Az e-Pálinka Facebook oldala, és a hozzá kapcsolódó e-Pálinka blog 2016-ban indult azzal a kifejezett céllal, hogy ismerjük meg együtt hazánk pálinkaházait, tudjunk meg többet a pálinkáinkról.

A Facebook oldalunk látogatottsága mára a 45 ezres elérésnél tart, 330-nál is több kedveléssel és követővel. Összesen tizenkét megyéből, hét, kizárólag kisüsti technológiával működő főzdét, egy olyan vállalkozást, ahol egyedülálló módon, klasszikus pálinkafőzés nem, csak pálinka blendelés történik, illetve megismerkedhettünk egy saját tervezésű lepárló berendezéssel.

Az utóbbiakra illik a "kakukktojás" kifejezés. Kakukktojás a Rézangyal, ahol a többi főzdével ellentétben, hiába is kerestem, nem találtam a főzőüstöt, mert a Rézangyalban a pálinkáink blendelésére esküdtek fel. András a blendmester ügyel arra, hogy minden esetben a legharmonikusabb termékek készüljenek. Kakukktojás a Petendi Pálinkafőzde, ahol van főzőberendezés, de teljesen eltér a hagyományos kisüsti, illetve egykörös lepárlóktól, amelyekhez addig szerencsém volt. A harmadik kakukktojás a Kápolnásnyéki Pálinkaház, amely a 23 kereskedelmi főzdével ellentétben, kizárólag bérfőzéssel foglalkozik, azaz az általunk - pálinkafőző berendezéssel nem rendelkezők által – megkomponált cefrék lefőzésében nyújtanak segítő kezet.

Két olyan pálinkafőzdét is volt szerencsénk megismerni a Szamosszegi és a Cruxx pálinkákban, amelyek termékeikkel kiharcolták maguknak, hogy bekerüljenek a gasztronómia fellegváraiba, a Michelin-csillagos éttermeinkbe.

A 12 megyéből összesen 24 meglátogatott pálinkaház közül voltak izgalmasak, látogatottak és még látogatottabbak, és az év vége közeledtével megosztom, melyek voltak a TOP 10 legnépszerűbb pálinkafőzdék a e-Pálinka olvasói körében:

TOP 10-ben a Czetis ház, Száron, ahová az első látogatás óta többször is visszatértünk már.

Az 1Csepp Pálinka Hegykőn, amely az öreg Masinaház emlékeit őrzi.

A Panyolai Pálinka, ahová akár csónakkal is lehet érkezni, hiszen három folyó határolja.

A Szamosszegi Pálinka, amely már a csomagolásával is jelzi kivételes személyiségét.

A Harmatrázó Pálinka, az albertirsai gyümölcsoázis közepén.

A Rézangyal, ahol mindig olyan vidámak az emberek.

A Bánki Pálinkaház, amely fiatal kora ellenére elnyerte a környékbeliek tiszteletét.

A Cruxx Gemina, ahol a mérnöki precizitás az alapja a termelésnek.

A Lunczer Pálinkaház, ahol a meggy-málna pálinkájukkal teljesen levettek a lábamról.

És a Kápolnásnyéki Pálinkaház, a bérfőzde, az ikrek birodalma.

Köszönöm a nyitottságot a pálinkaházak megismerésére, remélem, a jövőben is hasznos és szórakoztató tartalommal tudunk a pálinkáink közelebbi megismeréséhez hozzájárulni!

Az e-Pálinka térkép itt is megtekinthető.

A Tarpai Pálinkafőzde történelme 1924-re tekint vissza, a helyi gazdák összefogásának eredményeként alakult. Fekete Zsolt üzemvezető azt meséli, hogy egészen 1924-ig találtak bizonyítékot a főzde létezéséről. Később a helyi termelő szövetkezet tulajdonába került. 1996-ban, a termelő szövetkezet felbomlása idején Várady György, Korenka Viktor barátjával éppen erre túráztak a Tiszán, és itt kóstoltak először, bérfőzetésből származó szilvapálinkát és szilvalekvárt is. Annyira magával ragadta őket az élmény, hogy úgy döntöttek, megvásárolják a pálinkafőzdét és folytatják a pálinka és a lekvár főzést mesterfokon.

Kezdetben, kicsiben, ma már nagyban termel a Tarpai Manufaktúra. „Szenzációs, hogy a gyümölcsből mennyi minden finomságot el lehet készíteni” – mondja Zsolt, akit szintén a szilva illata hozott a főzdébe 1998-ban. Eleinte főzőmester, majd főzdevezető helyettes, ma már ő a főzde üzemvezetője.

A főzdében még a TSZ idejében, a hetvenes években üzembe állított 424-es mozdony tűztere hivatott a gőz fejlesztésére, amivel az üstöket melegítik, mind a pálinka, mind pedig a lekvárok alatt. A kezdeti időkben spontán erjesztéssel, de ma már ők is korszerű, irányított erjesztéses technológiával dolgoznak. A Szabolcsi alma és a Szatmári szilva a két eredetvédett gyümölcs a legfőbb gyümölcse a Tarpai Manufaktúrának, de párolnak itt barackot, meggyet (fürtös meggyet a helyi termelőktől), birset, körtét, szőlő, illetve törkölypálinkákat is. Málnát, epret, sőt ribizli pálinkát is, de ez nem minden évre jellemző – hangsúlyozza az üzemvezető.

A megvásárlást követően, 1996 óta Várady úrék kereskedelmi és bérfőzéssel is foglalkoznak. A kisüsti technológiát a kétezres évek elején az egyszeres (oszlopos) technológiával bővítették, így a kisüsti testességét az oszlopos technológia illatosságával egészítették ki – mondja Zsolt. A környékbeliek, helyiek járnak ide a cefréikkel, de van olyan partnerük is, aki egészen Záhonyból hozza a cefréjét főzetni Tarpára. Ennek az okát abban látják, hogy náluk sokkal jobban szabályozható a lepárlás folyamata a 424-es által termelt gőzzel, a fatüzelésű berendezésekkel ellentétben.

Egy évben nagyságrendileg 10 ezer hektoliterfok pálinkát állítanak elő, amely korántsem éri el a főzde kapacitásának a maximumát. Minden évben annyit főznek, amennyit a piac, a vásárlók igényelnek, de mindig van tartalék, hogy a növekvő piaci igényekre reagálni tudjanak.

„A műszerpadon csak a főzőmester tartózkodhat” – árulkodik a tábla még a TSZ időkből. Ez a tábla a legtöbb idelátogatónak – beleértve egem is- elnyeri a tetszését. A főzde aránylag kis létszámmal üzemel, de szezonban akár megháromszorozódhatnak, júliustól Zsolton kívül még három főzőmester dolgozik folyamatos üzemben. A meggyel indul náluk a szezon. Amit tudnak, - a palackozást, címkézést - igyekeznek a szezon lecsengése után, a téli hónapokban megoldani.

A Tarpai Manufaktúra már a kezdetek óta a lekvárokra is alapoz. A szilvától kezdve, birs, barack, meggy, csipke áfonya, narancs, eper, áfonya alma lekvárokat, sőt még kápia paprikából paprikakrém is készül itt, a hagymalekvár és a padlizsánkrém mellett. Ezen felül citromfűvel ízesített barackot, levendulával készült almalekvárt, fűszeres, illetve csokoládés szilvalekvárt is készítenek. Naponta 4-5 ezer üveg lekvár kerül a Tarpai üvegcsékbe.

Zsolt kiemeli, hogy a lekvár főzésnél ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint ahogy otthon főzzük a lekvárt a legtöbben, annyi különbséggel, hogy a lekvárfőző üstöket gőzzel fűtik, és gyümölcsmasszát géppel keverik. A szilvát például előfőzik, mert a Nemtudom szilva például nem magvaváló. - Ez a művelet a ciberézés. Az előfőzés után történik a magozás, innen kerül a massza az üstökbe. Az előfőzés után a szilvát nagyon lassan, kíméletesen 12 órán keresztül rotyogtatják, de a kápia paprikából készült paprikakrémnek elég 2-3 óra. A paprikát grillezik, pucolják, majd darálják, mielőtt az üstökbe kerülne. Az lekvárral teli 220 ml-es üvegcséket 85 fokon pasztőrözik, itt nincs tartósítószer, adalékanyag.

A hűtőház a nagy nyári melegekben nagyon nagy segítség a főzdének – emeli ki a szakember. Egyrészt amikor jön a sok gyümölcs, a lepárlásig tudják hol tárolni, illetve a nyári forróságban érkező, akár 30 fokos hőmérsékletű gyümölcsöket itt hűtik arra a 8-10 fokra, amely már kedvez a cefrézésnek, az irányított erjesztésnek.

A pálinkáik a lepárlás után akár 6-8 hónapig is pihennek, mielőtt palackozásra kerülnének. Korábban érlelt pálinkáik is voltak, de mára a tiszta, illetve az ágyas pálinkákat készítenek, friss gyümölcsből készült ágyon.

A Spar-ban, Lidl-ben, Medilne-ban, a Magyar Pálinka Házában, illetve bioboltokban is találkozhatunk a Tarpai Manufaktúra termékeivel. A Fény utcai piac második emeletén a például pálinkákhoz és a lekvárokhoz is egy helyen hozzájuthatunk, de a Tarpa.hu oldalon az internetes vásárlásra is van már lehetőségünk.

Köszönöm Várady úr, köszönöm Zsolt, a Tarpai Manufaktúra egy újabb gyöngyszeme a pálinkáinknak!

Nálunk minden pálinka így néz ki – kezdjük a beszélgetést Dr. Bozsik Imrével, a Szamosszegi Pálinkaház tulajdonos-ügyvezetőjével. Imre – akinek kedvenc időtöltése, hogy sorra látogatja Európa gasztronómiai fellegvárait, aki néhány évvel ezelőtt mindent el tudott volna képzelni, csak azt nem, hogy rendszeresen pálinkát fogyasszon, ma azt mondja, ha ránéz egy Szamosszegi palackra, erős késztetést érez, hogy kinyissa és megkóstolja, mert tudja, hogy milyen élménnyel lesz gazdagabb.

Minden Szamosszegi Pálinka első osztályú olasz design üvegbe kerül palackozásra, francia és portugál dugóval ellátva (amelynek a felső része keményfából, Szamosszeg címerével, az alsó része parafából készül), egyedi tervezésű, kézzel ragasztott címkével ékesítve, fátyolfóliás csomagolásban érkezik hozzánk, fogyasztókhoz, éppen azért, hogy esztétikájában ne sérüljön.

Igen kevés pálinkagyártó cég mondhatja el magáról, hogy termékei kereskedelemben való megjelenése után fél-egy évvel már számos emblematikus étterembe és a legnívósabb szállodákba is bekerültek a pálinkái. Márpedig a Szamosszegi Pálinkákkal ez történt. A Michelin csillagos Costes és Costes Downtown éttermek, a világhírű Four Seasons Hotel Gresham Palace, a Babel Étterem, az Aria Hotel, a Boscolo Hotel Budapest, a Gundel Étterem, hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebb partnereik közül.

A Szamosszegi Pálinkafőzde harminc éves múltra tekint vissza. 2013 óta 2 baráti család tulajdonában van. Az elmúlt években rengeteg fejlesztést valósítottak meg. Kisüsti technológiával, saját tulajdonú szabadalmaikkal védett fajélesztőikkel és pektinbontóikkal dolgoznak. A Szamosszegi Pálinka azért is különleges, mert ezekkel az adalékanyagokkal - amelyek 12 éves kutatás és fejlesztés eredményei – csak az ő pálinkáik készülnek. Ez az egyedi technológia lehetővé teszi a számukra, hogy a kisüsti és az oszlopos lepárlás erényeit egyesíteni tudják. A Szamosszegi termékek kifejezetten gyümölcsösek, testesek, olajosak és hosszú utóízűek. A kóstolás után még percekkel később is éreztem a csodálatos zamatokat a magvas szatmári szilvából, a kajszibarack válogatásból, a magvazott kökényből és a vadbirssel készült birsből.

Szamosszegen - a legtöbb pálinkakészítővel ellentétben, akik a minőségkiegyenlítést különböző évjáratok házasításával érik el – évjáratozzák a pálinkáinkat, így náluk ez az eljárás kizárt. Két különböző évjárat között mindig lesz különbség – emeli ki a tulajdonos. Minden új főzetet minimum 6 hónapig, de van, hogy 9-11 hónapig is pihentetnek. A pálinka 6-8 hónap elteltével rendeződik, összeáll, egész más arcát mutatja. A pihentetés után a tartályok úszófedelét leveszik, később óvatosan átkeverik, ügyelve arra, hogy a pálinka ne törjön. Ezt követi a „játék”. A főzőmester, a tulajdonosok és néhány sommelier barátjuk 40 és 60 fok között 2 fokonként végigkóstolja az új főzetet, és minden évjáratnál kiválasztják a legideálisabb íz – aroma – alkohol kombinációt mutató alkoholfokot. Szamosszegen nagyon is előfordulhat, hogy az idei év 43 fokos pálinkája a jövő évjáratban 45 fokos lesz, mert az adott évjáratnak éppen az áll a legjobban.

Kézműves pálinka az övék, és ehhez ragaszkodnak is. Bár a tulajdonosoknak néha szó szerint hátfájást okoz a címkézés, mégis minden esetben a palackozás és a címkézés – valamint a lepárláson kívül minden folyamat - kézzel történik. ”Nem vagyunk italgyár, előfordul, hogy egy-egy gyümölcsből elfogynak a pálinkák. Tavaly így jártunk a málnával” – mondja. A főzde évente 280.000 darab fél literes terméket is képes volna előállítani, ők azonban egyelőre a kapacitás töredékét használják ki, évente 12-15.000 palack pálinkát készítenek. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a prémium minőségű pálinkáikat gyümölccsel is le kell tudniuk követni. Éppen ezért vannak olyan Szamosszegi Pálinkák, amelyekből csupán 300 palackkal készült, de olyan is, amelyikből 3000. Ízek szempontjából közelítik a 30 félét, de egyelőre 22 féle ízben elérhetőek, hiszen vannak olyan tételek, amelyek ugyan már elkészültek, de még – ahogy Imre fogalmaz – a tartályokban rendeződnek.

Rövid időn belül áttérnek majd az ISO 22000 minősítésre. Nincs ízfokozó, nincs aroma, és mézezés sem. Náluk minden palackban az van, ami rá van írva: pálinka és desztillált víz. Nem tesznek almát a málna vagy a kajszi cefrébe, sőt a vadbirs pálinkájukhoz sem kevernek almapálinkát. Nincs rajtuk eladási kényszer, ők egészen más műfajban gondolják a pálinkával való foglalatoskodást, ám mind az ár, mind a kifogástalan minőség szempontjából így is felveszik a versenyt a legjobb hírű kereskedelmi pálinkafőzdékkel, emeli ki Dr. Bozsik Imre.

Nálunk nincsenek különböző „sorozatok”, azaz nem készítünk különböző minőségre utaló sorozatnevekkel ellátott pálinkákat. Csak egyfélét. A lehető legjobbat.

A környékbeli gyümölcsöknek tisztelegve igyekeznek minden évben kijönni egy-egy új termékkel, amely valamelyik endemikus, közeli, őshonos gyümölcsből készül. Pl. Lyánycsecsű alma, Batul alma stb. Fajtatisztán főzik a pálinkákat, így például a lyánycsöcsű almapálinkájukat csak és kizárólag ebből a fajtából főzik. Valamennyi szilva és almapálinkájuk uniós oltalom alatt álló eredetvédett termék, szám szerint nyolc, amelyből 7 már a kereskedelmi forgalomban is megtalálható.

Az idén egy olyan almafajtából terveznek pálinkát készíteni, amelyből az országban nekik van a legtöbb fájuk. Ha valaki kóstolta már a Batul almát, soha nem felejti el az ízét – mondja a tulajdonos. A Batul alma egy fűszeres, borízű fajta, amely a legtöbb területen meg sem él. Most van az első érés az ültetvényben és lehet, hogy évekig nem is főznek majd újra. A Szamosszegi Pálinkaház is rendelkezik saját gyümölcsösökkel, de vannak olyan gyümölcsfajták, amelyeket ők is vásárolnak. Vannak olyan évek, amikor adott gyümölcsből egyáltalán nem is párolnak. A cigánymeggy például az idén kimaradt, mert rossz volt a termés minősége.

Személyes kedvenceim a speciális pálinkáik, amikor a birshez vadbirset, a málnához vadmálnát tesznek. Az alma cuveé pálinkájuk megér egy külön misét, ugyanis Golden és Jonathan almapálinkájukat házasítva két – ezektől eltérő - almafajta gyümölcságyán érlelik mintegy 3 hónapig. Ilyen alma cuvée-t mind a két, Michelin csillagos Costes étteremben kérhetünk.

… és a magvas Szatmári Szilva… nos, ez az a pálinka, amelyet az országban ilyen erős magzamattal szinte csak ők állítanak elő. A szilvát maggal együtt cefrézik, és maggal együtt párolják le. Azt, hogy mennyi magot tesznek a cefrébe, azt mindig az adott évben döntik el számos paraméter figyelembevételével. Csodálatos pálinka!

Hordós érleléssel is kísérleteznek. Kizárólag eperfa, vagy Tokaj hegyaljáról származó olyan hordókban gondolkodnak, amelyekben autentikus szőlőkből készült borokat tartottak. Jelenleg mintegy 70 budapesti helyre szállítanak. Ezekben a hónapokban a külföldi kapcsolatok kiépítésén kezdtek el dolgozni lassan, lépésről lépésre. Van már webshop is, ahol a pálinkájuk elérhető, s a Facebook oldaluk is elindult. A csapatban három élelmiszeripari szakmérnök és egy nemzetközi reputációval rendelkező, elismert biotechnológus is dolgozik. Terveik szerint hamarosan a Várkert Bazárban tartandó Szamosszegi Pálinka Napokra is ellátogathatunk, hogy megkóstoljuk a pálinkáikat. Ami viszont már biztos, hogy 2016. november 26-án a Corinthia Hotelben megrendezésre kerülő Nagy Bordói Kóstolón kiállítóként vesznek részt, ahol lehetőség nyílik a valóban prémium minőségű pálinkáik kóstolására.

Kovács Miklós és neje, Erzsike, Veszprémből Hidegkútra költöztek és a sors úgy hozta,hogy éppen a néhai pálinkabíró házát vásárolták meg. A kilencvenes évek elején a helyi termelő szövetkezet átadta a főzdét az önkormányzatnak, melyet 92-ben kibéreltek, felújítottak és az üzemeltetés során szerezték az első tapasztalataikat. Egy 300 literes közvetlen fatüzelésű üsttel és egy 180 literes finomítóval, tehát egy hagyományos kisüsti rendszerrel kezdték a bérfőzést. A főzdét a termelő szövetkezet helyi szilva és cseresznye ültetvényei látták el nem kis részben munkával. Mivel jogi személy soha nem volt jogosult adókedvezményre, a bérfőzés a TSZ tagok neve alatt folyt.

Amikor átvették, a főzde falai annyira feketék voltak, ha felkapcsolták a villanyt, akkor sem lett sokkal világosabb – emlékezik vissza Kovács Miklós, felelős főzde vezető. Az időzítés enyhén szólva sem volt szerencsés, hiszen a TSZ világ a kilencvenes évek elején bomlott fel, a TSZ szilvaültetvényeit vírusfertőzés miatt ki kellett vágni, illetve akkoriban indult a lengyel piac is, hektoliter számra árasztottak el bennünket a délvidéki szeszek, és a Napóleon konyak. Hatalmasat emelkedett a benzin és a cukor ára. A bérfőzés ebben az időszakban a negyedére esett vissza, a főzde csak döcögött. Az állapot tarthatatlanná vált, Kovácsék kiszálltak a pálinkavilágból.

Évekkel később, a kétezres évek elején, Agárdon elindult a minőségi pálinkafőzés, meredeken emelkedett a pálinka piaca. Egyre többen koccintottak pálinkával whisky, vodka és egyéb szeszesitalok helyett. Ebben nagy szerepe volt az államnak és a pálinkás társadalomnak is – emeli ki Miklós. Ekkor azt látták, újra érdemes a pálinkával foglalkozni, de csak kereskedelmi vonalon.

A Petendi Pálinkaházat Miklós három barátjával indította, mára ketten, Erzsikével viszik. 2008-ban egy mezőgazdasági pályázattal alapozták meg a terveiket, ekkor készült el a pálinkafőzde üzleti terve is. 2009-ben elindult az építkezés, 2011-ben már elindult a pálinkafőzés is Vigántpetenden, 2012-ben már az első tételeiket értékesítették.

Hazánkban nagyon kedvez a klíma a gyümölcsöknek, a magyar gyümölcsök kiváló minőséget képviselnek a gyümölcsök világpiacán. A pálinkakészítéskor az a feladatunk, hogy a gyümölcsből a lehető legtöbbet visszaadjuk a pálinkába – fejti ki Miklós.

Soha még ilyen pálinkafőző rendszerrel nem találkoztam! A Petendi rendszer nekem olyan volt elsőre, mint Dexter laboratóriuma! Egy pillanatra olyan érzésem volt, mintha minden a feje tetejére állt volna! A cefrét közvetlen gőz bebuborékoltatással, alacsony hő terheléssel melegítik, ami villámgyors lepárlást tesz lehetővé. Innen kerül az alszesz a 600 literes finomító üstbe. Itt mindennek réz, fa és üveg az alapja! A cefrekádak üveggel vannak kicsempézve, a pálinka pedig fa gyűjtőedénybe folyik. A lepárlásban nagy szerepet játszik az a finomító oszlopban szabálytalanul elhelyezkedő, ötvenezer darab üveggyűrű, amely 18 négyzetméter felületet biztosít a minél tökéletesebb finomításhoz. A pálinkában végetlen a lehetőség. Olyan mennyiségű anyag, és annyi lehetőség a keresztreakciókra, hogy ember legyen a talpán, aki ezt átlátja – hangsúlyozza a vegyészmérnök.

Amikor a pálinka a rendszerből kijön, Miklós szerint az csak egy félkész termék. A Petendi Pálinkaház minden terméke kivétel nélkül hordóban érlelt tétel. A hordóban érleléstől lesz teljes, mert a hordó hozzátesz, lekerekít, a lepárlásban esetleges kellemetlen aromákat is kellemessé képes alakítani, sőt még a rezet is kivonja a párlatból. A pálinkáikat a palackozás előtt hígítják a megfelelő alkoholszintre.

Igazi különlegességeket kóstolhattam Miklóséknál! A barackjuk olyan barack, amiből az első korty után az a benyomásom, hogy itt tényleg a lehető legtöbbet kihoztak a gyümölcsből! A szilvájuk szinte kiugrik a pohárból! Minden tétel igazi kincs!

Budapesten a Golden-Drinks-ben is elérhetőek a pálinkáik, valamint Miklós egy héten többször is a Káptalantóti Liliomkert piacra jár a termékkel. nagyon hangulatos piac! – mondja Erzsike.

Összesen hatféle gyümölcsből készül pálinka a Petendi Pálinkaházban, ennek az az oka, hogy ennél több gyümölcsöt lehetetlen megtanulni, nem lehet menedzselni – mondja Miklós.

A méltán híres Művészetek Völgye fesztivál miatt a szállások nagyon sokszínűek és jól kiépítettek. Egy olyan helyet álmodtak meg, ahová jó kijönni, jól tudja érezni magát az ember!

És hogy honnan a név? Miklósék az összes Rejtő könyvet szó szerint rongyosra olvasták. Magával ragadó Fülig Jimmy életérzése, az élj a mának érzés. A legfontosabb, hogy érezd jól magad, a többi az jön magától!

Életem első pálinka-élménye a Bolyhos pálinkákhoz kapcsolódik. Történt egyszer ugyanis, hogy Balázs kollégámmal munkalátogatást tettünk a BNV egy szakmai kiállításán, és ott kóstoltuk először azt a híres, formás Bolyhos-villanykörte pálinkát, amiről most megtudtam, hogy minden ízben elérhető!

A Bolyhos az első olyan pálinkaház az e-Pálinka történetében, ahol a termékek 99%-a ágyas pálinka. Gyümölcse válogatja, hogy melyik pálinkába mennyi aszalvány kerül, de gyümölcsönként mindegyikbe ugyanannyi. Újszilváson, a volt iskola területén épült meg a Bolyhos Pálinkafőzde. A története az Antik Presszó eladásával kezdődik. Annak idején Bolyhos László üzemeltette az Antik Presszót Újszilváson, az egész család a presszó padlásterében élte anno az életét. Bolyhos László, annyi rossz minőségű párlatot kóstolt, hogy az az ötlete támadt, főzzenek ők, saját maguk pálinkát, és ezt mérjék ki majd az Antik Presszóban a vendégeiknek.

Fehér Erika fogadott, akivel először a játszótér mellett sétáltunk el. A játszóteret Bolyhos László építette az unokáinak. A halastó mellett sétálva jutottunk a múzeumig.  A Bolyhos család egy kedves kis múzeumot is kialakított, ahol a családi szikvíz készítő berendezés mellett azt az 500 literes főzőüstöt is kiállították, amellyel az első Bolyhos pálinkák készültek. Az üst egészen 2010-ig, több mint 20 éven keresztül szolgálta a családot. Itt a múzeumban van régi sparhelt, konyhaszekrény, korabeli vetőgép is.

1994-ben, Tápiószőlősön indult az első főzdéjük, Bolyhos László és fia is főzte a pálinkát. A pálinkakimérés ötlete enyhén szólva is kérészéletűre sikeredett, ugyanis a törvények már 2 év elteltével lehetetlenné tették a Bolyhos pálinka kimérését az Antik Presszóban. Bérfőzdeként indultak, közel ezer család pálinkaszükségletét tudták kielégíteni a környéken.  A Bolyhos pálinkafőzde jelenlegi tervei egy vidékfejlesztési pályázat keretében eredetileg Tápiószőlősre készültek, de nem kapták meg az építési engedélyt. Ez a tény, harminc nappal a határidő lejárta előtt derült ki, így a Tápiószőlősi tervek egy az egyben Újszilváson valósultak meg.

A Bolyhos pálinkákat a kétezres évek elején vitték először pálinka versenyre, Gyulára. A cigánymeggy 2007-ben ott az ország legjobb pálinkája lett. A kezdetek óta folyamatos a fejlesztés. Ezen a másfél hektáros gyönyörű területen van hely fejleszteni – summázza Bolyhos Zoltán. Ma is beruházások vannak folyamatban, 10 db 40 ezer literes tartály jelenti a kapacitásbővítést a főzdében. Mint korábban említettem, a régi üst 2010-ig szolgálta a családot, egy 800 literes kisüsti rendszerrel karöltve. Négy-öt évvel ezelőtt egykörös berendezéssel is fejlesztették a technológiát. Ma már a Bolyhos pálinkák kivétel nélkül fele-fele arányban kisüsti és egyszeres technológiával lepárolt gyümölcspálinkákból készül.

Bolyhos Zoltán 21 éves kora óta dolgozik a családi vállalkozásban. Azt mondja, amikor szezon van, akkor kevés az alvás, de sok a munka! Az aszalt gyümölcsön ágyazott pálinka Bolyhos László ötlete volt anno, a gyümölcsöt az óta is, saját maguk aszalják az üzem területén található hatalmas aszalógéppel. A Bolyhos egyenlő az ágyas pálinkával, kizárólag ágyast forgalmaznak, 50 fokon. Zoltán aláhúzza, hogy amíg a fogyasztóik keresik az ágyas pálinkáikat, addig nem is kívánnak egyéb termékkel foglalkozni. Eleinte sok gyümölccsel kísérleteztek, több mint 30 féle gyümölcsből készült a pálinka, de mára ez letisztult, tíz gyümölcsből áll a szortiment. Az ügyvezető egyik szeme sír is emiatt, mert azt mondja, jó dolog egy pálinkakülönlegességet egy csendes délutánon alaposan „átnézni”.

A főzde eredetileg bérfőzdeként indult, 2003-ban kezdődött a kereskedelmi főzés. A kereskedelmi főzés az első öt évben csak a munkát jelentette számukra. A család három tagja ebben az öt évben három különböző rendezvényre, fesztiválra járt, hogy megismertessék a pálinkájukat az országgal. Biztosan sokan találkoztak már a Bolyhos kóstoló faházakkal, amelyeket szintén vittek magukkal, utánfutóra szerelve a fesztiválokra, pálinkát és pálinkását (ízesített jégkása + pálinka, almapálinkához zöldalmás jégkása például) kóstoltatva az érdeklődőkkel.

Azóta már saját fesztivált szerveznek, Újszilvási Ágyaspálinka Fesztivál néven, amely tavaly látogatószámban rekordot döntött. A két nap alatt harmincezernél is több látogatót vonzott, és 400 liter pálinka folyt le a garatokon. A fesztivált általában Pünkösdhöz kötik, ingyenesen látogatható, és ügyelnek arra, hogy amíg anyuka Rubint Rékára tornázik, a gyerekek ugráló várazzanak, hogy apukának legyen ideje megkóstolni a Bolyhost. Ilyenkor a fesztiválon több mint 100 kézműves is kihozza a portékáit, egy család 4-5 órát úgy tud itt eltölteni, hogy észre sem veszik! Volt egyszer például, hogy olyan körhinta érkezett az Ágyaspálinka Fesztiválra, amely itt volt először felállítva az országban. Harminc méter magasra emelte a hintázni vágyókat és ott indult be a ringlispíl.

A főzde kapacitása óriási, több mint 10.000 mázsa gyümölcsöt tudnak itt a leszedést követően tárolni. Több száz gyümölcstermesztővel állnak kapcsolatba, mindenkit időben fizetnek ki, de csak olyan árut vesznek át, amiben előre megegyeztek. A gyümölcsök először a főzde garatjába kerülnek, itt akár nyolcezer kilogramm gyümölcsöt is be tudnak táplálni az üzembe. Egyrészt szemrevételezéssel vizsgálják a gyümölcs minőségét, de Zoltán azt mondja, hogy ő rendszerint bele is harap az érkező gyümölcsökbe minőség-ellenőrzés gyanánt. Azt mondja, hogy sokszor a gyümölcsök cukortartalma alapján fizetik a beszállítókat. Egy nap leforgása alatt, 60.000 kilogramm gyümölcsöt tudnak feldolgozni, amely a garatból közvetlenül zárt helyiségbe közlekedik a nagy teljesítményű csigák segítségével, így tulajdonképpen az időjárástól függetleníteni tudják a feldolgozást, a munkát.  Az idén a becslések szerint kétmillió kilogramm gyümölcsöt fognak feldolgozni összesen. Kilenc darab kétszáz hektós hűthető, fűthető, keverhető tartályban megy az irányított erjesztés, itt hamarosan minden tartály birssel lesz tele!

Az aszaláshoz olyan szőlőbogyózó berendezést használnak, amely úgy távolítja el a szőlőszemeket a kocsánytól, hogy azok nem sérülnek, így tökéletes aszalvány alapanyagokká válnak. Bolyhos Zoltán egy krumpli tisztító géppel is kísérletezik, hogy a hamarosan érkező birsalmákat a szőrtől és a sártól megszabadítsák. Egyszer már kipróbálta, néhány tíz kiló birssel, és azt mondja, a birsek olyanok lettek, mintha kipolírozták volna őket. A gép igazi főpróbája napokon belül, az első birsszállítmányok érkezésével jön majd el.

A pálinkák érlelése miatt nagy a készlet a főzdében. Itt nem hordóban, hanem üvegben történik a pálinkák érlelése. Saját betétdíjas palackokkal, saját rekeszekkel dolgoznak, a kezemben tartottam egy villanykörtét is, cigánymeggyel tele! Ez annyira Bolyhos! A palackozóban éppen a Bolyhos történetének második vietnámi megrendelését palackozzák. Két hónap alatt fog odaérni, a vietnámi megrendelők a Karácsonyt már pálinkával köszönthetik.

Készülnek a Vörösmarty térre, ahol második alkalommal vesznek részt a Karácsonyi Vásáron. A pálinkafogyasztók nagyobb részben külföldiek az eddigi tapasztalatok alapján. A külföldiekre is figyelve, a repterünkön hat üzletben lehet kapni a Bolyhos pálinkát, valamint a Hungaricum Wine and Fine Food üzletében is, így ha megszerette külföldi vendégünk a pálinkát, vihet belőle haza is. 

A Bolyhos kóstolóhelyisége csaknem 60 fő befogadására alkalmas, a falusi szurkolótábor itt követte a foci EB-t, sörcsappal, és természetesen pálinkával. A bútorok alapanyagát egy híres, Újszilvási fekete diófa adta – csodálatos!

A teljes Bolyhos Pálinkafőzde szortimentje megtekinthető a www.bolyhos.hu oldalon a  webáruházban, aki 50 ezer forint felett vásárol, ingyen kapja házhoz a palackokat!

Kedves Erika, Kedves Zoltán, köszönöm, hogy a vendégük lehettem!

Magyarbólyon, a vasút állomásról már érződik a törköly illata. A rendőrség mellett, a volt határőrlaktanya területén, 2008-ban alapították a Magyarbólyi Pálinkafőzdét a Villányi borvidék törkölytermelésének a feldolgozására. Villány Magyarbólyról mindösszesen néhány kilométer, a Villányi Borvidék törkölytermelése év 5 millió kilogramm, a főzde mag és szőlőhéj feldolgozó üzemnek indult. Először a biogáz és komposztüzem épült fel, majd ezt követte a pálinkafőzde. 2008-ban elkészült az első pálinka is.

A főzdét úgy alakították ki, hogy a Villányi borvidék – amely a Bordeaux-i borvidékhez hasonlít az adottságaiban a leginkább - éves törkölytermelését le tudja párolni és tulajdonképpen törköly, szőlő és borpárlatokat, borseprőpárlatot, valamint brandyt készítenek. Itt, Magyarbólyon évente 400-500 tonna törkölyt dolgoznak fel, de volt egy év, amikor másfél millió kilogramm törkölyből készültek a párlatok – mondja Nagy Sándor, operatív igazgató – ekkor éjjel nappal működtek az üstök, folyamatos műszakban dolgoztak.

A Magyarbólyi Pálinkafőzdébe legfőképpen erjesztett vörös törköly érkezik, levesebb és szárazabb változatban is. Sándor azt mondja, hogy a levesebb törköly mostanában divatos, nem préselik ki annyira. A száraz törkölyt a beérkezéskor azonnal magozzák, majd lepárolják, a levesebbet pedig főzik. Amennyiben akkora mennyiségű törköly érkezik a főzdébe, amelyet nem tudnak azonnal feldolgozni, azt tavaszig, légmentesen úgynevezett siló-hurkákban tárolják.

A gyümölcsök esetében 16-18 Celsius fokon megy az irányított erjesztés. Három, 10 ezer literes, hűthető fűthető és keverhető tartályban. Nagy Sándor azt mondja, a Magyarbólyi Pálinkafőzde nincs igazán rászorulva a sokféle termékre, ennek ellenére a szőlő alapanyagok mellett, gyümölcsökből is készítenek párlatokat. Gyümölcs szempontból a tavasz a faeperrel, cseresznyével és meggyel indul. Sándor szerint - aki az alapanyag beszerzésért, a termékfejlesztésért, a kóstoltatásért, a fesztiválokért és a nagykereskedelemért is felel – a környéken nincsenek olyan minőségű erdei gyümölcsök, amiből jó szívvel készítenének itt pálinkát. Az itt lepárolt gyümölcsöket igyekeznek a környékről, a régióból beszerezni.

A két, számítógép-vezérelt, 1500 literes Kothe főzőüst egy főzéshez 7 köbméter vizet is elhasznál, ebből kifolyólag kialakítottak a főzde alatt egy tartályt, amiben az üstökből lejövő 30-50 fokos vizet 20 fokosra hűtik, majd újra felhasználják. Ha igazán tiszta törkölyt főznek, akkor kizárólag törkölyt használnak alapanyagul, ha viszont a törkölyt lágyítani szeretnék, a törvény megengedi, hogy 25% borseprőt is hozzáadjanak.

Kereskedelmi és bérfőzdeként is működik a Magyarbólyi Pálinkafőzde. Az egyik üst most a bérfőzetők cefréit párolja, de ha egy nagyobb tétel érkezik, akkor mind a két üstöt a kereskedelmi főzésre állítják. Évek óta ugyanazoktól a beszállítóktól vásárolnak, az évjáratokat nem különböztetik meg. Szőlőből, muskotály szőlőből, szilvából (Lepotica, Elena) aránylag többet készítenek.

A korábbi évek folyamatos üzemének eredményeképpen akkora készletük van, hogy a törkölypálinkákból minden évben tudnak 5 éves pálinkákat kínálni. Négy darab egyenként 20 ezer literes tartályban, valamint 5 ezer és 1 ezer literes tartályokban vannak a pálinkák, a gyümölcspálinkák minimum egy évesen, a törkölyök minimum 5 évesen kerülnek kereskedelmi forgalomba.  A Cabernet Franc törkölypálinkájukat érlelik egyedül. Az érlelőben 65-85 alkoholfokon tárolják a pálinkákat, itt történik a pálinkák bekeverése is. Nagyjából 150 ezer liter pálinka várja itt, hogy piaci forgalomba kerüljön. Készítenek likőröket is, zölddió likőrrel és meggyes mákos likőrrel is kísérleteznek, amely egy máklikőr, meggy alapokon.

A kóstolóhelyiség alatt van az érlelő pince, 220 literes gönci hordókban történik az érlelés, az első itt készült brandyknek még saját maguk égették a hordókat. Ma már használt, felújított, vörösboros hordókban érlelik a törkölyt és a brandyt is. Vannak olyan pálinkák, amelyeknek kifejezetten jót tesz a hordó – le tudja kerekíteni az ízeket például a törkölynél, vagy a szilvánál, de Nagy Sándor igazán a tiszta pálinkát kedveli. Azt mondja, hogy a pálinkaszakma még fiatal, nincsenek igazán tapasztalataink, csupán az elmúlt tíz év, amiből meríthetünk. A brandy készítést a borpárlatok miatt próbálták ki annak idején, másodszorra van brandy a hordókban. Az első termékek most vannak olyan állapotban, hogy már az elismert brandy szakértők is pozitívan nyilatkoznak róla.

2016 június 21-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett Országos Pálinka és Törkölypálinka Verseny és Országkóstoló eredményhirdetése, amelyen minden terméküket díjazták, sőt Cabernet Franc Törköly Ópálinkájuk 5 csillagos pálinka kiválóság lett. Emellett két évvel ezelőtt az 50%-os vörös törkölypálinkájuk megkapta a legmagasabb, Champion minősítést, amire vörös törköly esetében az azt megelőző években még nem volt példa.

A meglévő vásárlók megtartása a cél, az, hogy a törköly visszakapja a méltó helyét a fogyasztóknál! A Magyarbólyi pálinkafőzdében készült termékek Villányi Pálinka márkanév alatt a Tescoban és az Auchanban is elérhetőek, illetve kisebb boltokban is országszerte, a prémium termékeik mellett, Delírium illetve Pincemester márkanéven.

A kóstolóhelyiségük két hete lett kész – mondja Nagy Sándor. Minden második hétvégén, szombaton pálinkasétát szerveznek, amelynek keretében az érdeklődő vendégeiket körbevezetik a főzdén, bemutatják a technológiát, a pálinka készítés teljes folyamatát, valamint megkóstolhatják a kiváló mesterpárlatot, kétféle törkölyt, illetve a Cabernet Sauvignon szőlőpálinkájukat is. Azért választották a szombatot, mert a Villányba érkező vendégek általában péntektől vasárnapig tartózkodnak a borvidéken, pénteken borokat kóstolnak, vasárnap kirándulnak, a szombat „üres”. Az üres szombatra kínál alternatívát a pálinkaséta a Magyarbólyi főzdében. Igény szerint komolyabb kóstolókat is kérhetnek az ide látogató vendégeik: Érdemes kipróbálni a Villányi Mesterpárlathoz a szivarkát, kávét, csokoládét a Cabernet Sauvignon-hoz, Kéknyelű borhoz kéknyelű borpárlatot, túró rudit a törkölypálinkához – mondja Sándor.

A Bánki Pálinkaház 2012. december 6-án, Szent Miklós, a pálinka védőszentjének napján nyitotta meg a kapuit, bérfőzetői nagy örömére. Szikora Zsolt, építési vállalkozó – akit 2015 évben a Pálinka Lovagrendbe választottak - és neje Szikora Katalin, valamint a fiuk, Szikora Dániel a tulajdonosok.

Zöldmezős beruházásként indult azzal a céllal, hogy legyen Bánkon egy olyan hangulatos pálinkafőzde, ahová az ember szívesen kilátogat, együtt van a barátaival, családjával, jókat esznek, jókat isznak, és amennyiben kedvük úgy tartja, egyúttal a kiforrott cefréjükből pálinkát pároltathatnak, éppen úgy, ahogy ez nagyapáink korában olyan jól működött! A régi iskolatársak, és a volt munkatársak már olyan ritkán tudnak találkozni, együtt lenni, egy pálinkafőzés, az össze tudja rántani a csapatot!

Higiénikus, tiszta a környezet, a minőség a legfontosabb, éppen ezért az indulást követően egyre több és több cefre érkezett a főzdébe, nagy volt az érdeklődés. Olyannyira – mondja Szikora Dániel, mezőgazdasági mérnök és pálinkamester – hogy az indulás óta nincs megállás, a rendszeres karbantartásokat leszámítva folyamatosan főznek. Volt olyan bérfőzetőjük is, aki ahelyett, hogy másik főzdébe vitte volna a kierjedt cefréjét, inkább hűtve tárolta, de ragaszkodott a bánki lepárláshoz.

Egy hagyományos, fatüzelésű, 250 literes kisüsti, és két éve egy egyedi tervezésű Hagyó-féle oszlopos berendezésben fortyognak a gyümölcscefrék, nem kell aggódni, hogy a saját cefre másik cefrékkel összeöntve kerül majd lepárlásra. A Szikora család nagyon ügyel a minőségre, náluk a 99%, az nem elég. Minél jobb a cefre, annál jobb pálinka lesz belőle!  A minőség itt is sokkal előre valóbb, mint a mennyiség. Kizárólag frissen szedett gyümölcsből készítik a pálinkákat, a bérfőzetőiknek tanácsokat adnak, hogy a következő cefrék még jobban sikerüljenek, de ha teszem azt, valakinek kedve szottyan pálinkához, a gyümölcs beszerzéstől, a cefrézésen keresztül egészen a palackozásig vállalják a feladatot.

A Bánkon bérfőzetőik közül egyre többen küldik versenyre a pálinkáikat, és büszkén újságolják a főzdében, amikor a pálinkájuk érmeket szereznek. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az elismerések bizonyítékai a főzde falán kifüggesztésre kerüljenek.  

Két évvel ezelőtt, a Hagyó főzőüst beüzemelésekor merült fel először a kereskedelmi főzde, a saját pálinkák gondolata – mondja Dani - mára már 9 fajta gyümölcsből palackba is kerültek a kereskedelmi tételek, de a teljes szortiment 20 fajta gyümölcsöt foglal majd magában.

A Bánki pálinkafőzde néhány éve indult, folyamatosan tanulnak, fejlődnek. Bánkon egész évben erős a turizmus, de az igazi szezon májustól szeptemberig tart. Nem ritka, hogy Bánk népessége ebben az időszakban meg ötszöröződik. A helyi és környékbeli vendéglátóegységeken, hoteleken keresztül szeretnének fejlődni, de nem tervük túl nagyra nőni. Működik a családi logisztika, Dani két húga is besegít, amikor palackozni, zárjegyezni, címkézni kell. Júniusban indul a szezon a szokásos meggyekkel és cseresznyékkel, pálinkavacsorákat tartanak, csoportokat fogadnak. Amikor náluk voltam, Dani édesanyja a kemencében habkönnyű kenyérlángost sütött. Először volt szerencsém ennyire friss kenyérlángoshoz, ami néhány perccel azelőtt került ki a kemencéből!

Fesztiválokra, rendezvényekre is kitelepülnek, találkozhattunk velük az Esztergomi Sörfesztiválon, a Váci Sörfesztiválon, de a Kétbodonyi Szilvaszombaton is.  A szomszéd városban van egy kézműves sörfőzde, akik éppen akkor kezdték meg működésüket, mint Szikoráék, és olyan jó kapcsolatba kerültek a vállalkozásaikkal, hogy a fesztiválokra közösen járnak, így a fesztiválra látogató egy-egy pálinka mellé a kézműves sörökből is hörpinthet. Vannak kézműves tejtermékekkel foglalkozó barátaik, vadhúsokat forgalmazók, így az ide látogató vendégeknek akár egy egész hétvégés komplett programot tudnak szervezni, Bánkon pedig szállásügyben mindenki megtalálhatja a saját igényeinek megfelelőt, a superior hoteltől a vidéki panzióig bármilyet.

A főzde legelső érmes pálinkája a fekete berkenye volt, amely a Gyulai Pálinkaversenyen aranyérmes lett. A fekete berkenye és fekete ribizli pálinkájuk bekerült a legfrissebb, 2016-os Pálinka Kiválóságok Könyvébe, amely minden évben, 2014 óta kiadásra kerül. Zsolt azt mondja, a Bánki főzdében nagy hangsúlyt fektetnek a bogyós gyümölcsökből készült pálinkakülönlegességekre, mint a fekete ribizli, fekete szeder és a fekete berkenye, hiszen Nógrádot úgy is hívják, mint a bogyós gyümölcsök hazája.

Őshonos magyar állatokat is tartanak a főzde körüli farmon, és a főzde biztonságára Buksi, a puli, Balu és Hópihe ügyel!

Barabás Attilával, a Pannonhalmi Pálinkárium vezérigazgatójával a szürke marhákat néztük meg legelőször Pannonhalmára való érkezésünkkor. Ugyanis egy régi hagyományt felelevenítve ma, a pannonhalmi szürke marhák a Pálinkárium cefremoslékán fejlődnek a legelőn, mint annak idején, amikor a pálinkafőzés az apátság kezében volt. (A szürke marhák enyhén szólva sem jók a takarmányhasznosításban, de Pannonhalmán a pálinka és a hagyományőrzés rendkívül fontos a helybélieknek.)

A Pálinkárium – amely korábban az apátság főzdéje volt, ma pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem mintagazdasága - 3 magánszemély kezében van, az egyikük Barabás Attila, élelmiszertechnológus, mikrobiológus, agrármérnök, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke, a Győri Likőrgyár vezérigazgatója, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense, sőt még a Magyar Horgász Szövetségben is vezető szerepet vállal.

A Pálinkárium a Pannonhalmi Ipari Parkban található, amely ipari park anno egy pálinkafőzdéből és egy malomból állt és áll ma is. A főzdét 1917-ben alapították és bár többszöri felújítást is megért, jövőre, 2017-ben ünnepli a 100 éves születésnapját. A születésnapra sok izgalmas meglepetéssel készül Attila és csapata.

A főzde kapujából szabad szemmel is látszik az apátság. Gyönyörű a környezet! A főzde területére lépve először Szent Miklós domborművével találkozunk, aki – mint az pálinkás körökben köztudott - a pálinka védőszentje. A dombormű alatt piros gyertyákat látok, ugyanis a Pálinkáriumban minden nap piros gyertyát gyújtanak azoknak a gyümölcsöknek a tiszteletére, amelyekből befőtt, lekvár, vagy egyéb „ördögtől való” készül pálinka helyett. Azoknak a csoportoknak, akik pálinkakóstolásra érkeznek a főzdébe, útjelző tábla is segíti a tájékozódást, amennyiben túlzottan belemerültek a pálinkakóstolásba, és ne adj, Isten elvesztik a helyes irányt.

A Pannonhalmi dombvidéken vagyunk, amely a Kisalföldet és a Bakonyt köti össze, a Csanak és a Szemere alkotják a dombvidék magját. A Pannonhalmi medencében található hazánk legnagyobb lösz szurdok vidéke, a szurdokokban annak idején boros pincéket alakítottak ki a helyiek.

Az udvaron Barabás Attila a korabeli erjesztőkádak jeleit mutatja, amely 14 erjesztőkádat most éppen vastag barackmag-takaró rejt a szemem elöl. A magokat Attila a téli estékre, az otthonába a kandallóba szárítja. Azt mondja, nem kell ennél jobb tüzelőanyag!  Ezekbe az erjesztőkádakba érkeztek annak idején a törköly cefrék Pannonhalmáról és a környékéről. Itt indultak erjedésnek, majd pálinkát készítettek belőle az apátság főzőmesterei.

Ma a Pálinkáriumban 10 db 20 köbméteres, duplikált falú, keverhető tartály, valamint kisebb, 7 köbméteres tartályok hivatottak a cefre erjesztésére. Az erjesztő tartályokat 10 Celsius fokos vízzel hűtik a főzde saját kútjából. A tartályokat kavicságyra telepítették. A túlfolyó hűtővíz a kavicságyon keresztül visszakerül a talajba, így lesz újra hűtésre felhasználható. Ez a megoldás a saját fejlesztésük, mestermérnöki munka!  A tartályok meglepő módon fehér színűek, amire azért van szükség, hogy a nagy melegek esetén vissza tudják verni a napfényt, meggátolva ezzel a cefrék túlzott felmelegedését. Ugyanakkor a hűvös időszakokban, különösen az ősz beálltával a tartályokat fekete anyaggal fedik be, éppen azért, hogy a napsugarak erejét lehetőségük legyen az erjedő cefrék melegítésére fordítani. A cefrét saválló tartályban állítják be az élesztőket és tápsókat illetően majd a beállítás után szivattyúzzák az erjesztő tartályokba. A berendezéseket flexibilis csövekkel kötik össze abból a megfontolásból, hogy a nap végén, a munka végeztével minden egyes csövet el tudjanak mosni.

A Pannonhalmi Pálinkáriumban 4-500 ezer kilogramm gyümölcsöt dolgoznak fel egy évben, amiből az idén 600 mázsa barack és 900 mázsa meggy a tervezett.  Ide csak olyan ládákban érkezhet gyümölcs, amelyet szemmel át lehet nézni. Attila fenntartja a jogot magának, hogy csak ő vehet át alapanyagot a pálinkafőzésre.

A főzde területén van mintabolt is, ami annak idején a főzőmester lakhelye volt. Több mint harminc fajta termék készül, pálinka és pálinka alapú termékek formájában. Csak ámulok és bámulok! Például a vaníliás rumos gesztenye párlat, amely tokaji hordóban érlelt gesztenye pálinka rummal. Az íze a gesztenyepürére emlékeztet, levendula pálinka, amely levendula, körtepálinkában áztatva, mézes meggy, mézes fahéjas alma, zöld dió, az egyedülálló pálinka parfüm, amely főként ételek ízesítésére szolgál (előétel, leves, főtt hús), vagy a szivarpárlat, amely 6 éves törköly, 6 éves brandy, 6 éves rumból áll össze kerek egésszé! Emellett természetesen számtalan gyümölcs és szőlőpálinkájuk van, törköly, ágyas törköly, rozé pálinka, amely halvány rózsa színét az irsai olivér szőlőpálinkán érlelt vörös szőlőtől kapja. A mintabolt a Pannonhalmi Pálinkapont hálózat egyike, további pálinka pontokat üzemeltetnek. Az egyiket éppen Pannonhalmán, az Apátság közelében, amit szintén volt szerencsém látni pannonhalmi látogatásom során.

A vezérigazgató hangsúlyozza, hogy több mint ezer vendéglátó ipari egységbe jut el a Pannonhalmi pálinka. A vendéglősöknek például, akik Pálinkárium termékeiket kínálják, kötelezően ajánlott személyesen is ellátogatni a főzdébe, mert látniuk kell, hogyan készítik a pálinkákat, amelyeket majd a vendégeinek kínálnak! A pálinkának ma egy vendéglőben a kézműves mivoltát kell sugallni és hangsúlyozni!

Egy gondolatot, egy álmot valósítottunk meg – meséli Attila – Az egyetlen pálinkafőzde az országban, ahol minden technológiai elem jelen van, amivel elődeink valaha a pálinkakészítéskor dolgoztak. A bemutatóterem 2007-ben lett kész, pedig elsőre olyan, mintha már évtizedek óta így állna. Minden beépített modern alkatrész ezüstből van, minden, ami a régi kor alkatrésze, azt rézből készítették el. Látok itt lócát, rádiót és pálinkafőző berendezést is, hiszen a főzde anno bérfőzdeként üzemelt ezért a bérfőzető annak idején megvárta, amíg elkészül a pálinkája. A lócára le is heveredett, közben a rádióban a Szabad Európát is hallgathatta.

Ugyanabból a cefréből kétféle lepárlással készítik el a pálinkáikat Pannonhalmán, kisüsti és egyszeres lepárlással is. Az évjáratok eltüntetését úgy oldják meg a pálinkáiknál, hogy 2 rész kisüsti, 1 rész oszlopos arányban blendelik a termékeket.

A cégcsoport együtt a legnagyobb pálinkaértékesítő hazánkban. Pannonhalmán a Pálinkáriumban készül a Pannonhalmi prémium pálinka, de például a Hédervári Pálinka Udvarház pálinkák is az ő termékeik.

Barabás Attila szakmai pályafutása során előbb tanult meg volumenben gondolkodni a Győri Likőrgyárban, majd az így megszerzett szakmai tapasztalatait tudta a főzdében „kicsibe” levetíteni. Minden esetben a hatékonyságra törekszik, a hatékony megoldásokat keresi. Számára a konkurencia nem átok, hanem természetes dolog – fogalmaz. Piacorientáltan lehet ma érvényesülni a pálinka világában. A fogyasztónak szabad akarata van, arra kell törekedni, hogy a fogyasztók igényeit a legszélesebb körben és a legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki. Itt, Pannonhalmán a folyamatos és egyenletes fejlődés a cél. Mindig az újdonságokat keresik a pálinkában.

Barabás Attila nevéhez fűződik - aki évente több, mint ötven pálinkavacsora megtartására kap felkérést - a Cafe a’la Hungary életre hívása, amely a mi „ír kávénk”. A magyar „ír kávé” összetevői a kávé, a barackpálinka, a barnacukor és az egyedülálló pálinkaparfüm. További pálinka koktélokat is megalkottak Gyöngyös, Dzsipszi, Olivér és Táltos elnevezésekkel, valamint készítenek pálinkás bonbont is, amelybe beleharapva, folyékony pálinkával találkozhatunk!

„A pálinkához nem a pálinkaiváson keresztül vezet az út!” – mondja Barabás Attila és ebben teljesen egyetértünk!

Köszönöm a lehetőséget és a csodálatos pálinkákat Pannonhalmi Pálinkárium és kedves vezérigazgató úr!

Komáromi János, a Tuzséri Pálinkamanufaktúra egyik tulajdonosa kísért végig a pálinkafőzdén és a tavalyi évben átadott rönkház-hotelen.

Idén van annak a tíz éves évfordulója, hogy azon a bizonyos érettségi találkozón Komáromi János az egykori osztálytársának feltette a nagy kérdést: „Csinálunk egy pálinkafőzdét?”

János igazi kereskedő! 25 éves értékesítési tapasztalattal a háta mögött, olyan vele beszélgetni, hogy az ember azt gondolja, ő tulajdonképpen erre született. Ő vezeti többek között a Komáromi Italházat Debrecenben, a Krúdy éttermet, a Villahotelt, és Hajdúszoboszlón a Spirit Pálinkázót is ő hívta életre. Tagja a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrendnek, hazánkban az első pálinkabírálók között van.

Szabolcs az alma hazája, a Tuzséri Pálinkamanufaktúra falain a hagyományos almafajtákból készített kiállítás köszönti a vendégeit. 4 berendezés szolgálja ki a kereskedelmi főzde és a bérfőzetők igényeit. Az ötletet követően egy régi, omladozó vályogfőzdét vásároltak, amelyben a plafonról lelógó villanykörte jelezte az egykori termelést. A vályogházat újjáépítették, erjesztő tartályokat vásároltak, és 10 évvel ezelőtt elkezdődött a lepárlás.

Akkoriban – mondja Komáromi János – a környékbeli gyümölcstermesztőknek a pálinkával szemben egyetlen elvárásuk az volt, hogy minél több pálinka készüljön a cefréből. A Tuzséri Pálinkamanufaktúra a bérfőzetőit a minőségi pálinkafogyasztásra, az egyre jobb pálinka előállítására bíztatja, azonban a mai napig azon igyekeznek, hogy a sokféle igényeket ki tudják elégíteni. Tuzséren a bérfőzetők gyümölcseit, és cefréit ingyen ki is magozzák. Tisztelik a bérfőzetőiket, akinek megfelel az alacsonyabb minőség, a főzde kapui és berendezései számára is nyitva áll, ám aki igényli, a modern kor technológiájával, irányított erjesztéssel, hűthető tartályokban erjesztett cefrét és modern eszközökkel lefőzött pálinkát, itt erre is adott a lehetőség.

 Igyekeznek környezettudatosan működni, a cefre hulladék hőjét a tartályban keringő csőkígyó fogja fel, hogy a szomszédos vendégház fűtését segítse. A kimagozott gyümölcsből a hulladék magot a kazánokban használják el, de a magok hő értéke annyira magas, hogy kénytelenek szénnel keverni, a kazánok megóvása érekében.

Itt a szilva és az alma a fő gyümölcs, amelyekből kereskedelmi pálinkát főznek – hangsúlyozza a tulajdonos. A Tuzséri pálinkáért Szabolcsba kell utazni, ugyanis egyelőre az értékesítés a debreceni ital nagykereskedésben, illetve 80 kilométeres környezetben megoldott. Jánosék azt tervezik, hogy a későbbiekben kialakítanak egy kereskedelmi hálózatot a Tuzséri pálinkának. Egyelőre ő, mint a nagykereskedés vezetője, minden hónapban leadja a pálinkarendelését, amit a tartályokból lefejtenek és palackoznak. Évente harmincezer üveg pálinkát forgalmaznak, ennek egyelőre a fele a prémium sorozat. A Tuzséri Prémium sorozat 40 alkoholfokon, a HP sorozat pedig 50 fokon kerül a fogyasztókhoz. Van Tuzséri kocsmapálinkájuk is.

Azt mondja, minden kezdeményezés mellé áll, amely valamilyen módon segíti a magyar pálinka fejlődését. Elvégezte a borakadémiát, így a borászok között is ismerősen cseng a neve. Az Irsai Olivér szőlőből készült pálinkájukat egyik borász barátjával együtt cefrézik.

Érlelt és ágyas pálinkájuk is van. Abban hisznek, hogy az ágyas pálinkákkal lehet elérni a pálinkával épp most ismerkedőket igazán. Az ágyas meggypálinkájuk például fele-fele arányban friss és aszalt meggyen pihen, de vannak ágyas szilvák, barackok, körték és vegyes tételek is. Az ágyas pálinkák addig vannak a gyümölcságyon, amíg folyamatos kóstolásokkal úgy döntenek, hogy elérték a kívánt karaktert. A vegyes pálinkák alapja itt a birs. Az érlelt tételek megalkotásának a folyamatában sokat kísérleteztek chipsekkel. A mai érlelt termékek közepes pörkölésű (M+) tölgy és eperfa hordókban születnek. A tuzséri érlelt tételeknek a legjobban ez a pörkölésű hordó felelt meg. Az érlelt barackpálinkájuk például eperfahordóban készül. Bizonyára a DVSC szurkolók nagy tábora tisztában van azzal a fontos ténnyel, hogy a DVSC hivatalos pálinkája a Tuzséri Pálinkamanufaktúrában készül, továbbá ez a főzde az egyetlen hely az országban, ahol görögdinnye pálinka is készül.

A kóstolóházban selyemzászló jelzi, hogy 2012-ben a vilmoskörte pálinkájuk ország, 2015-ben jonatán alma pálinkájuk világkupa győztes lett, a Destillátán vadcseresznye pálinkájukat 2 évvel ezelőtt, tavaly pedig az irsai szőlő pálinkájukat aranyéremmel ismerték el.

A tágas kóstolóházban előzetes bejelentkezés mellett mindenkit szívesen fogadnak. A környezet csodálatos! Sugárzik belőlük a vendégszeretet! A tavalyi évben adták át a főzde szomszédságában a rönkház-apartman hoteljüket, melegkonyhával, reggelivel, szaunákkal, fűthető dézsával várják a pihenni vágyókat. Közel a Tisza, a vendégház falánál sorakozó kajakokkal vízitúrára is lehetőséget biztosítanak a vendégeik számára.

Tuzséri Pálinkamanufaktúra, Gyümölcspárlat Bt., kívánom, hogy minden további terveteket siker koronázza! A Tuzséri pálinkák kirobbanó sikert arattak a barátaim körében is, amikor megkóstolták.

2015 januárjában nyitotta meg kapuit az 1 Csepp Pálinkaház Hegykőn, az egykori „Masinaház”-ban. A 100 éves épületben volt a falubeliek közös gőzgépe, ide hordták gabonájukat csépeltetni. A soproni tulajdonosok vidéki, autentikus helyet kerestek a pálinkafőzdének, és a „Masinaház” első látásra szerelem volt számukra. Az épület a Fertőd-Hanság Nemzeti Park területén található, és helyi védett épület. Bár az újjáépítés kivitelezését teljes egészében a vállalkozás végezte, az épület mégis az Önkormányzat tulajdonában maradt. A beruházás költségeit hosszú távú bérleti szerződés keretében „lakja le” az 1 Csepp Pálinka Kft. Ez a konstrukció a településen teljesen elfogadott. A helyi Önkormányzat igyekszik saját befektetéseket végezni a településen, és szeretik megőrizni a község ingatlanvagyonát.  

Az öreg „Masinaházat” lebontották, majd újraépítették. Így nyerte el a mai formáját, ami megszólalásig hasonlít az eredetire. Ezt a teljesítményt a Fertő-táj Világörökség Egyesület a „Fertő-táj legszebb háza 2014.” díjjal ismerte el.

A bejárattal szemben állva a homlokzatban téglákból kirakva az 1913-as évszám jelzi a történet kezdetét.

A tulajdonosok a vállalkozás nevén hosszasan törték a fejüket. Először a nevek monogramjából próbálták összerakni a cégért, majd egy kreatív cégnél dolgozó barátjukat kérték meg, hogy gondolkozzon az elnevezésen. Péntektől vasárnapig tartott az ötletelés, melynek eredményeként megszületett az 1 Csepp Pálinka.

Barátaik elmondása szerint az 1 Csepp Pálinka elindulása óta csak ezt a márkát fogyasztják. Egyikük azt mondta, hogy ők már menthetetlen cseppfertőzöttek.

A név és a logó jogvédelem alatt áll. A logót és a címkét először baráti körben tesztelték, míg elnyerte a végleges formáját. Az 1 Csepp Pálinkás címkén a palackban lévő gyümölcs színe is megjelenik, ezzel is megkönnyítve a fogyasztást, a felismerést.

Dömötör Zsolt cseppmesterrel találkoztam. Elmondása szerint minőségi pálinkával legelőször Zamárdiban, a Pach Gábor által vezetett Zimek főzdében találkoztak. Innen a pálinka iránti szerelem.

Ezután Dömötör Zsolt és Berényi Károly, 2010-ben kezdtek el pálinkát főzni a saját maguk szórakoztatására. A kezdetekben otthon, kézzel magoztak, és a cefréiket bérfőzetés keretében főzették ki egy közeli pálinkafőzdében. A kezdeti sikereken felbuzdulva (és Zsolt feleségének bíztatására) kereskedelmi jelleget adtak a vállalkozásnak. Elvégezték a pálinkagyártó iskolát, majd saját főzde híján két évig Zamárdiban főztek.

2013-ban készítették az első kereskedelmi tételeket. A Piros Veltelini szőlőpálinka azonnal komoly sikert hozott számukra, mert 2014-ben Országos versenyen Champion minősítést kapott. 2015-ben folytatódott a sikerszéria, hiszen az Országos versenyen újabb Champion díjakat szereztek a Meggy, illetve a Zenit szőlő – Kései meggy házasítással. Az utóbbit ráadásul a csúcs-zsűri  „Magyarország legjobb pálinkájává” választotta. Azért is nagyon büszkék a cseppmesterek erre az eredményre, mert a Zenit szőlő – Kései meggy házasításuk történelmet írt: ez volt az első eset az országban, amikor pálinkaházasítás (vegyes pálinka) nyert komoly elismerést.  

A 2016-os országos verseny is komoly sikereket hozott. A sok aranyérem mellett két újabb Champion díj volt az odaadó munka eredménye. A Penyigei szilva, és a Hegykői törköly kapta a kategória-győzteseknek járó elismerést. Ez azért is nagy szó, mert sok nagyon jó szilvapálinka készül az országban, így szilvában a legjobbnak lenni, külön dicsőség.

A berendezés és a technológia kiválasztásában a pálinkakészítő tanfolyamra, és a Zimek pálinkafőzdében tapasztaltakra hagyatkoztak. Egy 320 literes, 1 lépcsős Müller berendezéssel dolgoznak, amely berendezés egyszerre szolgálja ki a bérfőzetők igényeit és a kereskedelmi főzést is. Zsolt azt mondja, hogy azért tették le a voksukat az egykörös technológia mellett, mert a kisüsti (kétszeres) lepárláskor a kétszeri melegítéssel az egyszeri lepárláshoz képest akarva, akaratlanul is nagy arányban vesztjük el az illatkomponenseket. Az aromák ott vannak a cefrében. Az egyszeri lepárlással tudjuk az illatokat és az ízeket is egyaránt a legkíméletesebben átvinni a pálinkákba.

Azon a napsütéses kedden, amikor találkoztunk, akkor kezdődött az idei kereskedelmi főzés. Éppen fekete ribiszke cefre fortyogott az üstben, és az üzem területén a szorgos kezek már a következő (sárgabarack) gyümölcstételt mosták és magozták. Zsolt elmondta, hogy hasonlóan más pálinkakészítő cégekhez, a sárgabarack pálinkájukból fogy a legtöbb. A barack a legkedveltebb íz világ az országban. Férfiak és hölgyek egyaránt kedvelik.

Induláskor 4 keverőmotoros, hűthető cefretartállyal kezdték a munkát, mely tartályokba egyenként 3 tonna gyümölcscefre fér. Mára a kapacitást újabb 4 tartállyal bővítették. Az együtt érő gyümölcsök miatt csak így tudják biztosítani a folyamatos üzemmenetet. A gyümölcsök a magozóból egyenesen a tartályokba kerülnek, ahol az erjedés oxigénmentesen megy végbe. A kierjedt cefréket szivattyúval küldik a lepárló berendezésbe.

Az 1 Csepp Pálinka termékei sötét palackokba kerülnek. 0,2 l-es üvegbe a kisszériás tételek és a vadgyümölcsök, a 0,35 l-es üvegbe pedig a klasszikus 1 Cseppek. Vannak átlátszó palackjaik is, azokban az úgynevezett „kocsmapálinka” kerül értékesítésre. Kereskedelmi nyomásra ott jártamkor kezdődött az ajándékboltokba szánt 0,1 l-es kiszerelésű széria palackozása.

Az érlelt pálinkák itt nem hordóban érlelődnek, hanem pörkölt tiplivel készülnek abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a tiplivel, koracél tartályokban érlelt pálinkákkal, sokkal inkább biztosítható a folyamatos minőség. Arról nem is beszélve, hogy az érlelés során a fahordók dongáin keresztül nagyobb a párolgási veszteség. Az 1 Csepp első érlelt pálinkája a Golden alma érlelt pálinka, amely szintén ötcsillagos pálinka kiválóság lett.

Az adóraktár is klimatizált Hegykőn. Itt tárolják a palackozásra váró higított és tömény tételeiket. Hamarosan megnyílik a következő adóraktáruk Sopronban, ahol a frissen lefőzött tételeket fogják tárolni.

Az 1 Csepp jelenleg 29 féle gyümölcsből készít pálinkát. A mostani kapacitással naponta maximum 6 tonna gyümölcsöt tudnak feldolgozni az általuk elvárt minőségben. Szeretik megismerni a gyümölcsöket, és szeretnek kísérletezni is. Jó példa erre a Hegykői sorozatuk, ahol azonos gyümölcsök különböző fajtáiból készült pálinkákat házasítanak.

A szőlőik kivétel nélkül a Soproni borvidékről származnak, de a többi gyümölcsöt az ország egész területéről vásárolják. A jó minőségért hajlandóak több száz kilométert utazni.

A hegykői strand egész évben tömve van, a Fertő tó és környéke, valamint Hegykő kedvelt kirándulóhely. Zsolt megmutatta, hogy a főzdéjük mellett folyik a Fertő tó vízelvezető csatornája, és anno itt volt a zöldhatár is. A vasfüggöny egy helyreállított darabja megtekinthető a közelben. Mivel a főzde mindenki számára nyitva áll, a fürdőből is és a kirándulások alkalmával is sokan betérnek az 1 Csepp főzdéjébe.

A kóstolóhelyiségben volt már csapatépítő, baráti összejövetel, sőt OKJ-s pálinka-tanfolyam is. Az egyik neves budapesti étteremben Tom Hanks is kóstolt már 1 Csepp pálinkát, amikor hazánkban forgatott.

Zsolt személyes kedvencei a meggy és a birs pálinkák, de szeret kísérletezni. Van képzelőereje az új termékekhez. Így született például a málnás étcsoki mintájára a Szomolyai feketecseresznye – Málna pálinkaházasítás is.  A 29-féle pálinka szinte kivétel nélkül érmes, illetve pálinka kiválóság.

Zsolt kiemeli, az érmek megszerzése az értékesítésben is kifejti hatását. A fogyasztók szívesen kóstolnak olyan termékeket, amit nem csak a „gazda”, hanem független szakértőkből álló zsűri is dicsér.

Egyelőre amennyi pálinkát kifőznek, azt el is tudják adni. A termékeik általában 40 fokosak, de a Fekete ribiszke törköly például 55 fokon kerül palackba. Tapasztalataik szerint a ribiszke intenzív aromái elbírják a magasabb alkoholt.

Izgalmas volt a Japán szilvapálinkájukat kóstolni. Egzotikus jellege egészen más, mint a klasszikus szilvapálinkák. Inkább virágos, nem pedig klasszikus, szilvalekváros jegyeket hordoz. Zsolt elmesélte, hogy az egyik fesztiválon egy vendégük annyira megkedvelte a Japán szilvapálinkájukat, hogy a fesztivál idején folyamatosan csak azt fogyasztotta.

Pálinkáikat az országban egyre több helyen kérhetjük már. Az 1 Csepp Pálinka oldalán a lelőhelyek menü alatt megtalálhatók ezek a helyek. Kérésre szívesen el is postázzák a pálinkákat.

Köszönöm Zsolt, köszönöm 1 Csepp! A Fekete ribiszke törköly lett az új kedvencem!