapon többfajta Rizmajer sör, de Mézes Méhes szörpjeit is kérhetjük a személyzettől.

Krisztián és Péter csapatának az első év a Czetis Házban a tanuló év volt.  Azt mondja, meg kellett tanulniuk használni a házat, el kellett készülniük az első pálinkáknak, valamint a nagyobb csoportok bejelentkezésére is fel kellett készülniük.  Gyorsan terjedt a ház híre a környéken. Sokan jöttek az érzésért – ahogy Krisztián fogalmazott – „beülök egy étterembe, és mellettem főzik a pálinkát”.  Itt egy nap alatt a gyümölcstől a lepárlásig végig tudják kalauzolni a kíváncsi vendégeiket a folyamatokon, valamint a ház tematikus pálinka vacsoráin a pálinka és a gasztronómia úgy találkozik, hogy bemutatják azokat a pálinkákat, amelyekkel az ételeik készültek.

A ház szerves része a 350 négyzetméteres rendezvénysátor, ahol már egy 400 fős ifjúsági találkozó is megrendezésre került.  Volt itt már több száz fős esküvő, családi összejövetel, céges rendezvény, de még halotti tor is.  A faluban lévő, 4 napraforgós minősítésű szálláshelyen további 30 főnek tudnak szállást biztosítani. 

A ház a szári vasútállomástól néhány perc sétára található, és Budapestről egy fél órás kényelmes vonatúttal elérhető. Szár a Vértes kapuja, a település tipikus sváb falu, köztudottan nagy itt az összetartás. Erről árulkodik a 170 fős helyi tánccsoport is. A Czetis ház újdonsült marketingese, Borsodi Imre is a tánccsoport tagja. Közel a Vértes hegység, a falu határában magával ragadó a Kálvária, ahol a nagypénteki keresztutat járják a környékbeli katolikus hívők. Az első magyar óceán átrepülők 1931-ben Szár határában szálltak le, a nagy utazás emlékműve is jól megközelíthető Szárról.

Nagyszerű élmény volt, remélem, hamarosan újra találkozunk Czetis Ház!

(Fotók: Grósz Balázs)